XIV. Leó pápa kapta idén az amerikai Szabadság érdemérmet

Ezt a rangos, évente odaítélt amerikai kitüntetést a philadelphiai National Constitution Center (Nemzeti Alkotmányossági Központ, egy nonprofit, pártoktól független intézmény Philadelphiában, amely az Amerikai Egyesült Államok Alkotmányának szentelt múzeumként, oktatási központként és vitafórumként működik) adományozza a világ olyan vezetőinek és meghatározó személyiségeinek, akik kiemelkedő vezetői képességről, bátorságról és jövőbe vetett hitről tesznek tanúságot a szabadságjogok kiterjesztéséért folytatott küzdelemben. A korábbi kitüntetettek között van többek között Nelson Mandela, a dalai láma, Jimmy Lai, Václav Havel, Volodimir Zelenszkij és Mihail Gorbacsov.

Isten áldását kéri Amerika jövőjére

XIV. Leó pápa amerikai származására utalva úgy fogalmazott, hogy „e nagy nemzet fiaként” örömmel csatlakozik azokhoz, akik Isten áldását kérik Amerika jövőjére, hogy a Függetlenségi Nyilatkozatban megfogalmazott magasztos eszmények továbbra is az egység, az igazságosság és a béke útján vezessék az országot. Beszédében Leó pápa

felidézte a Függetlenségi Nyilatkozat jól ismert sorait, amelyek szerint minden ember egyenlőnek teremtetett, és Teremtőjétől elidegeníthetetlen jogokat kapott, köztük az élethez, a szabadsághoz és a boldogság kereséséhez való jogot.

Rámutatott, hogy bár ezek a gondolatok a felvilágosodás nyelvezetében fogalmazódtak meg, végső alapjuk a bibliai emberképben rejlik. „Éppen itt fedezzük fel az emberi méltóság alapját: azt a méltóságot, amely megelőzi bármely állam létrejöttét, és amelynek védelme az állam legfőbb feladata” – hangsúlyozta XIV. Leó.

Amerika a szabadság földje

Ezt követően emlékeztetett arra, hogy az elmúlt 250 év során emberek milliói tekintettek Amerikára a szabadság földjeként. Az ország bevándorlók nemzedékei előtt nyitotta meg kapuit, lehetővé téve számukra, hogy gyermekeikkel együtt részt vegyenek a nemzet jövőjének építésében. A szabadságnak ugyanez a szeretete ösztönözte az Egyesült Államokat arra is, hogy a két világháború idején nagy áldozatok árán a saját határain túl is kiálljon a szabadság ügye mellett.

Leó pápa ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az alapítók álma nem valósult meg egyszer s mindenkorra. „Az igazságosságot és a szabadságot megtestesítő társadalom felépítése nem volt könnyű, és sok tekintetben ma is folyamatban lévő feladat.” Hozzátette: „Minden nemzedéknek újra magára kell vállalnia ezt a küldetést, szembenézve korának új kihívásaival.”

Az élethez való jog

Beszéde központi részében XIV. Leó az élethez való jogról elmélkedett. Rámutatott, hogy a Függetlenségi Nyilatkozat elsőként ezt a jogot nevezi meg, hiszen aki életét elveszíti, az a szabadságával sem élhet, és a boldogságot sem keresheti.

Egy nemzet életereje szorosan összefügg azzal az értékkel, amelyet minden emberi életnek tulajdonít, annak minden formájában és állapotában, elismerve, hogy minden személy méltósága puszta létezéséből fakad”

– mutatott rá Leó pápa. Az emberi élet belső értéke arra indítja az embert, hogy csodálattal szemlélje a Teremtő művét, és tisztelettel őrizze ezt a felbecsülhetetlen ajándékot.

A pápa hangsúlyozta, hogy ezt a tiszteletet a törvényhozásnak is tükröznie kell. „Olyan törvényekre van szükség, amelyek a fogantatás pillanatától a természetes halálig elismerik és oltalmazzák ezt az ajándékot.” Hozzátette: „Egy nemzet erkölcsi nagysága mindenekelőtt abban mutatkozik meg, hogy képes támogatni, megvédeni és megbecsülni minden ember életét, különösen a legkiszolgáltatottabbakét és azokét, akiknek értékét megkérdőjelezik.”

A szabadság valódi jelentése

XIV. Leó ezután a szabadság valódi jelentéséről szólt. Rámutatott, hogy azt gyakran pusztán úgy értelmezik, mint annak lehetőségét, hogy az ember azt teheti, amit akar. A hiteles szabadság azonban ennél sokkal mélyebbre vezet. „Az igazi szabadság azon a képességünkön alapul, hogy felismerjük az igazságot, és ragaszkodunk a jóhoz, még akkor is, ha ezért nagy áldozatot kell hoznunk.” Ez az igazság és a szabadság utáni vágy készteti az embereket arra, hogy feltegyék életük legfontosabb kérdéseit: mi az élet értelme, mi végső célunk, és ki számunkra Isten.

A vallásszabadság jelentősége

Leó pápa kiemelte az Egyesült Államok alkotmányának első alkotmánykiegészítésében biztosított vallásszabadság jelentőségét is. Ez biztosítja minden ember számára, hogy félelem és kényszer nélkül kövesse lelkiismeretét, nyilvánosan megélhesse hitét, és közösségeivel együtt hozzájáruljon a közjó építéséhez. Rámutatott, hogy ennek köszönhetően alakult ki Amerikában a vallások közötti párbeszéd és együttműködés gazdag hagyománya, melynek nagy szerepe volt a nemzet történelmét meghatározó erkölcsi kérdések közös megvitatásában. „Remélem, hogy ez a hagyomány továbbra is olyan közéleti párbeszédet eredményez majd, amelyet a mértéktartás, a másik véleményének tisztelete és a közös nevező keresése jellemez a béke és a kiengesztelődés szolgálatában, otthon és a nemzetek között egyaránt.”

Sokból egy

Beszéde végén XIV. Leó az Egyesült Államok jelmondatára – „E pluribus unum (sokból egy) – utalt, és emlékeztetett arra, hogy különböző származású, vallású és nyelvű emberek tudtak közös nemzetet építeni, mert ugyanazok az időtálló eszmények kötötték össze őket. „Egy nemzet csak akkor virágozhat, ha valóban egységes; nem múló célok, hanem olyan eszmények kapcsolják össze, amelyek nem halványulnak el az idő múlásával.” A pápa azt kívánta, hogy

a közös emberi méltóság, az egyenlőség és a Függetlenségi Nyilatkozatban megfogalmazott jogok a jövőben is az amerikai társadalom egységének és reményének forrásai legyenek.

A Liberty Medal átvételekor XIV. Leó pápa azért imádkozott, hogy az Egyesült Államok alapításának 250. évfordulója az alapító eszmények melletti új és ünnepélyes elköteleződés alkalma legyen, hogy Amerika továbbra is a békét, a jólétet, a nagylelkűséget és a nemeslelkűséget szolgáló nemzet maradjon. Végül az országot és annak jövőjét „az igazi szabadság és a maradandó béke forrására” bízta. „Isten áldja Amerikát!” – zárta beszédét.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír