XIV. Leó pápáról tartottak kerekasztal-beszélgetést a Pázmányon

A beszélgetést Jancsó András, a PPKE BTK Politológia Tanszékének oktatója moderálta.

Bevezetőként a résztvevők megjegyezték: ágostonos szerzetes ült már Szent Péter székében IV. Adorján (Hadrián, 1154–1159) és IV. Jenő (1431–1447) személyében. A közelmúlt pápái közül csak XII. Piusz volt az, akit hamarabb választottak meg, mint XIV. Leót. Ugyanakkor Robert Francis Prevost az első észak-amerikai pápa. A beszélgetőtársak arra is rámutattak, hogy az új egyházfő járt már a Pázmányon, hiszen ott volt Ferenc pápa kíséretében 2023-ban.

Tóth Tamás egyháztörténész, a PPKE BTK Karitásztudományi Tanszékének egyetemi docense, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia korábbi titkára, a római Pápai Magyar Intézet egykori rektora elmondta, ott volt Rómában, amikor Ferenc pápát megválasztották. S bár arra számított, hogy a második nap még nem lesz eredményes a konklávé, meglepetésére már estére volt pápánk. Most is azt gondolta, hogy a második nap még nem száll fel a fehér füst.

Ez a gyors eredmény az Egyház egységét mutatja

– emelte ki.

Érszegi Márk Aurél Vatikán-szakértő, Magyarország Szentszéki Nagykövetségének korábbi első beosztott diplomatája hozzátette, a rövid konklávé egyik oka valószínűleg a jó előkészítés lehetett. Emlékeztetett, a Szent II. János Pál pápa által kiadott Universi Dominici gregis kezdetű apostoli konstitúció szerint a pápaválasztó bíborosok száma 120 lehet, most viszont 133 bíboros volt jelen a Sixtus-kápolnában. Ez azért lehetséges, mert egy bíborost sem lehet kizárni a választásból. Érszegi Márk Aurél azt is kiemelte,

hogy a bíborosok nagy többsége nem ismerte egymást, mint ahogyan a közös nyelv megtalálása sem volt egyszerű, ez pedig erősítette a kollégium töredezettségét.

Mindez azt mutatja, hogy a közvetítő személyiségeknek lehetett nagy szerepe a megegyezésben.

Botos Máté történész, a PPKE BTK Politológia Tanszékének vezetője arra mutatott rá, hogy mint az egyházi kérdésekben oly sokszor, a különféle találgatások most is hamisnak bizonyultak. A szakember kiemelte, az Egyházon belüli vitáknak más a dinamikája, mint amit a világi területeken megszoktunk. A politikában például nem lehetséges, hogy egy fontos pozícióra egy viszonylag ismeretlen személyt válasszanak meg. A rövid választás oka lehetett a felfokozott várakozás is, hiszen Ferenc pápa idején a szemben álló oldalak közötti különbség erősödött. A kívülálló azt gondolhatta, hogy most visszalendül az inga, ám úgy tűnik, mégsem ez történt. A bíborosok egy olyan embert emeltek a pápai székbe, aki nem megosztó, aki összekapcsolja a két oldalt.

Tóth Tamás rámutatott: az új egyházfő első szavai igen fontosak. Nem véletlen, hogy XIV. Leó pápa a feltámadt Krisztust idézve köszöntötte a téren várakozókat és a közvetítések nézőit. De beszélt a hidakról is, Ferenc pápa Lánchídról megfogalmazott gondolatait juttatva az eszünkbe. Az egyháztörténész személyesen is találkozott Budapesten Prevost bíborossal. Amikor a pápalátogatás általános koordinátoraként meglátta, hogy szerepel a protokoll-listán, őszintén meglepődött, hiszen az, hogy a Püspöki Dikasztérium prefektusa elkíséri a pápát, korábban nem volt szokásban. Természetesen örömmel fogadták őt. Prevost érsek, aki minden budapesti eseményen ott volt,

szerény és csöndes ember benyomását keltette. Mindig nagy tisztelettel és szeretettel fordult ahhoz, akivel beszélt.

Tóth Tamás szerint XIV. Leó a hidak embere lehet, erre utal a származása is, hiszen több országgal, földrésszel is kapcsolatba hozható. Az is fontos, hogy adminisztrációs és vezetői tapasztalattal is rendelkezik.

Érszegi Márk Aurél elmondta, a Püspöki Dikasztérium vezetője a püspökök ügyes-bajos dolgaival foglalkozik, ezért is figyelemre méltó, hogy Ferenc pápa Peruból hívott e hivatal élére valakit – ez valószínűleg összefüggött azzal is, hogy a néhai egyházfő kúriát is át szerette volna alakítani. A szakember kiemelte,

az új pápa nem Ferenc 2.0, vagyis úgy folytathatja a megkezdett utat, hogy lesz sajátos iránya.

A névválasztás mindig üzenetértékű. Botos Máté szerint ez többek között arra utal, hogy olyan társadalmi problémák vannak a világban, mellyel az Egyház fejének foglalkoznia kell. XIII. Leó pápa (1878–1903) a Rerum novarum kezdetű enciklikában (1891) a nehéz helyzetben lévő munkások érdekei mellett szólalt fel, rámutatva az emberi méltóság fontosságára is. Napjainkban is hasonló súlyú kérdések merülnek fel, ezek között ott van a mesterséges intelligencia, a biotechnika, a környezetpusztító technológia is, melyek valamiképp veszélyeztetik az emberi létezést. E folyamatok káros hatására az Egyház hatékonyabban tud rámutatni, mint a világi jellegű intézmények.

Tóth Tamás azt is hangsúlyozta, hogy XIV. Leó pápa első beszédében Szent Ágostont idézte: „Veletek vagyok keresztény, értetek vagyok püspök.” Ez a mondat ismert teológuskörökben, ám annak, hogy az új egyházfő belefűzte az első megszólalásába, jelzésértéke van. Prevost egy régebbi interjúban, ágostonos szerzetesként azt emelte ki, hogy számára nagyon fontosak az első századok keresztény írói. Az is figyelemre méltó, hogy megválasztása után elzarándokolt a Genazzanóban található Mária, a Jó Tanács Anyja kegyhelyre.

Láthatjuk, hogy az új pápa az Egyház közös kincséből szeretne meríteni

– mutatott rá az egyháztörténész. Hozzátette: érdekes, hogy a 20. században a laikusoknak kevesebb szerepe jutott, mint korábban. Azt is észrevehetjük, hogy a II. Vatikáni Zsinat főbb gondolatai még csak most érnek be. A szinodalitás is ezek közé tartozik, vagyis valószínű, hogy az új pápa is nagy hangsúlyt helyez majd erre a jövőben.

A kerekasztal-beszélgetés napján, május 14. délelőttjén XIV. Leó pápa a VI. Pál teremben kihallgatáson fogadta a keleti katolikus egyházak jubileumi zarándoklatának résztvevőit. A hozzájuk intézett szavaiban utalt a liturgia fontosságára. Érszegi Márk Aurél szerint már az erkélyen való megjelenése is ünnepélyes volt, a mocétum, a stóla, a zsinóros mellkereszt is ezt jelezte. Azt is láthattuk, hogy más és más pásztorbotot használt a különféle alkalmakkor, ez pedig arra utal, hogy kiegyensúlyozó szerepet szeretne betölteni, szem előtt tartva a hagyományt is és a korszellemet is.

Lehet, hogy a liturgikus megközelítések között is hidat fog építeni.

Botos Máté rámutatott, az szinte biztos, hogy az új egyházfő a háborús konfliktusokra nem tud majd hatással lenni, ennek elvárása illuzórikus. Bár érdekes, hogy annak idején a Karolina-szigetek hovatartozásáról folyó német–spanyol vitában XIII. Leó pápát kérték fel döntőbírónak, határozatát pedig mindkét fél elfogadta. Hasonló eset persze előfordulhat, de nem nagyon valószínű. XIV. Leónak inkább közvetett hatása lehet a folyamatokra.

Tóth Tamás kérdésre válaszolva elmondta, a Szent Márta-házban nincs pápai lakosztály, ezért költözik XIV. Leó az Apostoli Palotába. Az épületnek egyébként más funkciói is vannak, nem csupán szálláshely, ráadásul az őrzése is könnyebb. E lépésnek szimbolikus jelentősége is van, hiszen pápa elődei is itt laktak.

Érszegi Márk Aurél hozzátette, régebben látni lehetett a Szent Péter térről, ha a pápa otthon volt – ablakában égett a lámpa –, ennek is volt szimbolikus jelentősége, és egyfajta biztonságérzetet is adott a rómaiaknak.

Végül elhangzott: kifejezetten érdekes, hogy a már Ferenc pápa által tervezett programhoz igazodva XIV. Leó pápa egy muszlim országba látogathat el először, hiszen minden bizonnyal jelen lesz Törökországban a Niceai Zsinat 1700. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezéseken.

Fotó: Merényi Zita

Baranyai Béla/Magyar Kurír