XIV. Leó pápa a montserrati apátságban: A gyűlölet adja át helyét a reménynek és a békének!

A püspök rövid bevezetője és az apát köszöntő szavai után elimádkozták a rózsafüzért. A pápa ezt követően mondta el beszédét. Az apostoli áldás és a Salve Regina eléneklése után a Szentatya az erkélyről köszöntötte a téren összegyűlt hívőket.

Az alábbiakban teljes terjedelmében közöljük XIV. Leó pápa beszédét és az erkélyről elmondott köszöntő szavait.

Tisztelettel köszöntöm Xavier Gómez García püspök urat és Manel Gasch i Huriós montserrati apát urat! Köszöntöm továbbá a püspököket, a papokat, a szerzeteseket, a papnövendékeket és mindazokat a hívőket, akik részt vesznek ezen a zarándoklaton, különösen pedig a gyermekeket, akik ma velünk vannak! Köszönöm a fogadtatást, köszönöm jelenléteteket!

Örülök, hogy eljöhettem a Fekete Madonna lábaihoz, hogy anyai közbenjárásában bizakodva rábízzam péteri szolgálatomat és az Egyház küldetését az igazságosságért és békéért kiáltó mai világban.

Hálásan emlékezem vissza azokra az évekre, amikor a perui Trujillóban a Montserrati Szűz Mária-plébánia plébánosa voltam.

A Fekete Madonna mindig kísért engem. Köszönöm, Katalónia, a hitedet!

E falak megszámlálhatatlan történetet tudnának mesélni áhítatról, háláról és reményről, melyeknek évszázadokon át tanúi voltak a Montserrati Miasszonyunk körül, s tanúi voltak a Jézus Krisztus iránti szeretetből kiontott vérnek is. Ugyanígy megőrizték megannyi hívő örömeit és fájdalmait, boldogságát és könnyeit, s hallották Európa legrégebbi fiúkórusának mennyei hangjait is.

Amikor elődöm, Ferenc pápa 2023-ban aranyrózsát ajándékozott ennek a tisztelt kegyszobornak, arra hívott bennünket, hogy gondoljuk végig, miként jöttek a hívők – kivétel nélkül – évszázadokon át erre a kegyhelyre, rózsafüzérük szemeit morzsolgatva, mert Mária, Isten anyja alapvető helyet foglal el minden keresztény életében. Arra is rámutatott, hogy „az anya előtt […] az ember legnemesebb érzései felébrednek” (Beszéd a Montserrati Istenanya Testvérület tagjaihoz, 2023. október 7.). Valóban, ő mély megtéréseket ébreszt bennünk, mint amilyen Loyolai Szent Ignácé volt, aki ezen a lenyűgöző helyen, miután egy egész éjszakát imádságban töltött a Szűzanya előtt, letette lovagi fegyvereit, s ezzel kezdetét vette új élete Jézus Krisztus szolgálatában.

Ugyanezzel a gyermeki lelkülettel hívlak benneteket ma arra, hogy fogadjátok el Mária felhívását: „Tegyetek meg mindent, amit csak mond!” (Jn 2,5).

E szavak, melyeket a galileai Kánában mondott, valóságos programját adják a keresztény életnek, mert Mária Krisztushoz vezet bennünket, megtanít meghallani hangját, engedelmeskedni szavának, és engedni, hogy ő átalakítson bennünket. Jézus akarata világos: „Ezt a parancsot adom nektek: szeressétek egymást” (Jn 15,17). Olyan szeretetről van szó, amelynek ő maga a mértéke és forrása: „Amint én szerettelek benneteket” (Jn 15,12). Ezért amikor Mária azt mondja nekünk: „Tegyetek meg mindent, amit csak mond!”, arra hív bennünket, hogy olyan szívre tegyünk szert, amely összhangban van az evangélium kritériumaival.

Jézus megmutatja nekünk az irgalom, a kiengesztelődés, az igazság és a szelídség útját, ugyanakkor leleplezi az erőszakot, mely szavainkban és magatartásformáinkban rejtőzhet: a megalázó kritikát, a romboló ítélkezést, a megosztó agresszivitást. Ez a rejtett erőszak gyakran látható páncélzatot ölthet magára, mellyel sebeinket, félelmeinket vagy az igazságtalanságok okozta szenvedésünket próbáljuk védelmezni.

