Zarándoklat a győri Könnyező Szűzanya ünnepén

„Búcsúra jöttünk szép Szűz Máriához, vár reánk Győrött égi jó anyánk” – énekelték a hívek a győri székesegyházban március 19-én, 20-án. A Mária-tisztelet hívta életre ezt a zarándoklatot, amely egy 314 évvel ezelőtti csodás eseményre emlékezik. 1697. március 17-én, Szent Patrik, Írország térítő apostola és védőszentje ünnepén az Írországból Győrbe került Szűzanya-festmény szeméből három órán keresztül véres könnyek gördültek alá. 1947-ben hirdetett Papp Kálmán püspök első ízben zarándoklattal egybekötött rekollekciót, amit az egyházmegye azóta is minden évben ünnepel.

Pápai Lajos szombati homíliája Mária hitét állította követendő példának a zarándokok elé. Ez a nagy múlttal rendelkező ünnep évről évre összegyűjti határon innen és túlról a híveket, hogy a valódi hit kegyelméért imádkozzanak. A szenvedés a keresztény létmód része – fogalmazott Pápai Lajos –, de a feltámadott ereje ad támogatást.

Erdő Péter bíboros felelevenítette az ünnep eredetét és a kegyképtisztelet kialakulásának korát. Rámutatott, hogy milyen sokszor érezték az emberek a török idők szenvedései közepette a vigasztalás szükségességét. Számos csoda történt akkoriban, melyek azt közvetítették a hívő ember felé, hogy Mária mellettük áll. A nemzet e megrendülésének időszakában Mária közbenjárását bizonyosságként élték meg. Regnum Marianum ez a föld; ha megszűnne Mária tisztelete, létünk kerülne veszélybe – fogalmazott a bíboros. Mária nem feledi a közösségeket, akik oltalma alá futnak, gondja van testi-lelki jólétünkre. Halljuk ki a bátorító szót az ünnepből, és nézzünk derűlátón a jövőbe. Személyes és nemzeti létünknek is távlata van – hangsúlyozta Erdő Péter.

***

Az ünnep története: A zarándoklattal egybekötött rekollekciót első ízben a könnyezés 250. évfordulóján, 1947-ben Papp Kálmán püspök szervezte meg, a teljes magyar püspöki kar részvételével. Azóta az egyházmegye papsága minden év március 17-én zarándoklattal egybekötött rekollekciót tart a kegykép előtt. Bánk József püspök 1967-ben a Rítuskongregációtól külön miseszöveget kért és kapott a vérrel könnyező Szűzanya tiszteletére. 1972-ben, a kegykép 275. évfordulójára Kacziba József püspök Mária-évet hirdetett az egyházmegyében. Erre az időpontra újult meg a székesegyház a háború utáni rongálódás után és a Mária-év kapcsán volt az ünnepélyes újraszentelés.

1997-ben Pápai Lajos püspök ugyancsak Mária-évet hirdetett. A szentatya Gilberto Agustino bíborost küldte az ünnepségre, mint pápai legátust. Az ünnepi szentmisén részt vett a teljes magyar püspöki kar. Ebből az alkalomból a székegyház basilica minor rangot kapott.

A kép története: A gyermek Jézus fölé hajló és imádkozó Szűzanyát ábrázoló kép az előkelő ír családból származó Walter Lynch clonferti püspöké volt. 1649-ben, a Cromwell Olivér-féle üldözés idején a főpásztor menekülni kényszerült hazájából, és magával vitte a képet. Menekülése során Bécsben találkozott Püsky János akkori győri püspökkel, aki meghívta őt Győrbe, majd később kanonokká és püspöki helynökké nevezte ki. Itt élt 1663-ban bekövetkezett haláláig. A kép a püspök halála után a székesegyház oldalfalára került. 

Néhány évtized múlva Írországban ismét katolikusüldözés tört ki. Ekkor egy parlamenti határozat alapján hitük megtagadására vagy az ország elhagyására kényszerítették az ország összes püspökét. A parlamenti határozat napján 1697. március 17-én, Szent Patriknak, Írország térítő apostolának és védőszentjének ünnepén a képen ábrázolt Szűzanya szeméből reggel 6 órától 9 óráig véres könnyek gördültek alá. Így talán nem véletlen a kegykép titulusa: „a szomorúak vigasztalója”.

Trauttwein Éva/Magyar Kurír