Veres András püspökkel ünnepelték a Rózsafüzér Királynője-búcsút Sopronban

2024 jubileumi év a soproni domonkos közösség számára. A szerzetesek Aquinói Szent Tamás jubileuma mellett soproni letelepedésük 350. évfordulóját is ünneplik ebben az évben. Ennek jegyében tartották a Rózsafüzér Királynője-búcsút is.

Az ünnepség bevezető előadását Szaniszló Ince domonkos szerzetes tartotta. Beszédének első felében a Rózsafüzér Királynője liturgikus ünneplésének történeti kezdeteit idézte fel. A helyhez kötődve kiemelte, hogy a rózsafüzér társulatot Sopronban 1703-ban hozták létre.

Előadásának második részében a soproni templom szószékének szentábrázolásairól elmélkedett. A domonkos szentek közül kiemelte Ferreri Szent Vince alakját; ő prédikációival sokakat megtérített, hirdetve az Úr közeli eljövetelét. Aquinói Szent Tamás elmélkedő alakja a domonkos lelkiség lényegét, vagyis az igazság ismeretét és szeretetét tükrözi. Lengyelországi Szent Jácint, a krakkói és kijevi kolostorok alapítója az Oltáriszentség- és Mária-tisztelet hirdetője. Végül Keresztelő Szent János feje mint az „igazság hírnöke” jelenik meg a szószéken. A szentek mellett kis tablókon látható három jelenet, amelyek közül az egyik bemutatja, amint Szent Domonkos egy fát öntöz, tiszta áhítata gyümölcseként pedig a rózsafüzér jelenik meg a fán. A középső tablón Bertrán Szent Lajos domonkos misszionárius megkeresztel egy pogány embert az Újvilágban, ezzel hirdetve a hit egyetemes voltát. Végül pedig ismét Szent Domonkos jelenik meg egy buzgó társával, Alain de la Roche testvérrel együtt, akinek nevéhez kapcsolódik a rózsafüzér társulatok megszervezése.

Szombaton az ünnepi szentmise főcelebránsa és prédikátora Veres András győri megyéspüspök volt. Homíliája kezdetén

bátorította a férfiakat, hogy imádkozzák egyénileg vagy közösségben a rózsafüzért, hiszen ezt az imádságot férfiak indították el: Szent Domonkos és társai.

Manapság viszont a szentolvasó egyre inkább női imaformává vált.

A megyéspüspök szerint a rózsafüzér sajátos értéke abban is áll, hogy Szűz Mária szemével szemléljük Jézust úgy, ahogyan egy édesanya néz gyermekére. Ez a szemlélet nemesíti lelkünket, és ha ezt a szemléletet gyakorolnánk, mennyivel több jóság és tisztelet lenne az emberek között.

A rózsafüzér továbbá egy letisztult imádság, amely hosszú időn át alakult ki.

A hűséges, kitartó imádság még a szétszórtság ellenére is kedves Isten előtt.

Végül pedig mint lelkipásztor azt kérte a hívektől, hogy a rózsafüzérhez ne tegyenek hozzá ellenőrizetlen forrásból származó imádságokat, mert az a hit torzulásához vezethet. Kifejezte kívánságát, hogy mennyire fontos lenne, ha minden család legalább egy tizedet elimádkozna együtt, ami a család erejét, szeretetét erősítené.

A búcsú második napján, október 6-án, vasárnap Marco Antonio verbita szerzetes mutatta be a szentmisét. Szentbeszédének egyik fontos üzenete volt, hogy

Mária a csend és a hallgatás asszonya volt. Arra tanít, hogy csendben legyünk Isten előtt.

Imáinkban mi többet akarunk beszélni, mint Isten. Mária megtanít csendben lenni és mindent a szívünkben tartani. A rózsafüzér segít elcsendesülni és elgondolkodni. Az imában Isten Igéjét hallgatjuk, ami átalakít minket.

A brazil származású verbita szerzetes rámutatott, hogy a szegény rabszolgák oltalmat találtak Szűz Mária mellett. Személye győzelemre segít minket a szívünkben, az életünkben, amikor felöltöztetjük magunkat Isten szavával. Így él bennünk Isten ereje és Szűz Mária jelenléte.

A búcsúi ünnep során éjszakai virrasztás keretében a templom hívei és imacsoportjai imádkoztak Istenhez a világért, nemzetünkért, a családokért és minden ember üdvösségéért Szűz Mária közbenjárását kérve.

Forrás: domonkosok.hu

Fotó: Griechisch Tamás/sopronmedia.hu; domonkosok.hu

Magyar Kurír