Szemléljük a Montserrati Szűzanyát, aki Jézust védtelen gyermekként mutatja, aki karjában pihen, mert itt van Mária, az ő Fia mellett, és arra hív bennünket, hogy szeressük egymást!

Tegyük le ma lábai elé a páncélokat, amelyek lassanként megkeményítették szívünket!

Az Istengyermek, akit Mária a karjában tart, nem visel páncélt, és később ő maga lesz az, aki a kereszten meztelenül teljesen átadja magát az Atyának, hogy a szeretet fegyvertelen és lefegyverző erejével üdvözítsen bennünket.

Emeljük tekintetünket Máriára, és kérjük, hogy segítsen nekünk felölteni egyedül Isten fegyvereit, amint arra Szent Pál buzdít bennünket. „Csatoljátok derekatokra az igazság övét, öltsétek magatokra a megigazulás páncélját, sarunak meg a készséget viseljétek a békesség evangéliumának hirdetésére, mindehhez fogjátok a hit pajzsát […], tegyétek fel az üdvösség sisakját, és ragadjátok meg a Lélek kardját, vagyis Isten szavát” (Ef 6,14–17).

Ma, montserrati zarándokként, fejezzük ki őszinte vágyunkat arra, hogy megerősítsük szolgálatunkat az Atyaisten iránt, akit Jézus Krisztus nyilatkoztatott ki nekünk, és aki ezt mondja: „Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be” (Mk 9,37).

Gondoljunk arra is, hogy a Szűzanya – anyai gondoskodásának jeleként – jobb kezében tartja a világot jelképező gömböt, mert egész világunk helyet talál szívében. Ő arra hív bennünket, hogy

ismerjük fel testvérként egymást, olyan közösségben, amelyből senki sincs kizárva, és ahol a közösség ereje erősebb minden megosztottságnál.

Kérjük Máriát, a Béke Királynőjét. tanítsa meg, hogy felhagyjunk a bántó szavakkal, az elhamarkodott ítélkezéssel, a pletykálkodással és a rágalmazással, és hogy megtanuljuk óvni és ápolni a szeretetet a családban, a baráti körben, a munkahelyen, a közösségi médiában, a politikai vitákban és a keresztény közösségekben, hogy a gyűlölet adja át helyét a reménynek és a békének!

Mária, az Egyház Anyja, vezessen bennünket mindig Jézushoz. Arra hívlak benneteket, hogy most ezekkel a szavakkal forduljunk hozzá:

A katalánok számára örökké Fejedelemasszony leszel,
a spanyolok és az egész világ szeretete övez.
Mondd nekünk: „Kincsem vagytok,
én pedig anyátok vagyok, ne féljetek!”
Ámen.

XIV. Leó pápa köszöntő szavai az apátság erkélyéről:

Testvéreim, jó napot kívánok!

Köszönöm, hogy itt vagytok! Köszönöm hiteteknek ezt a szép megnyilvánulását! Mindannyian egyetlen családként vagyunk együtt, Mária, a Montserrati Szűzanya anyai oltalma alatt.

Az öröm, a lelkesedés és a hit mély megtapasztalása, melyben részünk van ezekben a napokban: először Madridban, most Barcelonában, Katalóniában, aztán majd a Kanári-szigeteken… egész Spanyolország tele van hittel, szeretettel és azzal a vággyal, hogy dicsőítse Istent, hálát adjon neki és egységben éljen.

Köszönöm Katalóniának, hogy oly sok embert fogadott be más országokból, és példát mutat arra, miként lehet mindenkit egyetlen családban egyesíteni.

Köszönöm a hívő közösségnek, valamint szerzetes testvéreink közösségének, akik fogadják és befogadják mindazokat a zarándokokat, akik Máriához, Miasszonyunkhoz jönnek imádkozni.

Köszönöm nektek, hogy ma délelőtt itt vagytok, hogy emlékeztessetek mindenkit – Katalóniában, Spanyolországban és a világban –, hogy a hit életet ad, és a hit reményt ad.

Mária, akit Jézus a keresztről anyánkul adott, kísér bennünket. Az ő anyai szeretete mindig velünk marad.

[Áldás.]

Köszönöm, köszönöm mindnyájatoknak!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír