Wolfgang Waldstein-emléküléssel tisztelgett a Pázmány jogi kara néhai díszdoktora előtt

Wolfgang Waldstein 1928-ban Finnországban született, és tavaly októberben hunyt el Salzburgban. Gyermekei az osztrák professzor könyvtárának jelentős részét, valamint tudományos hagyatékát a PPKE JÁK Római Jogi Tanszékének adományozták. A tudományos hagyaték egyfelől tartalmazza az professzornak a római jog múlt századi legjelentősebb művelőivel folytatott levelezését, valamint több egyházi vezetővel, köztük Joseph Ratzingerrel, a későbbi XVI. Benedek pápával és II. János Pál pápával folytatott levelezését is. Ezen túlmenően az anyag tartalmaz egy levélváltást Mindszenty bíborossal is, akivel a professzor 1974 körül személyesen is találkozott.

Az emlékülés során az előadók igyekeztek fényt deríteni az osztrák tudós munkásságára, életére. Christoph Ohly, a Kölner Hochschule für Katholische Theologie (Kölni Katolikus Teológiai Egyetem) rektora és a Neuer Schülerkreis Joseph Ratzinger/Benedikt XVI. (Joseph Ratzinger/XVI. Benedek Új Diákkör) vezetője a természetjognak az Egyház társadalmi tanításában betöltött jelentőségéről tartott előadást. A téma háttérében az állt, hogy XVI. Benedek pápa a német parlamentben tartott beszédében tartalmilag támaszkodott Wolfgang Waldstein egyik munkájára.

Nadja El Beheiri, a PPKE JÁK Római Jogi Tanszékének vezetője a Mindszentyvel folytatott levelezésről beszélt. Amikor a Szentszék az esztergomi érseki széket megüresedetté nyilvánította, az osztrák professzor felhívta a figyelmet a vasfüggöny mögötti országok szenvedéseire. Elismerve VI. Pál pápa nézetét, aki a rendszerek közötti párbeszédnek kiemelkedő jelentőséget tulajdonított, az osztrák professzor azt a véleményt képviselte, hogy egy elnyomó rendszerrel nem szabad kompromisszumos megoldásokra törekedni. Ezzel Wolfgang Waldstein álláspontja közelebb állt a II. János Pál által képviselt politikához, mint a VI. Pál pápa, és legfőképpen Agostino Casaroli bíboros által képviselt állásponthoz.

Viola Heutger professzor betekintést nyújtott a tudományos hagyaték feldolgozásának jelenlegi állásába. A rendezvény különlegességéként Elisabeth Waldstein, az elhunyt professzor lánya, a stockholmi katedrális kórusának vezetője kvartettjével a programhoz illeszkedő darabokat énekelt. A kvartettet Nagy Mira zongoraművész kísérte.

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem II. János Pál dísztermében 2012. március 29-én ünnepélyes keretek között díszdoktorrá avatták Wolfgang Waldstein professzort

A rendezvény második napján Wolfgang Waldstein római jogi munkásságának elemzésére került sor. Johannes Michael Rainer, Waldstein tanszéki utóda a Salzburgi Egyetemen, áttekintést adott a professzor római jogi írásairól. Első tudományos közleménye a római kegyelmezési jogról szólt. Ezt követően a professzor figyelmét a pozitív jog előtti rendezési elemekre fordította. Az ókori római jogászok sokszor használtak olyan fogalmakat, mint természetjog, igazságosság és jóhiszeműség. Az osztrák professzor álláspontja szerint ezek a terminusok az európai jogfejlődés alapját is képezik.

Wolfgang Waldstein mesterműve a felszabadított rabszolgák jogállásáról szól. A professzor monográfiájában azt fejtette ki, hogy a római jogászok a felszabadított rabszolga és felszabadító között sok olyan szabályt dolgoztak ki, amelyek a modern szociális jog csíráit hordozták magunkban. E monográfiával foglalkozott a német Elisabeth Herrmann-Otto professzor is, aki a hagyatékban lévő levelezés alapján rekonstruálta a könyv keletkezési folyamatát.

E szigorúan tudományos előadások után Wolfgang Waldstein első tanársegédje, Zoltán Végh professzor beszélt a professzorról filmeket, politikát és erkölcsi kérdéseket illetően. A magyar származású professzor azt hangsúlyozta, hogy Wolfgang Waldstein nagy jelentőséget tulajdonított a közéletben való aktív részvételnek. Ezzel kapcsolatban mindig határozottan kiállt a keresztény értékrend érvényre juttatása mellett.

A délutáni szekcióban Patrizia Giunti, aki a Pápai Lateráni Egyetemen oktat római jogot, feltette a kérdést: vajon a mai gyors világban még érvényesülhet-e azon római jogi aforizma, hogy minden jogot az emberek alkottak. Az előadó megállapította, hogy a mesterséges intelligencia terjedésével az emberkép is változásoknak van kitéve. E kihívások tekintetében az ókor során szerzett és a történelem során továbbfejlesztett hagyományok igen nagy kincset jelentenek, amit érdemes hasznosítani.

A Chiléből érkező Patricio Lazo professzor, aki Wolfgang Waldstein néhány munkáját spanyol nyelvre fordította, beszélt a természetjog jelentőségéről az osztrák tudós életművében. Végezetül a lengyel Grzegorz Blicharz elemezte az emberi munka védelme kérdéskörét az ókori források alapján.

A rendezvényen számos graduális joghallgató is részt vett. A konferencián elhangzottak és a tudományos hagyaték anyaga az elkövetkezendő időszakban meghatározó szerepet fognak játszani a tanszék oktatói és kutatói tevékenységében.

Forrás és fotó: Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Magyar Kurír