Benjamin Netanjahu miniszterelnök az izraeli médiában kifejtette, hogy a katonai akció célja „a terrorizmus felszámolása és a biztonság megerősítése Júdeában és Szamáriában”. Izraeli telepesek az elmúlt napokban megtámadták a Ciszjordánia északi részén fekvő Al-Funduk és Dzsinszafut palesztin falvakat. Az OCHA, az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatalának jelentése szerint a dzsenini hadművelet kezdete óta tizenkét palesztint öltek meg, és legalább ötvenen megsebesültek. Közben palesztin civilek százai hagyták el a menekülttábort, mert azt mondták, hogy az izraeli hadsereg – amely ezt tagadja – parancsot adott az evakuálásra. A katonai műveletek a szomszédos Ti'nnik és Birqin falvakra is kiterjedtek.
Az AgenSIR olasz katolikus hírügynökség Amer Dzsubrant kérdezte, aki mintegy hat hónapja a dzsenini Legszentebb Megváltó-templom latin plébánosa. A városban egy nyolcvan családból álló, összesen mintegy 400 fős kis keresztény közösség él.
2023. október 7. óta a helyzet romlott. [2023. október 7-én, a Hamász terrortámadása nyomán tört ki a háború Izraellel. – a szerk.] Szinte lehetetlen elmenni Izraelbe vagy Jeruzsálembe. Izrael minden engedélyt visszavont, beleértve a munkavállalási engedélyeket is, így sokan megélhetés nélkül maradtak” – mondja.
Nem ez az első alkalom, hogy az izraeli hadsereg behatolt a városba és a menekülttáborba, legutóbb 2024 augusztusában egy tíz napig tartó katonai művelet a plébániák épületeiben is kárt okozott. Pierbattista Pizzaballa bíboros, jeruzsálemi latin pátriárka röviddel ezután ellátogatott a plébániára, hogy kifejezze közelségét a hívekhez és felmérje a károkat.
„Dzsenin ostromlott város – mondja Dzsdubran atya, aki mindvégig a hívei mellett maradt –, folyamatosan hallani a lövöldözést, és senkit sem lehet látni az utcákon. Az üzletek, iskolák, hivatalok zárva vannak; nagyon veszélyes kimenni. Néhány hívő kénytelen volt elhagyni az otthonát, mert közel laktak azokhoz a területekhez, ahol az izraeli katonák tevékenykednek, akik néhány utat gépekkel tönkre is tettek. Ezzel akarják megakadályozni, hogy az emberek elmenjenek. A közösségünkben élő családok panaszkodnak az otthonaikban keletkezett károk miatt.
Mindannyian abban reménykedünk, hogy ez a katonai hadművelet hamarosan véget ér. Már így is nehéz itt élni, de most már kezd lehetetlenné válni. Az emberek belefáradtak.”
A plébános telefonon keresztül tartja a kapcsolatot minden hívével, mert – magyarázza – „ez az egyetlen módja annak, hogy megtudjuk, jól vannak-e, és szükségük van-e valamire. Megijedtek a fegyverropogástól és a robbanásoktól. Sajnos nagyon veszélyes az utcára menni, nem tudunk elmenni hozzájuk, hogy az időseknek vagy a betegeknek elvigyük a szentségeket. A pátriárkánkat folyamatosan tájékoztatom a történésekről, ő pedig beszél velük, bátorítja a híveinket. Ez nagyon fontos számunkra, mert így nem érezzük magunkat elhagyatottnak, elfeledettnek.”
A Gázában, Dzseninben és a szomszédos falvakban történtek kapcsán Dzsubran atya emlékeztet: „Az erőszak erőszakot, a gyűlölet gyűlöletet szül. Ezért más utakat kell keresnünk a nézeteltérések megoldására. A párbeszéd és a tárgyalás biztonságot és stabil megoldásokat nyújthat.
Gázában megállapodásra jutottak, ugyanezt remélem Dzsenin és Ciszjordánia esetében is.”
Ezt a reményt táplálja a szentév is, amely – ahogy Ferenc pápa mondja – „Isten igéjéből eredő ősi hívás, mely teljes bölcsességével az irgalmasság és a felszabadítás tetteire hív, melyek lehetővé teszik, hogy újra elkezdjünk remélni”. „Ebben az évben – mondja Dzsubran atya – Isten arra hív bennünket, hogy megújítsuk hitünket, megbocsátásért fohászkodjunk és keressük a kiengesztelődést. Tudjuk, hogy nem vagyunk egyedül: emlékszünk arra, amikor az apostolok a viharos Galileai-tó közepén egy csónakban hányódtak, és Jézus a jelenlétével bátorságot öntött beléjük. Tegnap és ma is velünk van Jézus, reményt ad nekünk a békés jövőre. Az általunk megélt szenvedés nem haszontalan, és a béke ügyét fogja szolgálni.”
Forrás: AgenSIR
Fotó: AgenSIR; Vatican news
Magyar Kurír
(tzs)
Kapcsolódó fotógaléria