Zuppi bíboros a fiataloknak: Közösségeink váljanak a béke befogadó otthonaivá

Kitekintő – 2025. augusztus 1., péntek | 17:30

Negyvenezer olasz fiatal gyűlt össze a Szent Péter téren a „Tu sei Pietro” („Te Péter vagy”) elnevezésű rendezvényen július 31-én. Az Olasz Püspöki Konferencia elnöke a szertartáson hangsúlyozta: egy erőszakos világban le kell fegyvereznünk a szívünket és a kezünket. Pizzaballa jeruzsálemi pátriárka videoüzenetet küldött a találkozóra: Legyünk béketeremtők, még mindig lehetséges – kérte.

„Érezzétek, hogy ma este átölel benneteket az egész Egyház, amely örömmel, rokonszenvvel és bizalommal tekint életetek frissességére és spontaneitására” – mondta Matteo Zuppi bíboros, az Olasz Püspöki Konferencia elnöke azon a szertartáson, amelyen negyvenezer olasz fiatal gyűlt össze az ifjúsági jubileum alkalmából a Szent Péter téren. Egy egyetemes család Róma szívében, ahol arra szólt a buzdítás, hogy „mindenki, mindenki, mindenki érezze, hogy befogadják”.

A bíboros megemlékezett Ferenc pápáról: „Azt hiszem, hogy Ferenc pápa a mennyből áldást ad ránk.” Volt zenés program, felolvasás a Bibliából, tanúságtételek a hitről, és arról, hogy lélekben közel állnak azokhoz a helyekhez, ahol a háború lelkeket, testeket, otthonokat pusztít el.

Az emberiségnek véget kell vetnie a háborúnak, vagy a háború vet véget az emberiségnek”

– figyelmeztetett homíliájában a bíboros, miután levetítették Pierbattista Pizzaballa jeruzsálemi pátriárka videoüzenetét és felolvasták Máté evangéliumából azt a részt, amelyben Jézus átadja Péter apostolnak Isten országa kulcsait.

Az öröm tele volt aggodalommal azok iránt, akiknek öröme a konfliktusok miatt nap mint nap szertefoszlik. A két bíboros, egymástól távol, de bensőséges egységben az Istenhez intézett fohászukban, az ő szószólóikká váltak.

Fegyverezzük le a szíveket!

Az Olasz Püspöki Konferencia elnöke beszélt az „őrült módon épített keresztekről, amelyeket azok az emberek állítanak, akik gyilkos fegyvereket gyártanak”, és „elpusztítják mindazt, ami életet ad, még a kórházakat is”. Az Egyház – mondta – a kereszt tövében áll, könnybe borult szemmel és a hatalmas szenvedéstől megsebzett szívvel, ez a szenvedés egy anyának elviselhetetlen, ahogyan az egész emberiségnek is mindig elviselhetetlennek kell lennie. Ma sok a haszontalan mészárlás, sok háborút vívnak – emlékeztetett, és hozzátette, elég csak megnézni a temetőket a hadisírokkal. Zuppi emlékeztetett XIV. Leó szavaira, amelyeket megválasztása után mondott, amikor fegyvertelen és lefegyverző békét kért. Ebből indult ki a bolognai érsek felhívásában:

Fegyverezzük le szívünket, hogy le tudjuk fegyverezni egy erőszakos világ szívét és kezét, hogy begyógyítsuk a sebeket, hogy megakadályozzuk az újabb konfliktusokat!”

 

Mindig védeni az életet

„Olyan világban élünk, amely újra normálisnak tartja, hogy egymás ellen vagy egymás nélkül gondolkodjunk, és amely ostoba módon nem fél a nukleáris fegyverek elképzelhetetlen erejétől” – ezt a gondolatot állította Zuppi bíboros elmélkedése középpontjába, aggódva az erőszak ma már teljesen normálisnak tűnő logikája miatt. Csatlakozott Pizzaballa bíboros Szentföldről érkező felhívásához, hogy legyünk a béke munkásai, „hogy mindig megvédjük az életet, a kezdetétől a végéig, mindenki életét, megkülönböztetés nélkül, mindig méltósággal és gondossággal kezelve az embert”. Túl sok a fegyver, túl sok a bosszú, sok a „keserű és szörnyű magány”, sok a beletörődés, sok a zavarodottság az elmékben, és mindez kérdéseket vet fel számunkra – mondta. Megemlítette azt a jelenséget is, hogy sokan „bicskát hordanak maguknál” az utcán.

Közösségeink váljanak a béke otthonává

A bíboros kifejezte reményét, hogy a közösségek a béke otthonává váljanak: „kicsiny házak, de soha nem középszerűek; attól nagyok, hogy alázatosak, szabadok, hogy a szeretet köti össze a lakóikat, képesek egymásért dolgozni és együtt gondolkodni”. Mert – ahogy pontosítja –,

még a legkisebb otthonok is mindig nagyok, ha ott van bennük az Úr, és akkor nagy dolgokat tudunk véghez vinni.

Ezeket a szavakat a fiatalok nagy tapssal fogadták. Végül pedig arra hívta őket Matteo Zuppi bíboros, hogy vallják meg hitüket egyénileg és közösen is, hogy támogassák egymást, merítkezzenek meg a testvériségben, a barátságban. Szeressék egymást, „mert a szeretet gyógyít, mindent meggyógyít, mindig, sokkal inkább, mint hinnénk”.

Pizzaballa bíboros: az „én és senki más” helyett „mi együtt”

Az Olasz Püspöki Konferencia elnöke felerősítette Pierbattista Pizzaballa pátriárka felhívását, aki a Szentföld helyzetéről beszélt videoüzenetében, amelyben elmagyarázta a jelen helyzet összetettségét és azt a problémát, hogy mennyire nehéz tapintható módon érzékelni a hihetetlen élelmiszer- és gyógyszerhiányt, hogy az éhezés nem „egy elmélet”. Azonban

éppen a „soha véget nem érő éjszaka” erőszakának pusztítását megtapasztalva van a legnagyobb szükség a hit tekintetére,

hangsúlyozta a ferences bíboros: „A fájdalom létezik, nem lehet tagadni”, mondta, de éppen ebben a fájdalomba kell vigaszt és megnyugvást nyújtani. Példaként hozta fel azt a sok embert, akik igazi „fénypontok” Gázában, Izraelben – ahol ha valaki segítségére siet a Gázai övezet lakosságának, az gyakran értetlenséget szül – és az egész Szentföldön. „A bizalmatlanság és gyűlölet hihetetlen tengerében” – hangsúlyozta a bíboros – sokan nem adják fel, hanem a „mi együtt” gondolatára összpontosítanak, nem pedig az „én és senki más” elvére.

Konkréttá tenni a reményt, a béke nem csak egy szlogen

Pizzaballa kiemelte, hogy működik egy egyesület: papok, fáradhatatlan önkéntesek, minden vallásból. Egy olyan szentév jelei, amely távolinak tűnik a Közel-Keleten átélt tapasztalatoktól. Mégis ezek az emberek olyanok, mint a világítótornyok, rájuk kell tekinteni, hogy felkészüljünk arra a pillanatra, amikor újra kell építeni a lerombolt épületeket, és újra kell szőni a társadalom széttépett és megrongálódott szövetét. „Egyházként ott kell lennünk a sok nehézség és értetlenség közepette, a párbeszédben, a vitában, ha szükséges,

képesnek kell lennünk – mint az első apostolok, mint Péter –, hogy olyan szót, olyan nyelvezetet vigyünk oda, amely épít, amely távlatokat nyit, amely lehetőséget teremt a bizalomra.”

Az együttérzés és a közelség konkrét, „Isten kegyelmétől átitatott” gesztusaira van szükség. A béke még mindig lehetséges – zárta videoüzenetét –, csak akarnunk kell, bárhol is legyünk. Végül köszönetet mondott azoknak, akik igyekeznek távolról a támogatásukat kifejezni ebben a kegyetlen háborús időben: ez a támogatás nagyon „kézzelfogható”, mondta a pátriárka, aki mindenkit hívott Jeruzsálembe, amint a háború véget ér. Reméli, hogy hamarosan.

Forrás, fotó, videó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria