A bíróság elutasította az amerikai püspökök kérelmét a befagyasztott segélyek feloldásáról

A püspöki testület február 18-án pert indított a Trump-adminisztráció ellen, miután törvénytelen módon felfüggesztették a menekültügyi programok finanszírozását, holott közösen vállalt elkötelezettségről van szó:

évtizedek óta együtt gondoskodik a menekültekről az ország kormányzata és a katolikus püspöki konferencia, számos katolikus szervezet részvételével.

Az amerikai főpásztorok a pusztító károkról írtak, amelyeket a támogatások felfüggesztése okozott; több millió dollárra rúg a kifizetetlen számlák összege, amely minden héttel súlyos tételekkel gyarapodik. A keresetben a USCCB ideiglenes bírósági végzést kért, vagyis a Trump-féle rendelkezés átmeneti leállítását, azonban febuár 20-án, csütörtökön Trevor McFadden bíró elutasította keresetüket, arra hivatkozva, hogy amit kérnek, az különleges jogorvoslatnak minősül, és szerinte a felperes ebben az esetben nem mutatta be a szükséges bizonyítékokat.

Az Egyesült Államok püspökei az elmúlt hónapban több alkalommal figyelmeztettek arra, milyen következményekkel jár a finanszírozás befagyasztása, amely belföldön és nemzetközi viszonylatban is számos programot érint. Már januárban kérték a katolikus híveket, hogy forduljanak kongresszusi képviselőikhez, és kérjék a külföldi segélyek finanszírozásának újraindítását, hisz azok szüneteltetése emberek millióit fogja hátrányosan érinteni, akiknek szükségük van az életmentő humanitárius, egészségügyi és fejlesztési segélyekhez való hozzáférésre.

Múlt hét elején, a kereset benyújtását követően Chieko Noguchi, a USCCB szóvivője arról beszélt, hogy a püspökök évek óta együttműködnek az amerikai kormánnyal, és „közel egymillió embernek segítettek abban, hogy biztonságot találjon és újra felépítse életét az Egyesült Államokban”. Arra kérték a kormányt, hogy „tegyen eleget a menekültekkel szembeni jogi és erkölcsi kötelezettségeinek, és állítsa vissza a szükséges finanszírozást, hogy a hitalapú és közösségi szervezetek folytatni tudják ezt a létfontosságú munkát, amely tükrözi nemzetünk értékeit, az együttérzést, az igazságosságot és a vendégszeretetet” – fogalmaztak.

*

Iszao Kikucsi bíboros, a Caritas Internationalis elnöke a Trump-kormányzathoz intézett e-mailjében szintén figyelmeztet arra, mekkora veszélybe sodorja a finanszírozás leállítása a karitatív szervezeteket.

A Caritas elnöke arra kéri a Trump-kormányzatot, vegye fontolóra, hogy kiszolgáltatott emberek millióinak az életét veszélyezteti a segélyek befagyasztásáról szóló döntés, illetve a USAID, a világ legnagyobb segélyszervezetének a bezárása.

„Csak annyit szeretnék, hogy az Egyesült Államok kormánya szánjon több figyelmet arra, milyen mértékű negatív hatást gyakorol több millió ember életére ez a döntés, különösen olyan emberekére, akik sérülékeny helyzetben vannak, vagy az életüket fenyegetik bizonyos körülmények” – írta Iszao Kikucsi e-mailjében.

Csak elővigyázattal, Isten ajándéka, az emberi méltóság iránti tisztelettel szabad bármilyen drasztikus változtatást eszközölni az irányelvekben és eljárásokban, különösen, ha az több millió kiszolgáltatott ember sorsát érinti”

– fogalmazott a Nemzetközi Karitász elnöke, Tokió érseke.

A Caritas Internationalis elnöke megjegyezte, bizonytalanság övezi, hogy konkrétan mi várható a jövőben, különösen olyan szervezetek kapcsán, mint a Catholic Charities és a Catholic Relief Services (CRS), amelyeket eddig a USAID finanszírozott.

Iszao Kikucsi bíboros jóhiszeműen megjegyezte: „Mivel bármilyen kormányzati szerv, amelynek bőséges költségvetés áll rendelkezésére, könnyen korrupttá válik, a világon mindenütt a kormány feladata, hogy korrigálja az ilyen helyzeteket, az emberek java érdekében. Ezért azt szeretnénk hinni és remélni, hogy a jelenlegi amerikai kormányzatnak ez a döntése ilyesféle szándékkal született, hogy jobban tudja szolgálni saját népét.” Azt kérte, hogy

legalább a korábban született kötelezettségvállalásokat tartsák tiszteletben, amelyek hosszú távú tervek és működés részét képezik.

Február 13-ára  online konferenciát szervezett a Nemzetközi Karitász – mondta Iszao Kikucsi –, amelyen a Catholic Charities és a CRS képviselői osztották meg több mint száz résztvevővel a jelenlegi helyzetről tudható információkat – ugyanakkor az is kiderült, hogy valójában senki nem tudja, mire számíthat a jövőben.

A Caritas elnöke nehéz helyzetben van, mert nincs közvetlen ráhatása a történésekre. Mint rámutatott, több mint 160 tagszervezetük van, valamennyi független egység, amely az adott nemzeti püspöki konferencia irányítása alatt működik. Az Egyesült Államokban két Caritas-szervezet van, a Catholic Charities és a CRS, amelyek több forrásból, többek között a USAID-től és az Egyesült Államok Külügyminisztériumától kaptak finanszírozást a korábbiakban.

A katolikus és más keresztény egyházak segélyszervezetei segítettek élelmiszerrel ellátni a sok millió éhező embert, az éhínségek és a háborúk áldozatait, valamint támogatták a menekültek új otthonra találását. Iszao Kikucsi bíboros idézte Alistair Dutton, a Caritas Internationalis főtitkára szavait:

A USAID hirtelen leállítása több millió ember életébe fog kerülni, számilliókat pedig arra ítél, hogy emberhez méltatlan szegénységben éljenek.”

Amerikai segélyezési szakértők attól tartanak, hogy a segélyek csökkentése a karitatív szervezetek létét fenyegeti; a CRS finanszírozásának például 64 százalékát fedezte 2022-ben az amerikai kormány.

Az egyik gond, hogy míg a Caritas és más katolikus jótékonysági szervezetek, és általában mindenki, aki eddig részesült a USAID támogatásából, jelenleg bizonytalanságban él, addig azok, akik be akarják zárni a USAID-et és leállítani a finanszírozást, maguk nem tapasztalják meg a bizonytalanságot. Elon Musk, a világ leggazdagabb embere, aki Trump elnök megbízottjaként jár el, azzal dicsekedett, hogy „faaprítóba tette” a USAID-et, amelyről – semmiféle bizonyítékkal alá nem támasztva – kijelentette, hogy egy „bűnszervezet”.

Ami a tervek szerint megmarad a USAID-ből, az Marco Rubio külügyminiszter felügyelete alá tartozik majd, ő azonban jelenleg Donald Trump elnök béketörekvéseivel van elfoglalva, amelyek a Közel-Keletet és Ukrajnát érintik.

Az Egyesült Államok a világ legnagyobb külföldi segélyezője, 2023-ban az Ukrajnának juttatott gazdasági támogatással együtt 71 milliárd dollárt fordított erre a célra. Ennek kétharmadát a USAID adta. Egy főre vetítve már nem annyira bőkezű a támogatás, messze elmarad más országok mögött.

Iszao Kikucsi bíboros úgy véli: „Minimálisra kellene szorítani a külföldi segélyektől való függést, és képessé tenni a globális dél országait arra, hogy önellátóak legyenek, annak érdekében, hogy saját sorsukról maguk dönthessenek a népük érdekében. Ugyanakkor a jelenlegi nemzetközi helyzet, különösen a vészhelyzetek megkövetelik a kölcsönös támogatást és minden élet védelmét.”

Forrás: The Tablet; Catholic News Agency

Fotó: Wikimedia Commons

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír