XIV. Leó pápa vasárnap délben: Maradjunk hűek a lelkiismeretünkhöz!

Az alábbiakban XIV. Leó pápa teljes beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvéreim, szép vasárnapot kívánok!

A mai evangéliumban egy olyan szöveget hallunk (vö. Lk12,49–53), amely nagy kihívást intéz hozzánk. Ebben Jézus erős képekkel és nagy őszinteséggel azt mondja tanítványainak, hogy az ő küldetése – és az őt követőké is – nem csupa „móka és kacagás”, hanem „az ellentmondás jele” (vö. Lk2,34). Amikor az Úr ezt mondja, elővételezi azt, amivel majd szembe kell néznie, amikor Jeruzsálemben megtámadják, letartóztatják, sértegetik, megverik, keresztre feszítik; amikor üzenetét – bár a szeretetről és az igazságosságról szól – elutasítják; amikor a nép vezetői kegyetlenséggel reagálnak prédikációjára. Ugyanezt élte át sok közösség azok közül a közösségek közül, amelyekhez Lukács evangélista fordult írásaiban. Ezek – ahogy az Apostolok cselekedeteiben olvassuk – békés közösségek voltak, melyek – korlátaikkal együtt – igyekeztek a lehető legjobban megélni a Mester szeretetről szóló üzenetét (vö. ApCsel4,32–33). Mégis üldöztetést szenvedtek.

Mindez arra emlékeztet bennünket, hogy a jó nem mindig talál pozitív visszhangra maga körül. Sőt, néha – éppen azért, mert szépsége bosszantja azokat, akik nem fogadják el –, az, aki a jót teszi, kemény ellenállásba ütközik, sőt, igazságtalanságot és erőszakot szenved. Az igazságban való cselekvés sokba kerül, mert vannak olyanok a világban, akik a hazugságot választják, és mert az ördög ezt kihasználva gyakran megpróbálja megakadályozni a jók cselekvését. Jézus azonban arra hív, hogy az ő segítségével ne adjuk fel, és ne alkalmazkodjunk ehhez a mentalitáshoz, hanem továbbra is cselekedjünk a saját javunkra és mindenki javára, beleértve azokat is, akik szenvedést okoznak nekünk.

Jézus arra biztat, hogy az igazságtalanságra ne bosszúval válaszoljunk, hanem maradjunk hűségesek az igazsághoz a szeretetben.

A vértanúk tanúságot tesznek erről azáltal, hogy vérüket ontják hitükért, de mi is – eltérő körülmények között és eltérő módon – utánozhatjuk őket.

Gondoljunk például arra, mekkora árat kell fizetnie egy jó szülőnek, ha gyermekeit jól, egészséges elvek szerint akarja nevelni: előbb-utóbb tudnia kell nemet mondani, dorgálni, és ez szenvedésbe kerül. Ugyanez vonatkozik arra a tanárra, aki helyesen akarja nevelni tanítványait, a szakemberre, a szerzetesre, a politikusra, aki tisztességesen akarja teljesíteni küldetését, és mindenkire, aki arra törekszik, hogy lelkiismeretéhez hűen, az evangélium tanítása szerint teljesítse kötelességét.

Antiochiai Szent Ignác ezzel kapcsolatban – miközben Rómába tartott, ahol később vértanúságot szenvedett – ezt írta a város keresztényeinek: „Nem akarom, hogy emberek tetszését keressétek, hanem Isten tetszését nyerjétek el” (Levél a rómaiakhoz, II, 1), és hozzátette: „Jobb nekem Jézus Krisztusért meghalni, mint uralkodni a fold határain” (uo. VI, 1).

Testvéreim, kérjük együtt Máriának, a vértanúk királynőjének segítségét, hogy minden körülmények között Fiának hűséges és bátor tanúi legyünk, és támogassuk testvéreinket, akik ma hitükért szenvednek!

 *

A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:

Kedves testvéreim!

Lélekben közel vagyok Pakisztán, India és Nepál népeihez, akiket nagy áradások sújtottak. Imádkozom az áldozatokért és családtagjaikért, valamint mindazokért, akiknek ez a természeti csapás szenvedést okoz.

Imádkozzunk, hogy a háborúk befejezésére és a béke előmozdítására irányuló erőfeszítések sikeresek legyenek; hogy a tárgyalások során mindig a népek közös javát tegyék első helyre!

Ebben a nyári időszakban sokféle kulturális és evangelizációs kezdeményezésről kapok hírt, melyeket gyakran nyaralóhelyeken szerveznek. Jó látni, hogy az evangélium iránti szenvedély hogyan ösztönzi az emberek kreativitását és elkötelezettségét minden korosztályú csoportban és egyesületben. Gondolok például arra az ifjúsági misszióra, amelyet ezekben a napokban Riccionéban tartottak. Köszönetet mondok a szervezőknek és mindazoknak, akik különféle módokon részt vesznek ezeken a rendezvényeken.

Szeretettel köszöntelek mindannyiatokat, akik ma itt vagytok Castel Gandolfóban. Külön is üdvözlöm a coccagliói AIDO csoportot, mely az élet iránti elkötelezettségének ötvenedik évfordulóját ünnepli, azután üdvözlöm az AVIS véradókat, akik kerékpárral érkeztek a Brescia melletti Gavardóból, valamint a casaranói fiatalokat és Szent Antal ferences szerzetesnőit.

Áldásomat adom a lengyelországi Piekaryban lévő Mária-kegyhelyre szervezett nagy zarándoklatra is.

Szép vasárnapot kívánok mindenkinek!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír