A francia állam fizetőssé tenné a Notre-Dame-ba való belépést – az Egyház ellenzi ezt

„Látogatónként mindössze öt euróval évente 75 millió eurót tudnánk összegyűjteni. A párizsi Notre-Dame megmentené Párizs és Franciaország összes templomát. Csodálatos jelkép lenne” – mondta Rachida Dati kulturális miniszter a Le Figaro című napilapnak adott interjúban.

Bruno Retailleau belügyminiszter, aki Franciaországban a vallási ügyekért is felelős, azonnal támogatásáról biztosította kollégáját, példaként említve a Barcelonában még épülő Sagrada Família székesegyházat, ahol belépődíjat kell fizetni.

Az egyházkerület azonban csütörtökön a templomok és katedrálisok ingyenességének elvére emlékeztetett, amelyhez a franciaországi katolikus egyház továbbra is ragaszkodik. Az ingyenes belépést az Egyház küldetése indokolja, miszerint „minden férfit és nőt feltétel nélkül és ezért szükségszerűen ingyenesen fogad” – írta közleményében az egyházmegye.

A párizsi Notre-Dame Európa egyik leglátogatottabb épülete: 2017-ben 12 millió látogatója volt, a december 7-re tervezett újranyitás után pedig évi 14-15 millió látogatóra számít az egyházmegye.

Az újjáépítési munkálatokat teljes egészében adományokból finanszírozták, amelyek a 2019. április 15-i tűzvészt követően érkeztek, összesen 846 millió euró, 150 ország mintegy 340 ezer adományozójától.

„Európában mindenhol díjköteles a belépés a legjelentősebb vallási épületekbe” – hangsúlyozta a francia kulturális miniszter, aki egyben a francia főváros 7. kerületének polgármestere is. Véleménye szerint „az Európai Unión kívülről érkező látogatóknak többet kellene fizetniük a múzeumokba szóló belépőjegyükért is, hogy finanszírozni lehessen a nemzeti kulturális örökség védelmét”.

A tűzvész előtt csak a Notre-Dame tornyai és a kripta látogatása volt díjköteles.

Franciaországban az egyház és az állam szétválasztását szabályozó 1905-ös törvény tiltja az egyházi épületekbe való belépésre vonatkozó „adót” vagy „díjat”, ellentétben Olaszországgal. A francia állam 1905-ben a vallási célokra szolgáló épületeket állami tulajdonná nyilvánította, s vállalta fenntartásukat. Az eredetileg egyházellenes intézkedések, mint például a templom- és plébániaépületek államosítása mára a támogatás közvetett formájává alakultak át, ugyanis az épületek fenntartási költségeit alapvetően közpénzekből biztosítják. Az országban bejegyzett mintegy 50 ezer vallási épület közül körülbelül ötezer szorul sürgős felújításra, ezért Emmanuel Macron államfő 2023 szeptemberében országos adománygyűjtő kampányt indított egy pénzügyi alap létrehozására. A cél az, hogy négy év alatt legalább 200 millió euró gyűljön össze, amelyet a kistelepülések egyházi épületeinek felújítására fordítanának.

Forrás: MTI

Fotó (archív): Vatican News

Magyar Kurír