Leó pápa örömmel köszöntötte a jobboldali európai politikai pártok képviselőinek csoportját, és köszönetet mondott nekik, amiért munkájukkal nemcsak azokat szolgálják, akiket az Európai Parlamentben képviselnek, hanem közösségeik valamennyi tagját. Aki magas pozíciót tölt be a társadalomban, annak felelőssége a közjó előmozdítása – jelentette ki a Szentatya, majd arra buzdította a politikusokat, hogy sose veszítsék szem elől a peremre szorult, elfeledett embereket, akiket Jézus Krisztus a legkisebbeknek nevezett (vö. Lk 9,48).
Tiszteletteljes vitakultúra
Demokratikusan megválasztott képviselőkként széles spektrumon elhelyezkedő változatos véleményeket jelenítenek meg. A parlament egyik alapvető célkitűzése éppen az, hogy lehetőséget adjon ezeknek a véleményeknek a kifejezésére és megvitatására.
Minden civilizált társadalom ismérve az, hogy ezeket az eltéréseket udvariasan és tisztelettel vitatja meg, figyelmesen meghallgatja a másikat, párbeszédre lép azokkal is, akiket ellenfeleinek tart.
Ezzel teszünk tanúságot arról, hogy tiszteletben tartjuk az emberi méltóságot, amelyet Isten minden férfinak és nőnek adott. Leó pápa ezért azt kérte az európai politikusoktól, hogy tekintsenek Morus Szent Tamásra, a politikusok védőszentjére, akinek bölcsessége, bátorsága és lelkiismerete minden időben ihletet adhat azoknak, akik a társadalom javát kívánják előmozdítani.
Európa zsidó-keresztény gyökerei
Ezzel kapcsolatban a Szentatya megismételte közvetlen elődei felhívását, mely szerint az európai identitást csak úgy érthetjük meg és mozdíthatjuk elő, ha figyelembe vesszük zsidó-keresztény gyökereit. Ahhoz, hogy megóvjuk a földrész vallásos örökségét, nem csupán a keresztény közösségek jogait kell megóvnunk. Nem is csak arról van szó, hogy megőrizzünk bizonyos társadalmi szokásokat vagy hagyományokat, melyek térben és időben változnak. Főként egy tény elismeréséről van szó. Ezenkívül mindenki részesül abból a hozzájárulásból, amelyet a keresztény közösségek tagjai adtak és adnak ma is az európai társadalom javára. Elég felidézni a nyugati civilizáció fontos fejlesztéseit, különösen az impozáns székesegyházak kulturális kincseit, a művészetet és a kifinomult zenét, a tudományos eredményeket, nem szólva az egyetemek növekedéséről és elterjedéséről.
Ez a haladás szorosan kötődik a kereszténységhez és az európai történelemhez, amit értékelni és ünnepelni kell.
Meg kell hallani az Egyház hangját
XIV. Leó pápa kiemelte azokat az etikai alapelveket és gondolatmodelleket, amelyek a keresztény Európa intellektuális örökségét alkotják. Ezek alapvetően fontosak az Istentől kapott jogok és valamennyi emberi személy méltóságának megóvásához, a fogantatástól kezdve a természetes halálig. Lényegbevágóak ahhoz is, hogy szembenézzünk a kihívásokkal, amelyeket a szegénység, a társadalmi kirekesztés, a gazdasági nélkülözés okoz, illetve a klímaválság, az erőszak és a most dúló háborúk állítanak elénk.
Biztosítani kell, hogy az Egyház hangját továbbra is meghallják; főként társadalmi tanításán keresztül
– figyelmeztetett a pápa, majd hozzátette: ez nem egy elmúlt korszak visszahozatalát jelenti, hanem azt, hogy garantálják az alapvető erőforrásokat ahhoz, hogy a jövőbeli együttműködés és integráció ne vesszen el.
Párbeszéd a ráció és a hit között
A Szentatya emlékeztetett XVI. Benedek pápa tanítására, aki 2010-ben Londonban, a brit polgári társadalom, a tudományos, kulturális és üzleti élet képviselői, illetve a politikai vezetők előtt mondott beszédében rámutatott: szükség van a szekuláris racionális világ és a vallásos hit világának párbeszédére. Ez a közbeszéd, melyben a politikusoknak nagyon fontos szerep jut, lényeges ahhoz, hogy tiszteletben tartsák mindenki saját kompetenciáját, és megadják azt, amire a másiknak szüksége van. Vagyis ez egy kölcsönösen megtisztító szerep, azért, hogy senki ne váljon az eltorzult szemlélet áldozatává. Leó pápa azért imádkozik, hogy az Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja pozitívan járuljon hozzá ehhez a fontos párbeszédhez, ne csupán az európai emberek, hanem az egész emberi család javára.
Az európai csoport
Az Európai Parlamenten belül 2009-ben alakult meg az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja, majd csatlakozott hozzá többek között a brit Konzervatív Párt, a lengyel Jog és Igazságosság párt és a Magyar Demokrata Fórum is. Jelenleg a következő országok jobboldali és jobbközép pártjai alkotják: Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Olaszország, Románia, Svédország.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican Media
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria







