Világritkaság: Gutenberg 36 soros bibliájának töredéke került elő a Széchényi Könyvtárban

A felfedezés különlegességét az adja, hogy a 36 soros Biblia (a nyomtatott oldalakon a szöveg hasábjai 36 sorból állnak – a szerk.) a híres 42 soros Gutenberg-bibliánál is ritkább – világszerte mindössze 76 példányt tartanak számon, Magyarországon pedig ez a második ismert töredék. A lelet értékét fokozza, hogy pergamen: ebből még kevesebb kötet készült, mint a papírra nyomtatott változatból.

A most előkerült lap Dániel próféta könyvének 7. fejezetéből tartalmaz részleteket, és a könyv kötésére fordítva, fejjel lefelé került.

A lelet egy 16. századi stilisztikai segédkönyv, Hannard van Gameren Authoritates Ciceronis, Plinii et aliorum scriptorum in conscribendis epistolis observandae [Cicero, Plinius és más írók példája, amelyet a levelek megfogalmazásakor követni kell] (Ingolstadt, Alexander és Samuel Weissenhorn, 1566) kötéseként maradt fenn. 

A vizsgálatok bebizonyították, hogy a töredék a 36 soros Biblia egyik példányából származik – abból a kiadványból, amelyet Johannes Gutenberg betűtípusával a bambergi püspök megrendelésére nyomtattak 1461 előtt.

A pergamentöredéket rejtő kötet első ismert tulajdonosa Johann Gabler volt, aki 1570-től Ingolstadtban tanult, és bejegyzései szerint 1574-ben birtokolta a könyvet. A későbbi, 1605-ös évszámmal jelzett tulajdonosi monogram (I G D) a kötet további útját dokumentálja. A 18–19. század fordulóján a mű Jankovich Miklós (könyv-, régiség- és műgyűjtő, történész, 1772–1846) híres gyűjteményébe, majd annak megvásárlásával a nemzeti könyvtár tulajdonába került.

A töredék az OSZK-ban a 16. századi kiadványok online katalogizálása során került elő, amikor a bibliográfiai adatok kiegészülnek az egyes példányok egyedi jellemzőivel: a teljesség, a proveniencia (azaz a korábbi tulajdonosok) és a különleges kötések leírásával.

A pergamenbe kötött lelet jelentőségét az adja, hogy közvetlen kapcsolatot teremt a könyvnyomtatás hajnalával, Gutenberg műhelyének örökségével. A 36 soros Biblia a könyvnyomtatás korai korszakának egyik legnagyobb bibliofil ritkasága.

A 42 soros Bibliánál is korábbi, rusztikusabb betűképe Gutenberg kísérletező korszakát idézi meg. Georg von Schaumberg püspök megrendelésével a bambergi egyházmegye plébániái egységes szövegű Szentíráshoz jutottak, a kezdeményezés a 15. századi reformtörekvések szellemiségét tükrözi.

Az OSZK Régi Nyomtatványok Tárának mostani felfedezése nemcsak a magyarországi könyvtári kincsek gazdagságára világít rá, hanem arra is, hogy a már katalogizált gyűjtemények polcain is új felfedezések várhatnak a kutatókra.

A töredék történetét és tudományos jelentőségét rövidesen a nemzeti könyvtár blogja és a Magyar Könyvszemle közli részletesen.

Az újonnan azonosított pergamentöredék nem csupán tipográfiai ritkaság, hanem nemzeti kulturális örökségünk egy újabb, világszinten is figyelemre méltó darabja, amely egyszerre idézi meg a reneszánsz humanizmus szellemiségét és Gutenberg örökségét – a könyvnyomtatás hajnaláról.

Forrás és fotó: Országos Széchényi Könyvtár

Magyar Kurír