XIV. Leó pápa vasárnap délben: Krisztus legyőzi az igazságra süketté tevő ideológiát

Az alábbiakban XIV. Leó pápa teljes beszédét közreadjuk.

Kedves testvéreim, szép vasárnapot kívánok!

A mai evangélium segítségével látogatást teszünk Keresztelő Jánosnál a börtönben, aki igehirdetése miatt raboskodik (vö. Mt 14,3–5). Ennek ellenére nem veszti el a reményt, és számunkra annak jelévé válik, hogy

a prófécia – még bilincsbe verve is – igazságot és igazságosságot kereső szabad hang marad.

A börtönből ugyanis Keresztelő János „Krisztus tetteiről” (Mt 11,2) hall, amelyek eltértek attól, amit ő várt.

Ezért elküldi tanítványait, hogy megkérdezzék tőle: „Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy valaki mást várjunk?” (Mt 11,3). Aki igazságot és igazságosságot keres, aki szabadságra és békére vár, az Jézust kérdezi. Vajon éppen ő a Messiás, vagyis a Megmentő, akit Isten a próféták ajka által megígért?

Jézus válasza azok felé irányítja tekintetünket, akiket ő szeretett és szolgált. Ők beszélnek helyette: az utolsók, a szegények, a betegek. Krisztus azáltal hirdeti, hogy kicsoda, amit tesz. És amit tesz, mindannyiunk számára az üdvösség jele. Amikor ugyanis a fénytől, a szótól és az érzékeléstől megfosztott élet találkozik Jézussal, újra értelmet nyer: a vakok látnak, a némák beszélnek, a süketek hallanak. A leprától eltorzított istenkép visszanyeri épségét és egészségét. Sőt, a teljesen érzéketlen halottak is visszatérnek az életbe (vö. Mt 11,5). Ez Jézus evangéliuma, a szegényeknek hirdetett örömhír: amikor Isten eljön a világba, láthatóvá válik!

A csüggedés és a szenvedés börtönéből Jézus szava szabadít meg bennünket: minden prófécia benne találja meg beteljesedését. Krisztus nyitja fel ugyanis az ember szemét Isten dicsőségére. Ő szót ad az elnyomottaknak, akiket az erőszak és a gyűlölet elnémított; ő legyőzi az ideológiát, amely süketté tesz az igazságra; ő meggyógyít a látszatoktól, amelyek eltorzítják a testet.

Az élet Igéje így vált meg bennünket a gonosztól, mely a szívet halálba viszi. Ezért az Úr tanítványaiként, ebben az adventi időszakban arra kapunk meghívást, hogy az Üdvözítő várását egyesítsük azzal a figyelemmel, amellyel Isten világban végbevitt cselekedeteit szemléljük.

Ekkor megtapasztalhatjuk az Üdvözítőjére talált szabadság örömét: „Gaudete in Domino semper – Örüljetek az Úrban szüntelenül!” (Fil 4,4). Éppen ezzel a meghívással kezdődik a mai szentmise, advent harmadik vasárnapján, amelyet ezért Gaudete-vasárnapnak nevezünk.

Örüljünk hát, mert Jézus a mi reménységünk, különösen a próbatétel idején, amikor az élet elveszíteni látszik értelmét, és minden sötétebbnek tűnik, hiányoznak a szavak, és nehezünkre esik meghallani a másikat!

A Boldogságos Szűz Mária, a várakozás, a figyelem és az öröm példaképe segítsen bennünket abban, hogy Fia művének utánzói legyünk, megosztva a szegényekkel az evangélium kenyerét!

*

A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:

Kedves testvéreim!

Tegnap a spanyolországi Jaénben boldoggá avatták Manuel Izquierdo áldozópapot és ötvennyolc társát, valamint Antonio Montañés Chiquero áldozópapot és hatvannégy társát, akiket az 1936–1938-as évek egyházüldözése során, hitük iránti gyűlöletből öltek meg. Szintén tegnap Párizsban boldoggá avatták Raymond Cayré áldozópapot, Gérard‑Martin Cendrier-t, a kisebb testvérek rendjének tagját, Roger Vallé papnövendéket, Jean Mestre világi hívőt és negyvenhat társukat, akiket a hit iránti gyűlöletből öltek meg az 1944–1945-ös években, a náci megszállás idején. Dicsőítsük az Urat ezekért a vértanúkért, az evangélium bátor tanúiért, akiket azért üldöztek és öltek meg, mert népük mellett maradtak és hűségesek voltak az Egyházhoz!

Nagy aggodalommal kísérem az összecsapások kiújulását a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén. Miközben kifejezem közelségemet a lakossághoz,

a konfliktusban álló feleket arra buzdítom, hogy szüntessenek be mindenfajta erőszakot, és a békefolyamatok tiszteletben tartásával törekedjenek építő párbeszédre.

Szeretettel köszöntelek mindnyájatokat, rómaiak és zarándokok, akik Olaszországból és a világ más részeiből érkeztetek. Külön is köszöntöm azokat a híveket, akik Belo Horizontéból, Zágrábból, Splitből, Koppenhágából, valamint Dél‑Koreából, Tanzániából és Szlovákiából érkeztek.

Üdvözlöm a Mestre, Biancavilla és Bussi sul Tirino városából érkezett csoportokat; a Mornese Italia Egyesület egykori növendékeit, a Pugliai Filharmonikus Zenekart, a coratói Oasi Nazareth Alapítványt, az alcamói szalézi oratórium fiataljait és a római Pietrelcinai Szent Pio-plébánia bérmálkozóit.

Mindnyájatoknak szép vasárnapot kívánok.

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír