2024-es felmérés szerint az oroszországiak 66 százaléka tartja magát hívőnek

A felmérés 2024-ben készült. Szociológusok 2011 felnőtt állampolgárral beszélgettek különböző régiókból. A válaszadók többsége (56 százalék) ortodox kereszténynek, további 1 százalék a kereszténység egyéb ágaihoz tartozónak, 6 százalék pedig muszlimnak vallotta magát. A válaszadók körülbelül 1 százaléka buddhistának vagy zsidó vallásúnak mondta magát.

A kutatók észrevették, hogy a valláshoz való viszonyulás korrelál a válaszadók lakóhelyével, így a legtöbb ateistát az Északnyugati és az Uráli szövetségi körzet lakosai között találták (42 százalék, illetve 47 százalék).

Az Észak-Kaukázusi szövetségi körzet az egyetlen, ahol a muszlim vallás (a követők 46 százaléka) túlsúlyban van az ortodoxokkal szemben (37 százalék), a nem vallásos állampolgárok aránya pedig minimális: 11százalék.

A férfiak között több az ateista – 38 százalék, szemben a nők 26 százalékával. A 18 és 24 év közötti fiatalok 49 százaléka nem tartja magát hívőnek.

Ugyanakkor az istenhívő oroszországi állampolgárok szívesebben vesznek részt karitásztevékenységben. Az adományozók aránya a nem vallásos válaszadók 41 százalékától, a vallás „egyáltalán nem fontos” 45 százalékától, az életükben a vallást „nagyon fontos helyet” jelentő 61 százalékig terjed.

Az orosz hívők leggyakrabban beteg gyerekek (21 százalék), idősek (13 százalék) és állatok támogatására (10 százalék) adakoznak – derül ki a 2024-ben készült felmérésből.

Fordította: Hidász Ferenc OFM

Forrás és fotó: Blogavest-info.ru

Magyar Kurír