XIV. Leó pápa beszéde: A visszaélések megelőzése az Egyház küldetésének lényegi része

Az alábbiakban XIV. Leó pápa teljes beszédét közreadjuk.

Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.

Béke veletek!

Kedves testvéreim, Isten hozott benneteket!

Örömmel köszöntelek mindannyiatokat, akik ma a plenáris ülésre összegyűltetek. Külön is szeretném kifejezni köszönetemet az új elnöknek, Thibault Verny érsek úrnak, a bizottság elnökének, odaadó vezetői szolgálatáért. Köszönetet mondok a titkárnak, Luis Manuel Alí Herrera püspök úrnak a nagylelkű szolgálatáért, valamint a titkárhelyettesnek, Teresa Morris Kettelkamp asszonynak a bizottság munkájához nyújtott értékes hozzájárulásáért. Ugyancsak hálámat fejezem ki mindenkinek, a tagoknak és a munkatársaknak azért a szolgálatért, amelyet az Egyháznak nyújtanak a gyermekek, a serdülők és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek védelme által. Ez sok munkát igénylő feladat, olykor csendes, gyakran megterhelő, de alapvető fontosságú az Egyház életének és a gondoskodás hiteles kultúrájának építése szempontjából.

Tiszteletreméltó elődöm, Ferenc pápa, azt akarta, hogy szolgálatotok tartósan beépüljön a Római Kúria struktúrájába, emlékeztetve az egész Egyházat arra, hogy a visszaélések megelőzése nem választható feladat, hanem az Egyház küldetésének lényegi dimenziója. Megválasztásom óta nagy bátorítást jelent számomra az a párbeszéd, amelyet a Hittani Dikasztérium Fegyelmi Osztályával folytattok. Így eléritek a kitűzött célt: hogy a megelőzés – mely a ti feladataitok közé tartozik – és az éber fegyelem, melyet az említett dikasztérium gyakorol, egymással szinergiában és hatékony módon haladjanak előre.

Küldetésetek az, hogy segítsétek a visszaélések megelőzésének biztosítását. Ez azonban sosem csupán eljárásrendek vagy eljárási szabályzatok összessége. Sokkal inkább arról van szó, hogy elősegítsétek – az egész Egyházban – a gondoskodás kultúrájának kialakítását, amelyben a kiskorúak és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek védelme nem külsőleg előírt kötelezettségként jelenik meg, hanem a hit természetes kifejeződéseként. Ez tehát egy

olyan megtérési folyamatot igényel, amelyben mások szenvedése meghallgatásra talál, és cselekvésre indít bennünket.

Ezzel kapcsolatban az áldozatok tapasztalatai alapvető vonatkozási pontok. Bár kétségtelenül fájdalmasak ezek a tapasztalatok, és nehéz őket meghallgatni, erőteljesen feltárják az igazságot, és alázatra tanítanak bennünket, miközben arra törekszünk, hogy segítséget nyújtsunk az áldozatoknak. Ugyanakkor éppen az átélt fájdalom elismerése nyit hiteles utat a remény és a megújulás felé.

Munkátok másik fontos eleme egy sokrétű és több tudományterületet integráló megközelítés megvalósítása. A Római Kúria részeként, a Hittani Dikasztériumon belül világos szerepet töltötök be, mely párbeszédre késztet benneteket a dikasztériumokkal és más intézményekkel, amelyek saját feladatukat végzik a védelemhez kapcsolódó különböző területeken. Remélem, hogy még nagyobb együttműködést valósítotok meg velük, hogy saját ismereteikkel gazdagíthassák munkátokat. Ugyanakkor ők maguk is gazdagodhatnak azokból a tapasztalatokból, amelyeket a bizottság tizenegy évnyi szolgálata során szerzett, különösen az áldozatok és családjaik figyelmes és őszinte meghallgatása által. E téren a bizottság éves jelentése nagy jelentőségű eszköz, mely az igazság és a felelősség gyakorlását jelképezi, ugyanakkor a remény és a megfontoltság kifejeződése is, melyeknek kéz a kézben kell járniuk az Egyház javára.

A remény megóv attól, hogy átadjuk magunkat a csüggedésnek; a megfontoltság pedig megőriz bennünket a rögtönzéstől és a felületességtől a visszaélések megelőzésének terén.

Az ordináriusoknak és a nagyobb elöljáróknak is saját, át nem ruházható felelősségük van. Az áldozatok meghallgatásának és kísérésének minden egyházi közösségben és intézményben konkrét formát kell öltenie. Bátorítlak benneteket, hogy továbbra is legyetek számukra erőforrás, hogy az Egyházon belül egyetlen közösség se érezze magát egyedül ebben a feladatban. Igen értékes segítséget nyújtotok a Memorare nevű kezdeményezéssel. A helyi egyházak támogatása, különösen ott, ahol hiányzik az erőforrás vagy a szakértelem, az egyházi szolidaritás konkrét kifejezése. Érdeklődéssel várom, hogy harmadik éves jelentésetekben további információkat kapjak a már elért biztató eredményekről, valamint azokról a területekről, ahol még további fejlődés szükséges.

A bizottság elkötelezettsége az Egyház mellett minden szinten, valamint az áldozatok, családjaik és a civil társadalmi partnerek mellett arra indított benneteket, hogy

alaposabban vizsgálódjatok a védelem két gyorsan fejlődő területén: az egyik a sebezhetőség fogalma a visszaélések összefüggésében, a másik a kiskorúakkal szembeni, a technológia által elősegített, digitális térben megvalósuló visszaélések megelőzése.

Azáltal, hogy értelmezitek ezeket az „idők jeleit”, segítitek az Egyházat abban, hogy bátran szembenézzen a védelmi kultúra kihívásaival, és világos lelkipásztori válasszal, valamint strukturális megújulással válaszoljon rájuk. Ez már konkrét formát kezd ölteni az egyetemes irányelveket tartalmazó keretdokumentum megfogalmazásában. Érdeklődéssel várom, hogy megkapjam ennek a véglegesnek szánt változatát, hogy megfelelő tanulmányozás és elbírálás után közzé lehessen tenni.

Kedves barátaim, mindaz az erőfeszítés, amelyet kifejtetek, azt mutatja, hogy küldetésetek nem pusztán egy hivatalos eljárás bevezetése, hanem a közösség és a közös felelősség jele. Mielőtt befejezném, szeretném hangsúlyozni, hogy a kiskorúak és a kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek védelme nem az egyházi élet elszigetelt területe, hanem olyan dimenzió, amely átjárja a lelkipásztori gondoskodást, a képzést, a kormányzást és a fegyelmet.

Minden egyes lépés, amelyet ezen az úton megteszünk, Krisztus felé és egy evangéliumibb, hitelesebb Egyház felé vezető lépés.

Máriának, az Egyház anyjának szeretetteljes közbenjárására bízom szolgálatotokat, és szívből adom rátok apostoli áldásomat, mint bölcsesség és béke zálogát a mi Urunk Jézus Krisztusban. Köszönöm!

Szívből köszönöm szolgálatotokat! Kívánom, hogy valóban áldott tapasztalatban legyen részetek Rómában ezekben a napokban. És köszönöm mindazt, amit tesztek, hogy segítsétek az Egyházat küldetésünk teljesítésében. Köszönöm!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican media

Magyar Kurír