Zarándokturisztikai partnertalálkozót tartottak Budapesten

Az első alkalommal megszervezett zarándokturisztikai partnertalálkozót Nacsa Lőrinc államtitkár nyitotta meg; majd Szontágh Szabolcsnak, a Nemzeti Vallásturisztikai Tanács főtitkárának előadását hallgathatta meg a mintegy hatvan résztvevő, akik az ország legkülönbözőbb pontjairól, de még határainkon túlról is érkeztek.

A partnerség és az összefogás fontosságát emelte ki bevezetőjében Nacsa Lőrinc. A zarándokturisztikai szolgáltatók nemcsak fizikai, hanem lelki úton is vezetni akarják vendégeiket, ezért fontos szerepe van a jól definiált lelki többletnek, üzenetnek, amelyet az adott útvonal hordoz – mondta az államtitkár. – A zarándokturisztikai szereplők az elmúlt ezer év értékeit alapul véve a következő ezer évhez járulnak hozzá munkájukkal. Ehhez szakmai, kommunikációs professzionalizmusra és együttműködésre egyaránt szükség van.

Szontágh Szabolcs bemutatta a Nemzeti Vallásturizmus Intézkedési Terv pilléreit és fogalomrendszerét. Kiemelte a helyi zarándokfogadó közösségek fontosságát, és azt, hogy Magyarország az élő közösségek megléte terén regionálisan kiemelkedik. E közösségek megléte és az egyházak nyitottsága segít abban, hogy valódi misszióban gondolkodhassunk – fogalmazott, hozzátéve: fontos, hogy az „én utam” attitűdtől eljussunk a „mi utunk” szemléletmódjára.

Fotó: Hungary NEXT

A Zarándokközpont oldaláról felszólaló Gadácsi Péter, Bódis Gábor és Molnár András előadásainak fókuszában a turizmus legújabb trendjei álltak.

Gadácsi Péter az utazó evolúciójáról beszélt, hangsúlyozva, hogy ma már nemcsak a szent helyre való megérkezésnek van értéke, hanem az útnak magának, illetve az út során megélt találkozásoknak is, ami hálózatosodásra ösztönöz.

Bódis Gábor az „újturizmusként” definiált jelenségről osztotta meg a legfrissebb kutatási eredményeket: nem elég a téma és az útvonal önmagában, hanem küldetésként, közösségi feladatként kell tekinteni a vendégfogadásra; hitelesen kell a vendég felé közvetíteni azt az emberléptékűséget, személyes kapcsolódást, melyre a zarándoklatra induló (is) vágyik.

Molnár András évtizedes hazai és nemzetközi tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, arról szólva, hogy mitől lesz jó egy zarándokútvonal, milyen tényezőkre kell odafigyelni. Minden útvonalgazdának tisztában kell lennie az élményígérettel, amelyet közvetíteni akar, és hogy milyen koncepció alapján kiket szólít meg. A célcsoport-specifikus tervezésre érdemes időt és energiát szánni – hangsúlyozta. – A megfelelően kialakított szervezet, menedzsment és az összefogás ereje kulcsfontosságú. E munkafolyamatokat támogatja szakmai és közösségi oldalról a Zarándokközpontot működtető projektcsapat, akiknek nevéhez fűződik a havi egyszeri zarándokfórum és lelki túra, valamint az éves rendszerességű zarándokakadémia megszervezése is.

Ezt követően a hazai zarándokutak képviselői bemutatták az általuk gondozott zarándokutakat; valamint a zarándoklatok és kapcsolódó kulturális események szervezőinek is lehetőségük volt bemutatkozni. Tizenöt szervezet prezentálta, mit kínál a zarándokoknak, mire a legbüszkébb az elmúlt öt évre visszatekintve, illetve hogy mire lenne szüksége ahhoz, hogy magasabb színvonalon tudja szolgálni az úton lévőket.

A rendezvény második felében a résztvevők három műhelyszekcióban gondolkodtak arról, hogy milyen módon élhetnének a Zarándokközpont adta lehetőségekkel, amely nem csupán egy helyszín, közösségi tér, hanem munkatársainak szakértelme révén szeretné segíteni és egyesíteni mindazokat, akik ma Magyarországon a zarándoklást szívügyüknek tekintik.

A Zarándokközpont ilyen módon nemcsak a zarándokok, hanem a zarándokokat fogadók közösségének építésében is szerepet vállal.

A Zarándokközpontot várhatóan ősszel nyitják meg a nagyközönség előtt a Ferenciek terén, a Kárpátia-udvarban.

Fotó: Hungary NEXT

Az egyik műhelyszekcióban a tervezett zarándokturisztikai gyűjtőportál struktúrájáról és adatbázisáról egyeztettek; egy másikban az együttműködés volt a téma, hogy a zarándokutak egymással és a Zarándokközponttal miképpen teremthetnének szinergiákat; a harmadik résztvevői pedig a hazai zarándoklás és a zarándokutak jövőjéről gondolkodtak.

A szervezők bíznak abban, hogy az összefogás szándékában és a bizalom légkörében megerősödve e rendezvénnyel új korszak vette kezdetét. Így szintet léphet az a küldetés, melyet a legtöbb zarándokfogadó magáénak érez, hogy vendégeit olyan utakra vezesse, melyeken Istennel, önmagukkal és társaikkal intenzívebben kapcsolódhatnak. Mert amint a zsoltárokban olvassuk: „Boldogok, akik útra kelnek Benned.” (Zsolt 84,6)

Forrás: Zarándokközpont

Fotó: Hungary NEXT; Zarándokközpont

Magyar Kurír