XIV. Leó pápa üzenetet küldött a perui társadalmi hét résztvevőinek

Leó pápa Peru nagy szentjeinek példájára mutatott rá üzenetében. „Az Egyház minden társadalmi tevékenységének középpontja és célja Krisztus evangéliumának hirdetése kell hogy legyen, hogy a mindennapi dolgok elhanyagolása nélkül mindig tudatában maradjunk szolgálatunk megfelelő és végső irányának.”

A pápa spanyol nyelvű levelét a társadalmi és szinodális tapasztalatokat bemutató programon olvastak fel. A Szentatya buzdított, hogy a „számos gazdasági, politikai és kulturális kihívással jellemzett időszakban” olyan válaszokat kell adni, amelyek megtalálhatók Limai Szent Róza, Porres Szent Márton, Macías Szent János és Szent Turibius de Mogrovejo munkásságában.

A szentek tanúságtétele

Ezek a szent életű emberek nyilvánvalóvá teszik, hogy a perui földet mindig is a Gondviselés sajátos terve formálta, „különösen katolikus hitünket illetően, amelyet mindig a leginkább rászorulók iránti gondoskodással és szolgálattal összhangban vallottunk meg”. Peruban az évszázadok során az „életszentség sűrűsége” figyelhető meg, a misztikus élet, a szegények iránti szeretet és az evangéliumról szóló erőteljes és termékeny tanúságtétel által. Ma ezzel kell foglalkoznunk, hogy előmozdítsuk egyházi és társadalmi munkánkat – fogalmazott Leó pápa.

„Az igazságtalanság és a kirekesztés fájdalma, amelyet oly sok testvérünk elszenved, arra készteti az összes megkereszteltet, hogy Egyházként válaszoljon, amelynek az evangélium mélységeiből kell forrásoznia, figyelve az idők jeleire. Ehhez

sürgősen szükségünk van a mai szentek tanúságtételére, vagyis olyan emberekére, akik egységben maradnak az Úrral, mint a szőlővesszők a szőlőtővel”

– figyelmeztetett Leó pápa üzenetében.

Krisztus a középpont és a cél

A szentek „nem a barokk múlt díszei” – mutatott rá a pápa –, hanem Isten meghívásából születnek, hogy egy jobb jövőt építsünk. Ezért „az Egyház minden társadalmi cselekvésének középpontjában és céljában álljon Krisztus evangéliumának hirdetése, hogy a mindennapi dolgok elhanyagolása nélkül mindig tudatában legyünk szolgálatunk megfelelő és végső irányának.”

Ha Krisztust nem a maga teljességében osztjuk meg másokkal, akkor mindig nagyon keveset fogunk adni”

– hangsúlyozta XIV. Leó.

Az evangéliumból kiinduló megújuló erők

Ebben a tekintetben a pápa Szent VI. Pál „megvilágosító” szavait idézi, melyeket Macías Szent János 1975-ös szentté avatása alkalmából mondott: „Mindenkit egyesített a szeretetben, az átfogó humanizmusért dolgozva. És mindezt azért tette, mert szerette az embereket, mert meglátta bennük Isten képét.” Szeretnénk erre emlékeztetni mindazokat, akik ma a szegények és a peremre szorultak között dolgoznak – jegyzi meg üzenetében a pápa. „Nem szabad eltávolodnunk az evangéliumtól, és nem szabad megszegnünk a szeretet törvényét, hogy erőszakos eszközökkel keressünk nagyobb igazságosságot. Az evangéliumban elegendő potenciál rejlik ahhoz, hogy megújító erőket ihlessen, amelyek belülről alakítják át az embereket, és arra ösztönzik őket, hogy minden szükséges módon megváltoztassák a struktúrákat és igazságosabbá és emberibbé tegyék azokat” – emlékeztetett üzenetében XIV. Leó.

Evangélium a perifériákon

Leó pápa ezt követően kiemeli Szent Toribio (Toribius) de Mogrovejo püspöki szolgálatát, aki spanyol születésű, de „missziós tevékenysége és kiterjedt lelkipásztori munkája miatt nyilvánvalóan perui”. Püspöksége idején száz plébániát alapított, összehívott egy pánamerikai zsinatot, két tartományi és tizenkét egyházmegyei szinódust. Mindeközben „naponta ereje legjavát adta az elhagyatottaknak és azoknak, akik azokon a földrajzi vagy kulturális helyeken éltek, amelyeket elődöm, Ferenc pápa »perifériáknak« nevezett”.

Leó pápa hangsúlyozta, hogy a 16. században Toribio „a hiteles szinodalitás és a perifériáknak felkínált evangélium püspöki szimbóluma volt”. A perui vidékek nemcsak apostoli tevékenységének „buzgalmában” látták őt, „amely ma is lenyűgöz minket”, hanem „nyugodt arcának csendjében és összeszedett, áhítatos tekintetében” is, amely világosan megmutatta, hogy ez az erő az intenzív imából fakad.

Az éhség a „mennyei Kenyérre”

Kedves testvéreim, nem kétféle szeretet van, hanem csak egy”

– írta XIV. Leó a limai társadalmi hét résztvevőihez intézett üzenetének végén. Csak „egy és ugyanaz” a szeretet létezik, „amely arra ösztönöz minket, hogy ajándékozzunk mind fizikai kenyeret, mind az Ige kenyerét, amely ugyanakkor dinamizmusával felébreszti az éhséget a mennyei Kenyér iránt, amelyet csak az Egyház adhat Krisztus parancsa és akarata szerint, és amelyet semmilyen emberi intézmény, bármilyen jó szándékú is, nem pótolhat”. Ne feledkezzünk meg a pogányok apostolának szavairól: „Ne fáradjunk bele tenni a jót, mert ha kitartunk, annak idején aratni is fogunk.” (Gal 6,9)

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír