XIV. Leó pápa vasárnap délben: Nincs szükségünk „boldogságpótlékokra”!

Az alábbiakban XIV. Leó pápa teljes beszédét közreadjuk.

Kedves testvéreim, szép vasárnapot kívánok!

A mai evangélium (vö. Jn 1,29–34) Keresztelő Jánosról szól, aki Jézusban Isten Bárányát, a Messiást ismeri fel: „Íme, az Isten Báránya – mondja –, aki elveszi a világ bűneit” (Jn 1,29), majd hozzáteszi: „Azért jöttem, és azért keresztelek vízzel, hogy megismertessem őt Izraelben” (Jn 1,31).

János felismeri Jézusban az Üdvözítőt, hirdeti istenségét és Izrael népéhez szóló küldetését, majd – miután betöltötte feladatát – félreáll, amint ezek a szavai is tanúsítják: „Utánam jön egy férfi, aki megelőz engem, mert előbb volt, mint én” (Jn 1,30).

Keresztelő János olyan ember, akit nagyon szeret a tömeg, olyannyira, hogy a jeruzsálemi hatóságok tartanak tőle (vö. Jn 1,19). Könnyen kihasználhatta volna ezt a hírnevet, ő azonban nem enged a siker és a népszerűség kísértésének.

Jézus előtt felismeri saját kicsinységét, és teret enged az ő nagyságának. Tudja, hogy arra kapott küldetést, hogy előkészítse az Úr útját (Mk 1,3; vö. Iz 40,3),

és amikor az Úr eljön, örömmel és alázattal ismeri fel jelenlétét, és levonul a színről.

Milyen fontos számunkra ma az ő tanúságtétele! A jóváhagyásnak, az egyetértésnek, a láthatóságnak ugyanis gyakran túlzott jelentőséget tulajdonítunk, olyannyira, hogy az meghatározza az emberek gondolatait, viselkedését és lelkiállapotát, szenvedést és megosztottságot okoz, s múlékony, csalódást keltő, fogva tartó élet- és kapcsolati stílusokat termel. Valójában nincs szükségünk ezekre a „boldogságpótlékokra”.

Örömünk és nagyságunk nem a siker és a hírnév múló illúzióin alapul, hanem azon, hogy tudjuk: mennyei Atyánk szeret és akar bennünket.

Erről a szeretetről beszél nekünk Jézus: annak az Istennek a szeretetéről, aki ma is közénk jön, nem azért, hogy különleges látványosságokkal ámulatba ejtsen, hanem hogy osztozzon fáradozásainkban és magára vegye terheinket, felfedve előttünk, kik vagyunk valójában, és mennyit érünk az ő szemében.

Szeretteim, nehogy ne vegyük észre átvonulását! Ne pazaroljuk időnket és energiáinkat arra, hogy azt hajszoljuk, ami csupán látszat! Tanuljuk meg Keresztelő Jánostól ébren tartani lelkünket: szeressük az egyszerű dolgokat és az őszinte szavakat, éljünk józanul, gondolkodás- és szívbeli mélységgel, elégedjünk meg a szükségessel, és – amennyire lehet –

mindennap találjunk időt arra, hogy elcsendesedjünk imádkozni, elmélkedni, fülelni, egyszóval „pusztát teremteni”, hogy találkozzunk az Úrral és vele legyünk!

Segítsen ebben bennünket Szűz Mária, az egyszerűség, a bölcsesség és az alázat példaképe!

A Szentatya szavai az Úrangyala elimádkozása után:

Kedves testvéreim,

Ma kezdődik az imahét a keresztények egységéért. Ennek a kezdeményezésnek kétévszázadós múltja van, XIII. Leó pápa nagy mértékben bátorította azt. Éppen száz évvel ezelőtt jelentek meg először a „Javaslatok a keresztények egységéért tartott imanyolcadra”. Az idei téma az efezusiaknak írt levélből származik: „Egy a test, és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is” (Ef 4,4). Az imákat és elmélkedéseket egy ökumenikus csoport készítette elő, amelyet az Örmény Apostoli Egyház vallásközi kapcsolatokért felelős osztálya koordinált.

Buzdítom hát az összes katolikus közösséget, hogy fokozzák imáikat ezekben a napokban az összes keresztény teljes, látható egységéért.

Az egységért végzett elkötelezett munkánknak következetesen együtt kell járnia a világ békéjéért és az igazságosságért végzett munkával. Ma külön is szeretném megemlíteni azokat a súlyos nehézségeket, amelyeket a Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részének lakossága szenved el: az erőszak miatt arra kényszerülnek, hogy elhagyják hazájukat – különösen Burundi felé –, és súlyos humanitárius válsággal kell szembenézniük. Imádkozzunk azért, hogy a konfliktusban álló felek között mindig a megbékélés és a béke érdekében folytatott párbeszéd kerekedjen felül!

Továbbá szeretném elmondani, hogy imádkozom azokért, akik az elmúlt napokban a Dél-Afrika térségét sújtó áradások áldozatává váltak.

Szeretettel köszöntelek mindnyájatokat, rómaiak és zarándokok!

Örömmel köszöntöm az angliai wargrave-i Piggott School csoportját, valamint a compitesei egyházközség „Fratres” csoportját. Köszöntöm a különböző országokból érkezett hívőket, a családokat és az egyesületeket. Köszönöm a jelenléteteket és az imátokat!

Szép vasárnapot kívánok mindnyájatoknak!

Fordította: Tőzsér Endre SP

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír