Visky András: Az írás kezdete az Ember Fiában „beteljesedett” esemény

Kultúra – 2024. augusztus 5., hétfő | 15:10

A Vigilia közösségi oldalán közzétett bejegyzés részlet Visky András A különbözőség vidékén című kötetéből, amely néhány éve a Vigilia Kiadó gondozásában jelent meg.

Amikor Lukács doktor belefog könyve megírásába, elmondása szerint már „sokan kezdették rendszerint megírni azoknak a dolgoknak az elbeszélését, amelyek minálunk beteljesedtek” (Lk 1,1).

Az írás kezdete az Ember Fiában „beteljesedett” esemény; olyan – egyszerre tőlünk külön álló és velünk történő – isteni cselekvés, amely átigazítja az időt, pillanatra mintha megállítaná, majd olyan ösvényen indítja el, amely mindaddig, az írás okaként emlegetett „beteljesedésig” takarásban volt előttünk.

Az isteni cselekvés történetünk, vagy általánosabb értelemben a történelem kizökkentéseként tűnik fel előttünk: a tőlünk független beavatkozást velünk végbemenő történésként tapasztaljuk.

A természete szerint fogyatkozások nélküli, teljes isteni tett beteljesedik: megmutatkozik előttünk a maga valójában, életünk, gondolkodásunk, ítéleteink, világképünk „kétségtelen valóságává” válik.

A teljes – beteljesedik: ebben a mozgásban írható le a bennünket megérintő, életünk egészét átjáró isteni beszéd. Fölhangzik Isten világot formátlanból kiszólító szava a teremtésben: az, ami önmagában teljes volt, a teremtésben történő alászállásában beteljesedik.

Isten beszéde „szent”, az Írás „szent”: tökéletlen egész a maga teljességében, tökéletes a maga közöttünk való mindig hiányos beteljesedésében.

Az elzártat persze teljesnek gondoljuk el a magunk részéről, jóllehet a Megszólaló felől, ha Teremtő, akkor is, beteljesülésre váró hang és szó, ami nem egyéb, mint személyes megszólítás. A beteljesült, tehát közénk került, személyessé váló megszólítás tökéletlennek és rész szerintinek mutatja magát, jóllehet Isten oldaláról véghez vittnek, az ürességet betöltőnek bizonyul, és evangéliummá válik.

A „szent szöveget” ez a mozgás, a mozgás reménye, lehetősége, akarata és kívánsága, a végbemenés készsége hatja át: az, hogy nem marad meg elzártan, anélkül, hogy az olvasás és/vagy a hallás jelen idejében ne szólalna meg, áthatva egész valókat, „a vesékig és a szívekig”, a személyes találkozás „kétségtelen valóságával” töltekezve meg.

A teljes írás Visky András A különbözőség vidékén című könyvében olvasható, amely néhány éve a Vigilia kiadásában jelent meg. A kötet megvásárolható vagy megrendelhető ITT.

Forrás: Vigilia Szerkesztőség Facebook-oldala

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria