XIV. Leó pápa: Alakítsuk ki a tárgyalás kultúráját!

A Szentatya emlékeztetett arra, hogy pápasága kezdetén az Egyház egyik fontos feladataként jelölte meg a „bátor és bizalomteljes párbeszédet a mai világgal” (beszéd a bíborosi testület tagjaihoz, 2025. május 10.). Ez magához az Egyház küldetéséhez tartozik: Krisztus elküldte tanítványait, hogy az Evangélium fényét vigyék el minden kor konkrét valóságába. „Az Evangélium felszólít a szegényekről való gondoskodásra, ami pedig megköveteli, hogy különös figyelemmel forduljunk azok felé, akiket a társadalmi, gazdasági és technológiai változások a legsúlyosabban érintenek” – hangsúlyozta Leó pápa.

Korunk gyors változásai közös felelősség elé állítanak bennünket – mutatott rá. Magnifica humanitas kezdetű enciklikáját idézve úgy fogalmazott: választanunk kell, hogy „egy új Bábel tornyát emeljük-e, vagy azt a várost építjük, ahol Isten és az emberiség együtt lakik” (Magnifica humanitas, 1.). A technológiai fejlődéssel kapcsolatban ezért nem egyszerűen az a kérdés, hogy elfogadunk vagy elutasítunk-e bizonyos eszközöket. „A döntő kérdés az, hogy milyen emberiséget akarunk építeni, és milyen hely jut benne minden egyes embernek”. Ehhez egyetlen intézmény erőfeszítése sem elegendő.

Az állami szerveknek, vállalkozásoknak, munkavállalóknak, egyetemeknek és társadalmi közösségeknek együtt kell dolgozniuk a közjó szolgálatában. A nagy társadalmi kihívások közös felelősséget és együttműködést kívánnak,

azt a „társadalmi barátságot”, amelyről Ferenc pápa a Fratelli tutti kezdetű enciklikájában írt – húzta alá Leó pápa.

Valódi párbeszéd

XIV. Leó a valódi párbeszéd fontosságára is felhívta a figyelmet.

A különbségek meghallgatása nem jelenti azok eltörlését. Éppen ellenkezőleg: meg kell tanulnunk felismerni bennük azt, ami mindenki javát szolgálhatja.

Ez különösen fontos napjainkban, amikor a polarizáló vélemények gyorsan felerősödnek, és a konfliktus könnyen a hatalom eszközévé válhat (vö. Magnifica humanitas n. 190). „A valódi párbeszéd többet követel az udvariasságnál: arra kötelez, hogy akkor is benne maradjunk a beszélgetésben, amikor egymással ellentétes érdekek kerülnek felszínre, és amikor a döntések konkrét lemondásokat követelnek” – mutatott rá a Szentatya. A keresztények számára pedig a testvériség végső alapja az, hogy mindannyiunknak ugyanaz az Atyánk.

Emberi társadalmi, gazdasági és politikai rend

„Ne féljetek!” – idézte fel XIV. Leó elődei gyakori buzdítását. „A feszültségektől és különbségektől sem kell megijedni, mert alkotó energiává válhatnak, ha közös felelősség irányítja őket” (n. 13). A pápa hangsúlyozta: egy társadalmi vagy gazdasági döntés értékét nem pusztán az mutatja meg, hogy hányan támogatják, hanem mindenekelőtt az, milyen hatással van a legkiszolgáltatottabbak életére.

Egy társadalmi, gazdasági és politikai rend csak akkor nevezhető valóban emberinek, ha mindenki, „különösen a legtörékenyebbek emberhez méltó módon élhet, és senkit sem hagynak hátra” (n. 77).

Ne hagyjunk magunk után romokat!

Beszéde végén XIV. Leó Nehemiás példáját idézte fel, aki népével együtt építette újjá a romokban álló Jeruzsálemet. Hasonló feladat vár ma is mindenkire: be kell lépnünk „a történelem építkezéseire, hogy helyreállítsuk azt, ami összeomlott, és megvédjük azt, ami veszélyben van” (n. 241.). A Szentatya végül arra buzdított, hogy

alakítsuk ki a „tárgyalás kultúráját” (n. 221), amely a különbségek ellenére is képes utat nyitni a találkozás és a béke felé.

„Korunk fejlődése ne hagyjon maga után újabb romokat, és bármit is építünk, az valóban mindenki számára otthon és menedék legyen, kezdve azokkal, akiknek a legnagyobb szükségük van rá” – zárta beszédét Leó pápa az USA és Latin-Amerika püspöki konferenciái által szervezett Fratelli tutti találkozó résztvevőihez.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír