XIV. Leó pápa fogadta a keleti katolikus egyházak vezetőit – Interjú Kocsis Fülöp érsekkel

A Szentatyával való találkozót megelőzően beszélgetett a keleti katolikus keresztények jubileumi római zarándoklatáról Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolitával Vértesaljai László SJ a Vatikáni Rádió magyar nyelvű stúdiójában. Az alábbiakban részleteket közlünk az interjúból.

– Kik jöttek el Magyarországról a keleti egyházak jubileumára?

– Isten kegyelméből mindhárom görögkatolikus egyházmegye püspökei [Szocska A.] Ábel és [Orosz] Atanáz atyák is itt vannak a híveikkel együtt. Közös szervezésben jöttünk ki; közel háromszázan vagyunk összesen. A jubileumi zarándoklatok egyike a keleti egyházaké, amelyet ezekre a napokra – május 11. és 14. közé – szervezett meg még Ferenc pápa megbízásából a Szentszék. Természetesen nemcsak mi vagyunk itt keletiek Rómában, hanem a világ minden pontjáról érkeztek keletiek. Találkoztunk más görögkatolikusokkal Szlovákiából, Ukrajnából, Lengyelországból, az Egyesült Államokból, a Közel-Keletről, Horvátországból, és ezek nagyon érdekes találkozások.

– Hozzávetőlegesen hányan vannak a keleti katolikus keresztények a Katolikus Egyházon belül?

– Nem tudok számot mondani. Huszonegy keleti katolikus egyházat tartunk számon. Ebben mi kétszázötvenezer görögkatolikus magyar hívővel kisebbségnek számítunk; a legtöbb egyház hasonlóképpen kis létszámú, de vannak még nálunk is kisebb közösségek. (...) vannak néhány milliós egyházak – az ukrán görögkatolikus egyház négy-, négy és fél, talán ötmillió lelket számlál az egész világon; aztán vannak a nagyobb egyházak: a melkita, a malabár, a malankár egyházak, amelyek szintén többmilliós egyházak, de ennél sokkal nagyobbra nem tehető a számuk. Hozzávetőlegesen szerintem mintegy ötvenmillió keleti katolikus a híveknek a száma (...).

– Milyen programokból áll össze a római jubileum?

– Nekünk vannak saját programjaink is, de az egyik legfontosabb a közös liturgia, amit a mi bizánci rítusunk szerint a melkita pátriárka, Jusszef Abszi (Youssef Absi, I. József – a szerk.) melkita görögkatolikus pátriárka fog vezetni a Szent Péter-bazilikában – ő az egyébként, aki a budapesti eucharisztikus kongresszus idején a Szent István-bazilikában vezette a mi görögkatolikus liturgiánkat. Ezenkívül vannak más rítusú szertartások, így a koptok, az etiópok és nagyobb keleti egyházak is vezetnek nagy liturgiát. Aztán lesz egy nagyon kedves esemény, amikor a Santa Maria Maggiore-bazilikában kedden este együtt énekeljük az Akathisztosz himnuszt, mely az Istenszülőhöz szól, különböző nyelveken – ebből az egyik magyarul hangzik el, méghozzá Ferenc pápa sírja közelében. Nagyon reméltük, hogy Ferenc pápa fogad majd bennünket. Sejtem, hogy most már odaföntről teszi ezt, mert itt már az új pápa, Leó pápa fogad minket.

Egész különleges dolog, hogy minden korábbi protokollt és szervezést fölülírva külön fogad bennünket az új pápa, azt hiszem, hogy ilyen minőségében először bennünket, keletieket fogad, és így pápai kihallgatás részesei leszünk.

– Ez egészen nagy kitüntetés! Érsek atya, melyek a te első benyomásaid XIV. Leó pápáról?

– (...) amikor Magyarországon járt, akkor több alkalommal is volt alkalmam beszélgetni vele. (...) a szinóduson is találkoztunk, de nagyon őszintén szólva ő olyan „csendes ember”, hogy én korábban ezeken az egyszerű beszélgetéseken kívül nem tudtam találkozni vele. Úgyhogy én is nagy várakozással figyeltem, hogy hová is teszi a hangsúlyt. Több alkalommal is utalt már arra, hogy pápai nevét XIII. Leó nyomán választotta, főként a szociális érzékenysége miatt, hiszen ő adta ki az első szociális tartalmú enciklikát. De mi, keletiek szeretünk arra hivatkozni, hogy ugyancsak ő adta ki az Orientalium dignitatis enciklikát, amely viszont a keleti egyházak méltóságát emelte ki elsőként.

Amikor lesz alkalmam találkozni vele, egészen biztosan rá fogok kérdezni, hogy vajon ez szerepet játszott-e az ő választásában. Azt hiszem, hogy „igen” lesz a válasza, hiszen a tény, hogy bennünket, keletieket külön fogad, ez annak a jele, hogy különös szeretettel, figyelemmel fog felénk fordulni.

– XIV. Leó pápa Ágoston-rendi szerzetes, Szent Ágoston pedig a 4–5. század nagy teológus püspöke volt, amikor az Egyház még egységben élt. Lehet (...), hogy az ő legfontosabb vonatkozása teológiai síkon egy olyan időszakra esik, amikor az Egyház Keleten és Nyugaton még egységben élt?

– Valóban, Szent Ágoston idejében az Egyház (...) még egységben volt. Ami a teológiai szemléletet illeti, a Szent Ágoston-i vonal egészen más irányt vett, mint a keleti, tehát a teológiai megfogalmazások (...) évszázadokon keresztül elég más irányban, vagy párhuzamos úton haladtak. A 20. századra tehető, amikor a nyugati és keleti egyház egymást újra felfedezte, és ez nyitotta meg az utat az ortodox–katolikus párbeszéd felé. Minden bizonnyal erre is nagy hangsúlyt fog fektetni, erre utalt is már a bevezető beszédében. Tehát

ha nem is az ágostoni teológia és a Szent Ágostonra visszavezethető szerzetesi lelkiség, inkább azt mondhatnám, hogy a mai világ sok újdonsága az, ami közelebb fog bennünket hozni, keletieket és nyugatiakat.

Leó pápa utalt arra, hogy a világháló, a mesterséges intelligencia olyan, szinte új világot teremt, melyben az Egyháznak nagyon meg kell találnia a helyét, Keletnek és Nyugatnak egyaránt, úgyhogy ebben

még nagyobb összefogásra van szükség, mint valaha, annak érdekében, hogy hitelesen tudjuk képviselni a hitet, és meg tudjuk élni Krisztus egyetlen Egyházához tartozásunkat.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Kocsis Fülöp érsek-metropolita Facebook-oldala; Vatican Media; Vatican News

Magyar Kurír