ZöldGomb együttes: a fiatalok megszólításához nagy lendület kell

Mikor és hogyan született meg az ötlet, hogy együttest kellene alapítani?

A Fokoláre Mozgalomhoz tartozó fiatalok vagyunk. Az ötlet 2005 nyarán a mozgalom ifjúsági táborában fogalmazódott meg bennünk, amikor nagyon hiányzott a közös zenélés. Akkor néhányan elhatároztuk, hogy jövőre készülünk valamivel. Az első igazi megmérettetés 2006 nyarán volt Bódvaszilason: ekkor még se dobosunk, se basszusgitárosunk nem volt.

Milyen stílusú dalokat énekeltek?

Ez egy érdekes dolog. A cédén található számok nagy része az olasz GenRosso együttes dalainak fordítása és újrahangszerelése. Az eredeti GenRosso-számok sem azok a tipikus gitáros-misés hangszerelések, gyakran előkerülnek bennük elektromos gitárok, szintetizátorok. Egyszerűen azt éreztük, hogy ezzel a keményebb hangzással jobban ki lehet hangsúlyozni a dalok mondanivalójának súlyát, valamint úgy gondoltuk, hogy a mai fiatalok megszólításához nagy lendület kell. Ott van például a Dávid és Góliát című szám, ami a Tienanmen téri forradalmárokhoz hasonlítja azt, aki a szeretet forradalmáért él: a dalban ott áll a fiú a tankok előtt, és saját életét kockára téve próbálja visszatartani a harckocsikat. Mi is azt gondoljuk, hogy napjainkban nagyon radikális módon kell Istent választanunk ahhoz, hogy megőrizzük vele a kapcsolatot.

Persze vannak lassabb, puhábban hangszerelt dalok is, mint például az Égi anyánk, ami egy egyszerű zongorakíséretet kapott.

Kikhez szeretnétek elérni a dalaitokkal?

A dalok szövegei mindenkihez szólnak, de a zenei stílus talán a fiatalabb korosztályt vonzza inkább. Ha körülnézünk a világban, sok zenekart találunk, akik zenéjükkel Istent dicsőítik és hirdetik. Az „utcán mászkáló”, nem hívő fiatalokból első hallásra az ilyen típusú dicsőítő dalok reflexszerűen egyfajta elzárkózást válthatnak ki.  A mi lemezünk dalaiban – a mély tartalom ellenére – ritkán hangzik el Isten neve, talán azért is, hogy szélesebb körben válhasson ismertté a lemez, de azért is, mert a Fokoláre Mozgalomnak az elsődleges hajtóereje az evangélium életre váltásában van, nem pedig a nagy szavakban.

Megjelent az első lemezetek is. Milyen volt a fogadtatás?

Sokakhoz eljutott már, és sok pozitív visszajelzést kaptunk. Elmondták, hogy mély érzéseket keltett bennük a zenénk hallgatása, szép pillanatokat jelentett számukra. Amennyi eddig legyártásra került, mind elfogyott. A koncertjeink helyszínén azonban újra kapható lesz.

Az album címe: Egy lépés. Ezt az egyik dalunk sora ihlette: „de ha mindannyian egy lépést megteszünk, holnap talán egy másik városban ébredünk”. Az album mondanivalója tehát új kultúrára, a szeretet forradalmára, az adás kultúrájára hív meg, ami akkor válhat valóra, ha mindenki megteszi a saját lépését.

Mit jelent ez az új kultúra?

Ez gyakorlatilag nem új, de ma az embereknek talán mégis távoli. A mozgalmunk egyik jelmondata János evangéliumából egy idézet: „…legyenek mindnyájan egy!” (Jn 17,21). A célunk az emberek közötti egység megteremtése. Ezt a fajta egységet talán a Szentháromságos kapcsolathoz lehet hasonlítani, amelynek jellemzője, hogy feltétel nélkül szeretjük egymást, sőt, életünket adjuk a másikért, ahogy Jézus is meghalt értünk; és hogy Istent tesszük az első helyre az életünkben. A kereszten függő Jézus képe gyakran felidéződik a lemezen. A Metró című számban hallható „néma kiáltás” kifejezés például a keresztre feszített Jézus egyik utolsó mondatára utal, amikor elhagyatottságában azt kiáltja, hogy „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” (Mt 27,46). Az Ő segítségével megértettük, hogy a földi mennyország megvalósításához szükség van akár a legnagyobb fájdalmak elfogadására és felajánlására.

Milyen terveitek vannak a jövőre vonatkozóan?

Március 11-én este fél nyolckor Monoron a művelődési házban indul a ZöldGomb: egy lépés turné, amit a lemezünk bemutatása mellett azért is szerveztünk, hogy minél több fiatalhoz elvigyük az ősszel Budapesten tartandó ifjúsági világtalálkozó, a GENFEST hírét. Ezzel szeretnénk mi is megmutatni a világnak, hogy a fiatalságban komoly erő van. Sokaknak reményt adhatunk azzal, hogy láthatóvá tesszük: vannak jóakaratú, nagylelkű, hívő fiatalok, és nem vagyunk egyedül. Megoszthatjuk egymással tapasztalatainkat, hogy a saját országainkban hogyan próbálunk tenni egy igazságosabb, szolidárisabb világért, terjedhetnek a jó hírek! A Genfestre tizenkétezer fiatalt várunk a világ minden tájáról.

A Genfest után biztosan átalakulunk, ugyanis hosszabb időre külföldre utaznak néhányan közülünk. Álmainkban szerepel egy olyan produkció kialakítása, ami valamivel csendesebb, inkább szép, mint bulis, templomokban is előadható.

Illusztrációként álljon itt a ZöldGomb együttes önálló dala, az Előttem a város:

(Az együttes tagjai: Olajos Rita – dob; Marton Renáta – ének; Sándor Otília – ének; Fekete Dániel – ének; Valkony Balázs – gitár; Jáky András – basszusgitár; Kovács Bertalan – ének; Varjasi Tamás – billentyűk)

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír