Veszélyben a dél-szudáni békemegállapodás

Letartóztatták a szintén Macharhoz kötődő Puot Kang Chol kőolajügyi minisztert is. A minisztert, aki a 2018-as békemegállapodás értelmében született hatalommegosztási megállapodás értelmében 2020 óta tölti be ezt a pozíciót, feltehetően a katonai hírszerzés börtönében tartják fogva. Családtagjait és testőreit is letartóztatták, telefonjaikat és laptopjaikat pedig elkobozták.

„Ez az intézkedés sérti a békemegállapodást, és megbénítja a közös védelmi tanács munkáját, amely felügyeli az összes haderő írányítását és ellenőrzését. Ezek az intézkedések aláássák a felek közötti bizalmat” – erősítette meg Machar szóvivője a magas rangú tiszt letartóztatásának hírét.

A kettős letartóztatásra a dél-szudáni politikai feszültségek közepette került sor. A 2018-ban aláírt békemegállapodás ellenére is folytatódnak a rivális frakciók és csoportok közötti erőszakos cselekmények. A 2018-as megállapodás a 2013 decemberében kirobbant polgárháború lezárása volt, Salva Kiir elnök és Riek Machar alelnök tábora között. A konfliktus mintegy 400 ezer ember halálát okozta, és több millió ember vesztette el otthonát, az országot pedig gazdaságilag tönkretette és etnikailag megosztotta.

A két fél által 2018-ban aláírt, a dél-szudáni konfliktus rendezéséről szóló megállapodás (R-ARCSS) megvalósítása többször késedelmet szenvedett és akadályokba ütközött, különösen a fegyveres csoportok egyesítése terén, hogy nemzeti hadsereget alakítsanak.

Dél-Szudánban az erőszak valójában soha nem szűnt meg teljesen, és a helyzet nagyon kritikus” – mondta az AgenSIR hírügynökségnek Christian Carlassare, a Rouen autonóm közigazgatási területhez tartozó Unity államban található bentiui egyházmegye első püspöke. A közel 38 ezer négyzetkilométeres területen több mint 1 millió 200 ezer lakos él.

Bentiuban a Nílus áradása, a klímaváltozás és az áradások miatt olyan, mintha egy gátakkal körülvett szigeten élnének, tizenöt-húsz kilométeres körzetben másfél-két méter magas víz veszi körül őket. Egy természetes tó, de a helyzet mégis nagyon természetellenes, mert ilyesmi még soha nem történt. Vízsivatagnak nevezik, mert ezen a területen minden fa és erdő kipusztult, nincs többé fa a főzéshez, nem lehet erdei gyümölcsöt gyűjteni vagy állatokat vadászni, sok megművelhető terület veszett el. Ezért az emberek szárazabb vidékekre költöztek.

Az erőszak sem szűnt meg. Naszír régióban február közepe óta összecsapások zajlanak. A kormány új milíciát küldött, hogy lefegyverezze az ellenzék fiatal újoncait. A területen élő fiatalok, akik illegálisan voltak felfegyverkezve, nem fogadták el az új csapatok érkezését, és összecsapások és halálesetek történtek. Ez annak a jele, hogy politikailag és társadalmilag még hosszú út áll előttük Dél-Szudán egyesüléséig, az etnikai konfliktusok lecsillapításáig.

Dél-Szudán területe 619 745 km², ezzel Afrika egyik legnagyobb országa. A lakossága körülbelül 11–12 millió fő, de a pontos számot nehéz meghatározni a konfliktusok és a belső menekültek miatt. Fővárosa Juba.

Dél-Szudán 2011-ben vált függetlenné, de az ország szinte azonnal polgárháborúba süllyedt, amely 2013 és 2018 között több százezer ember halálát okozta. A 2018-as békemegállapodás után törékeny nemzeti egységkormány alakult, de az etnikai feszültségek és helyi fegyveres összecsapások továbbra is gyakoriak.

Az ország gazdaságát nagyrészt az olajexport tartja fenn, de a korrupció, a rossz infrastruktúra és a politikai instabilitás hátráltatja a fejlődést. Az éghajlati változások, például az áradások és aszályok, valamint a szomszédos Szudánban zajló konfliktusok tovább súlyosbították az élelmiszerhiányt és a humanitárius válságot. 

Az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek folyamatosan igyekeznek támogatni a lakosságot, de az ország továbbra is az egyik legszegényebb és leginstabilabb állam a világon.

Forrás és fotó: Fides; AgenSIR

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír