Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Virágvasárnap, a nagyböjti időszak utolsó vasárnapján és egyben nagyhét kezdetén Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a debreceni Szent Anna-székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét, amely barkaszentelési szertartással kezdődött a templom bejárata előtt.
Az asszisztencia és a hívek a megáldott barkákkal, virágokkal a kezükben vonultak be a templomba, miként Jézus bevonult Jeruzsálembe.
„Isten igéjének a meghirdetése, magyarázata a papok dolga, feladata, kivéve virágvasárnap és nagypénteken, amikor a hívek a passiót énekelve hirdetik az igét” – kezdte gondolatait a főpásztor a passió elhangzása után, és megköszönte az egyházközség kórusának ezt a szép szolgálatot. Majd arra hívta fel a figyelmet, hogy végiggondolva Jézus szenvedéstörténetét beazonosíthatjuk magunkat, kihez is hasonlítunk. Péterhez, Júdáshoz, aki megtagadja, elárulja őt? A bűneimmel én is elárulom? Vagy Cirenei Simonhoz, aki segített Jézusnak? A jobb vagy a bal latorhoz? De az a legjobb, ha Jézushoz hasonlítunk, ha megtanulunk úgy élni, szenvedni, ahogyan ő szenvedett, úgy tekinteni a másikra szenvedéseink közepette is, ahogyan ő tette, amikor még árulóját is barátjának nevezte. Ez nem gúnyolódás volt, hanem felkínálta a szeretetét, barátságát.
Ezt az életmódot, életvezetést kell nekünk is megtanulnunk Jézus szenvedésének történetéből, az Isten igéjének hozzánk érkező üzenetéből. Segítsen bennünket a mai nap és az előttünk álló nagyhét, hogy valóban nagy hét lehessen az életünkben, amikor az egész életünket, valónkat Jézushoz igazítjuk, aki meghalt értünk és feltámadva örök életet ajándékozott nekünk” – fejezte be gondolatait Palánki Ferenc püspök.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
* * *
Egri Főegyházmegye
Ma azért gyűltünk össze, hogy az egész Egyházzal együtt lélekben előre átéljük Urunk húsvéti misztériumát, vagyis szenvedését és feltámadását. Szívünk élő hitével és odaadásával emlékezzünk meg Jézus Jeruzsálembe való, üdvösségszerző bevonulására – ezekkel a szavakkal kezdte meg Ternyák Csaba egri érsek a virágvasárnapi szertartást április 2-án az egri bazilika előtti téren.
„Jézus halálával, amely az Atyának való feltétlen engedelmességgel valósult meg, a mennyország ajtaja kitárult nekünk – mondta már a szentmise homíliájában a főpásztor. – Minden ígéret beteljesedett. Olyannyira, hogy az evangélium a sírok megnyílásáról és a holtak feltámadásáról is beszámol.”
Egyszer mindez velünk is megtörténik. Minden azon múlik, hogy mennyire engedjük be életünkbe azt, aki szamárháton a béke üzenetével érkezik, és hogy hűségesen kitartunk-e mellette, amikor mindenki elhagyja őt. Ha pedig életünk egy szakaszában mi is hűtlenek voltunk, visszatalálunk-e hozzá. Vegyünk példát Péterről, aki tagadása után háromszor is megvallotta, hogy szereti Jézust, és a többi apostolról, akik bűnüket megbánva életük végéig kitartottak Jézus mellett – biztatott Ternyák Csaba érsek.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
* * *
Esztergom-Budapesti Főegyházmegye
A felújítás alatt álló esztergomi bazilikában Erdő Péter bíboros, prímás múló betegsége miatt Török Csaba címzetes prépost, a bazilika plébániai kormányzója mutatta be az ünnepi szentmisét.
Azonosulhatunk-e mással a keresztút drámai történetében, mint éppen a századossal, aki őrizte Jézust és valamiképpen részt vett a kivégzésben? – fogalmazott Erdő Péter szentbeszédében, amelyet szintén a plébániai kormányzó olvasott fel. – Ő az, aki kimondja a kereszthalált körülvevő csodák láttán: „Ez valóban Isten Fia volt!” (Mt 27,54). Szinte csakis vele azonosulhatunk, hiszen nem ártatlan szenvedőként jártuk végig az életünket. A mi személyes bűneink is hozzájárultak Jézus szenvedéséhez. De mégis itt az idő, hogy mi is hittel elfogadjuk őt isteni méltóságával, végső igazságával és győztes szeretetével együtt.
A bíboros előre megírt beszédében azon is elmélkedett, hogyan lehetünk mi is azok között, akik Jézus nyomában az örök életre jutnak. „Úgy, ha már most is szeretjük őt, ha napról napra elgondolkodunk parancsain és tanításán. Ha újra és újra felfedezzük a rászoruló emberekben az ő arcát.”
A teljes beszámoló ITT olvasható.
* * *
Győri Egyházmegye
Győrben a püspöki szentmise előtt a Mindenki Krisztusa szobornál gyülekeztek a hívek a Káptalandombon. Itt áldotta meg a barkákat Veres András megyéspüspök.
A főpásztor arra buzdította a híveket, hogy amint Jézus idejében húsvét ünnepe előtt sokan felmentek Jeruzsálembe, úgy most április végén a Szentatya látogatására is menjenek fel Budapestre minél többen.
„Fiatalok és idősek, akár még könnyebb betegséggel küszködők is, mint annak idején, Jézus korában, érdeklődően legyünk részesei ennek a szép eseménynek. Főként ne a lustaság legyen úrrá rajtunk, arra hivatkozva, hogy majd megnézzük a tévében. Ez a lehetőség alkalom arra, hogy együtt imádkozzunk Egyházunkért, nemzetünkért és a világ békéjéért.”
Veres András püspök arról is megemlékezett, hogy 78 éve ezen a napon, április 2-án halt vértanúhalált Apor Vilmos. „Nem nehéz a hasonlóságot felismerni Jézus szenvedése és az ő szenvedése között. Jézus önként, tudatosan vállalta a kereszthalált. Boldog Apor Vilmos is tudatosan készült a vértanúságára, sőt a körülötte lévőket is erre készítette fel.”
A teljes beszámoló ITT olvasható.
* * *
Hajdúdorogi Főegyházmegye
Virágvasárnap Debrecenben, az Attila téri görögkatolikus főszékesegyházban Kocsis Fülöp érsek, metropolita vezette a Szent Liturgiát.
A főpásztor prédikációja elején arra hívta fel a figyelmet, hogy Jézus a küldő Atya nevében érkezik, s mi nagy örömmel hozsannát kiáltunk neki, mint a zsidó gyermekek. Lehet, hogy ez a világ szemében gyermeteg gesztusnak tűnik, de ezzel azt fejezzük ki, hogy annak a közösségnek vagyunk a tagjai, akik köszöntik Krisztust. Ezt fejezi ki a megszentelt barkaág, amelyet hazaviszünk otthonainkba.
Azok az emberek, akik a Jeruzsálembe való bevonulásakor üdvözölték Jézust, néhány nappal később már halálát követelik – világított rá a metropolita. Majd Karinthy Frigyes Barabbás című novellájára hivatkozva úgy fogalmazott, hogy a tömegember azt teszi, amit követelnek, amit várnak tőle, és ha tömegemberré válunk, akkor mi is Barabást kiáltunk Jézus helyett.
Sokszor elhallgatom Jézus nevét, mást mondok ki az Ő neve helyett, vagy legalábbis a tetteimben másról beszélek. Nem elegendő virágvasárnap hozsannát énekelni, nem elegendő a barkát lengetni, hogy mi is a Jézust köszöntő tömeg tagjai vagyunk. Nagyon fontos átgondolni, hogy a hétköznapokban, amikor kilépek a templomból, az ünnepből, akkor Jézust követő tanítvány vagyok-e – tette hozzá a főpásztor.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
* * *
Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye
Bábel Balázs érsek nyitotta meg a kalocsai főszékesegyházban a nagyhetet, virágvasárnap ünneplésével. A barkaszentelés és ünnepi bevonulás után a passiót a kalocsai főszékesegyházi énekkar vezette.
A főpásztor beszédének kezdetén megemlékezett arról, hogy a háborús időben fel kell figyelni arra, hogy Jézus a prófétai jövendölésnek megfelelően szamárháton vonult be a szent városba, nem pedig lovon. A ló a harc jelképe, míg a szamár a béke képe. Békés állat hátán vonult be a béke városába.
Bábel Balázs felidézte: a szent hagyomány szerint Jézus életében a születése előtt is ott van a szamár. Szent József a várandós Máriát azon viszi Betlehembe az összeírásra. A jászolnál is ott állt. Ez az állat annak lett jelképe, hogy a keresztény embernek Krisztus-hordozóvá kell válnia. „Szép dolog keresztet hordani a nyakunkban, de csak akkor, ha nem úgy vesszük fel, mint díszt, hanem mint figyelmeztető jelet” – intett a főpásztor.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
* * *
Kaposvári Egyházmegye
„Virágvasárnappal elkezdődött a nagyhét. Nem elég megemlékezni Krisztus szenvedéséről, nem elég ünnepelni azt, amit értünk tett. Meg kell szívlelnünk Szent Pál apostol szavait: »Ugyanaz a lelkület legyen bennetek, amely Krisztus Jézusban volt!« Nekünk, keresztényeknek krisztusivá kell válnunk. Egyre jobban kell hasonulnunk Krisztushoz, azonosulni vele elmenve a végsőkig, eggyé válni vele, és a lehető legteljesebben felragyogtatni Krisztus lelkületét, életét és evangéliumát ebben a világban.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
* * *
Miskolci Egyházmegye
Virágvasárnap délelőttjén egymást érték a szertartások a miskolci görögkatolikus székesegyházban. Már a hajnali zsolozsmában barkaszentelést is tartottak, majd a reggeli liturgiák után az óvodásokat várták liturgiára, amelyen a kántori szolgálatot is a gyermekek látták el. Ezek után ukrán nyelvű liturgiát végeztek.
A délelőtti Szent Liturgián Orosz Atanáz megyéspüspök mondott tanítást, Krisztus búcsúbeszédét állítva a figyelem középpontjába: „Békességet hagyok rátok. Az én békémet adom nektek” (Jn 14,27). Ahogyan a székesegyház falfestményén is látható, Jézus jeruzsálemi bevonulásának jelenetében mellékszereplőnek tűnik a szamár – mutatott rá a főpásztor. – Vajon ez a szamár rájöhetett-e, hogy ez a nagy ünneplés nem neki szól? Bizonyára nem, és annak sem lehetett tudatában, hogy az Úrnak van szüksége rá, hogy hátán a templomban megjelenjen, annak lett az „eszköze”, hogy az Atya próféták által is meghirdetett akarata mindenestül beteljesedjen.
„...olykor magunk is szamarak vagyunk; az élet különböző helyzeteiben nem mindig látjuk az egész »szereposztást«, fontosabbnak képzeljük magunkat annál, mint amilyenek éppen vagyunk, és ilyenkor nekünk is ez visszhangzik a fülünkbe: az Úrnak szüksége van ránk, ezért jövünk templomba” – mondta a szónok; majd így folytatta: „De jó, ha tudatosítjuk, nekünk van nagy szükségünk az Úrra, hogy tovább lássunk az orrunknál, hogy lássuk a Golgotán a keresztre feszíttetést, és azt, ami következik utána, Jézus föltámadásának nagy eseményét.”
A teljes beszámoló ITT olvasható.
* * *
Nyíregyházi Egyházmegye
A nyíregyházi Szent Miklós-székesegyházban is megemlékeztek Krisztus Jeruzsálembe való bevonulásáról.
„Ma a győzelem ünnepét tartjuk” – Orosz István Mokiosz székesegyházi beosztott lelkész ezzel a gondolattal kezdte prédikációját Krisztus Jeruzsálembe való bevonulásáról elmélkedve. Hiszen Jézust a győztes hadvezéreknek kijáró módon várták és köszöntötték az emberek: akik ott vannak körülötte, azoknak eszükbe jutnak a próféciák, érzik, hogy valami készül – mondta a lelkész. – De ez a győztes király, hadvezér szamáron, az egyszerű emberek igásállatán, alázatosan vonul be. Alázatosság jelzi, hogy ez a győzelem más lesz, mint amire sokan vártak.
A szónok Krétai Szent András buzdítását idézte fel: pálmaágak helyett magunkat mutassuk be. Vagyis úgy éljünk, hogy aki lát minket, annak a győztes Jézus Krisztus jusson az eszébe.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
* * *
Pécsi Egyházmegye
Barka- és pálmaágak megáldásával kezdődött az ünnepi főpásztori szentmise virágvasárnap este a pécsi bazilikában. A Jézus jeruzsálemi bevonulásának emléket állító liturgiát Felföldi László megyéspüspök celebrálta. A szentmisében elhangzott a passió.
Felföldi László püspök köszöntőjében az ünnep kapcsán a jeruzsálemi üdvrivalgás és Jézus szenvedéstörténetének egységére és feszültségére hívta a fel a figyelmet, majd örömét fejezte ki a gyermekek templomi bevonulásban való szerepvállalásáért, mellyel kifejezik Jézus iránti elkötelezettségüket.
A főpásztor ünnepi elmélkedésében Munkácsy Mihály Krisztus-trilógiájának Golgota című festményét idézte, melyen látható egy fehér ruhás lovas ember, aki hátat fordít a keresztnek.
A ló és lovasa is testtel más irányba fordul, de a lovas a fejét hátrafordítja, és Jézusra néz. A lovas arca a művész misztikus látomása szerint ugyanaz az arc, mint Jézus arca. A lovas valójában egy római katona, aki arra a pillanatra várt, amikor Jézus kilehelte a lelkét,
amikor megrendült a föld, és sziklák repedtek meg, amikor kettéhasadt a zárt világot jelképező templom függönye, és feltartóztathatatlanul elindult a világban Isten végtelen szeretete, amely azóta is gyógyítja a világ sebeit.
Az isteni szeretet egyik gyümölcse ez a lovas...
A teljes beszámoló ITT olvasható.
* * *
Szeged-Csanádi Egyházmegye
A Jézus kereszthalála előtti vasárnapon a szegedi dómban is barkaszentelést tartottak, valamint a passió is elhangzott.
Kiss-Rigó László megyéspüspök megjegyezte: ma is vannak világmegváltó, vagy inkább -megrontó ideológiák, azonban a hívek számára ma is Krisztus az út, az igazság és az élet, éppen ezért fontos, hogy Jézus útját kövessék a katolikusok.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
* * *
Székesfehérvári Egyházmegye
A Szent István király székesegyház melletti téren, a hagyományos barkaszenteléssel kezdte Spányi Antal megyéspüspök a virágvasárnapi ünnepi liturgiát, Ugrits Tamás pasztorális helynökkel és Dózsa István plébánossal.
„Az ünnepélyesen megszentelt barkaágakkal és a passió eléneklésével megkezdődött az egyházi esztendő talán legkülönösebb, de mindenképpen legünnepélyesebb és a legtöbb kegyelmet kínáló időszaka, amit nagyhétnek nevezünk. Kifejezzük hitünket, hogy a dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, amely Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, majd feltámadásával teljesedik be, hogy elhozza számunkra a megváltást, az örök élet reményét” – hangzott el a főpásztor köszöntőjében.
A nagyhét ünnepélyes kezdetén a megyéspüspök arra biztatott: járjuk Jézussal együtt a következő hetet, szánjuk időnket, erőnket, lehetőségeinket neki, aki önmagánál, életénél is jobban szeretett minket, és vállalta a kereszthalált értünk. Az Atya pedig feltámasztotta őt, hogy vele eljussunk a mennybe.
Részletes beszámoló ITT olvasható.
* * *
Szombathelyi Egyházmegye
Székely János megyéspüspök mutatta be a virágvasárnapi ünnepi szentmisét a szombathelyi székesegyházban.
A szentmise barkaszenteléssel kezdődött. Ezt követően a főpásztor felidézte azt az örömet, amelyet az első jeruzsálemi bevonuláskor éltek át az emberek. Örömkiáltással köszöntötték Jézust, a gyógyítót, a Mestert, az Üdvözítőt.
Ez a nap nemcsak a jeruzsálemi bevonulás ünnepe, hanem a szenvedés vasárnapja is – mondta a szombathelyi megyéspüspök. – Jézus azért jön, hogy odaadja az életét, rettenetes kínok várnak rá. Ez a szenvedés folytatódik a mai napig is. A passió folytatódik a világtörténet végéig, de folytatódik a feltámadás titka is – hangsúlyozta Székely János.
Székely János megyéspüspök beszéde ITT visszahallgatható.
* * *
Váci Egyházmegye
Vácon ezúttal a székesegyház előtti téren tartottak meg a virágvasárnapi püspöki szertartás előtti barkaszentelést, majd a körmenetet követően a szentmisét Marton Zsolt váci megyéspüspök a Barátok templomában mutatta be.
„Jézus, bár Isten volt, dicsősége ugyanolyan volt, mint az Atyáé és a Szentléleké, mégis elfogadta, hogy törékeny emberi létünknek részesévé váljon. Az Isten, az Úr szolgává, kiszolgáltatottá vált értünk. A legkiszolgáltatottabb akkor volt, amikor átélte emberi létünk egyik legnagyobb fájdalmát, a halált, ráadásul annak egyik legmegalázóbb formájában: keresztre feszítették, mint a szökött rabszolgákat. De értünk ezt is vállalta” – hangsúlyozta szentbeszédében a főpásztor.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye, Egri Főegyházmegye, Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Győri Egyházmegye, Hajdúdorogi Főegyházmegye, Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Kaposvári Egyházmegye, Miskolci Egyházmegye, Nyíregyházi Egyházmegye, Pécsi Egyházmegye, delmagyar.hu/Szeged-Csanádi Egyházmegye, Székesfehérvári Egyházmegye, Szombathelyi Egyházmegye, Váci Egyházmegye
Fotó: Lambert Attila (nyitókép), Zsiros Fruzsina-Federics Róbert/Szent István Televízió, Prófusz Ádám/Esztergom-Budapesti Főegyházmegye, Horváth Gábor/Győri Egyházmegye, Hajdúdorogi Főegyházmegye, Koprivanacz Kristóf/Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye, Kling Márk/Kaposvári Egyházmegye, Miskolci Egyházmegye, P.Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye, Pécsi Egyházmegye, Gémes Sándor/delmagyar.hu, Kovács Marcell/Székesfehérvári Egyházmegye, Szombathelyi Egyházmegye, Váci Egyházmegye
Magyar Kurír
27
