A konstantinápolyi ortodox szinódus támogatja az ukrán ortodox egyház önállóvá válását

Filaret kijevi metropolita

Az Anadolu török hírügynökség beszámolója szerint Emmanuel metropolita azt is mondta: az ukrán ortodox egyház különválásának folyamatával kapcsolatos döntés ezennel véglegessé vált, az ukrán kérelmet helyénvalónak találták.

A konstantinápolyi szinódus október 9. és 11. között ült össze. I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárka már október 9-én, kedden úgy nyilatkozott a T24 török hírportálnak: „még az előkészületi fázisban vagyunk, de az ukrán egyház elnyeri függetlenségét; a patriarkátus két képviselője Ukrajnában tartózkodik”. A BirGün török kormánykritikus napilap internetes oldalán csütörtökön azt írta, hogy a konstantinápolyi patriarkátus két képviselője október 10-én visszatért Isztambulba, és megtartotta előadását a szinódus keretében. A szinódus ezt követően úgy határozott, hogy elismeri mindhárom ukrán ortodox egyházat, azt a kettőt is, amelyet Moszkva nem ismer el.

Petro Porosenko ukrán elnök április 17-én jelentette be, hogy aláírta azt a hivatalos megkeresést, amelyben I. Bartholomaiosz konstantinápolyi ökumenikus pátriárkát arra kéri, nyilvánítsa az ukrán ortodox egyházat autokefállá, azaz Moszkvától független, egységes nemzeti ortodox egyházzá. A szabályok szerint azon ország államfőjének, illetve egyházi vezetőinek kell kérelmezniük az egyház autokefállá minősítését, ahol az működik. Döntést – amennyiben nincs konszenzus az ortodox egyházak között – a konstantinápolyi ökumenikus pátriárkának van joga hozni.

Jelenleg Ukrajnában alapvetően két patriarkátusra – a moszkvaira és a kijevire – kettészakadt ortodox egyház működik, valamint egy jóval kisebb, a hívek kevesebb mint három százalékát tömörítő felekezet ukrán autokefál ortodox egyház néven. A moszkvai patriarkátus nem ismeri el a két másik függetlenségét, mindkettőt szakadárnak tekinti, vezetőiket kiátkozással büntette. A konstantinápolyi szinódus most visszavonta mind a Filaretre, a kijevi patriarkátus alá tartozó ukrán ortodox egyház metropolitájára, mind a Makarijra, az eddigi ukrán autokefál ortodox egyház metropolitájára kimondott egyházi átkot. A határozattal helyreállították papi, valamint hierarchikus rangjukat.

Petro Porosenko ukrán elnök üdvözölte a konstantinápolyi szinódus csütörtökön hozott döntését, amely szerint folytatódik az ukrán ortodox egyház különválása az orosztól. „Megkaptuk az autokefáliát, és a gyűlés után az egységes ukrán egyház vezetője megkapja a tomoszt (bullát, hivatalos egyházi iratot)” – fogalmazott az államfő a hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleményében.

Filaret kijevi pátriárka a Kijevben tartott sajtótájékoztatóján elmondta, a következő lépésként egyesítő gyűlést tartanak, azt követően a már egységes ukrán nemzeti egyház megkapja a tomoszt az autokefáliáról. Filaret kijelentette, az egységes ukrán ortodox egyház létrejötte után is működhet más ortodox egyház Ukrajnában. Hozzátette viszont, hogy a moszkvai patriarkátus azon egyházkerületei, amelyek nem csatlakoznak az egységes ukrán egyházhoz, nem nevezhetik magukat többé ukrán egyháznak, hanem ukrajnai orosz egyháznak kell hívniuk magukat.

Az UNIAN ukrán hírügynökség tudósításában kiemelte, hogy a tomoszt a szinódus mostani ülésének végeztével még nem kapta meg az ukrán egyház, azaz Bartholomaiosz konstantinápolyi pátriárka folytatja a bulla megadásának procedúráját. A tomoszt csak az egyházegyesítés után kapja meg az ukrán ortodox egyház.

Ukrán híradások szerint a kiátkozások mellett érvénytelenítették azt az 1686-os szinódusi levelet is, amelyben a kijevi metropóliát (érsekséget) a moszkvai patriarkátus alá rendelték. Ez a levél felhatalmazást adott a moszkvai pátriárkának a kijevi metropolita kinevezésére a helyi püspökök gyűlésén hozott döntés alapján. Az egyházi tanács egyúttal bejelentette azt a szándékát, hogy a kijevi főegyházterületet visszatérítse a konstantinápolyi patriarkátus joghatósága alá.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter egy az Ukrajinszka Pravda hírportálon megjelent cikkben rámutatott: Konstantinápoly az akkori gazdasági, biztonságpolitikai helyzetben kénytelen volt bizonyos rendelkezési jogokat – terveik szerint ideiglenesen – átadni Moszkvának az ukrán egyház fölött, de sohasem mondott le az ukrán egyház fölötti kánoni jogáról. Moszkva visszaélt a helyzettel, és törvénytelenül annektálta az ukrán egyházat. Az ukrán ortodox egyház 988-ban történt megalakulásakor a konstantinápolyi patriarkátus kánoni területéhez került. A kijevi patriarkátus szerint mind a mai napig nem Moszkva, hanem Kostantinápoly kánoni területéhez, vagyis joghatósága alá tartozik. Ezzel nem ért egyet az orosz ortodox egyház és az Ukrajnában működő Moszkvához hű ortodox egyház. A levél érvénytelenítése egyúttal azt jelenti, hogy az orosz ortodox egyház nem gyakorolhat „anyaszentegyházi” jogokat az ukrán fölött, és így az autokefália ügyében a döntés egyértelműen az ukrán egyház felett kánonjoggal rendelkező Konstantinápolyt illeti meg.

A konstantinápolyi patriarkátus a szinódus végén kiadott közleményében óva intett a templomfoglalásoktól és mindenféle erőszakos cselekménytől Ukrajnában.

* * *

Alekszandr Volkov, Kirill moszkvai pátriárka sajtótitkára október 11-én úgy nyilatkozott: „Az egyházszakadást legalizálta a konstantinápolyi patriarkátus azzal, hogy érvénytelennek minősítette a nem kánoni ukrán egyháznak a moszkvai patriarkátus általi kiátkozását, ami jóvátehetetlen következményekhez vezet a világ ortodoxiája számára. Konstantinápoly döntéseivel túllépi a vörös vonalat, és katasztrofálisan megsérti a világ ortodoxiájának egységét.” A szóvivő a Szpasz orosz egyházi tévécsatorna október 11-i esti adásában arra figyelmeztetett, hogy az orosz ortodox egyház kénytelen lesz megszakítani az eucharisztikus közösséget a konstantinápolyi patriarkátussal és más lépéseket is megtenni.

Igor Jakimcsuk, a moszkvai patriarkátus egyházközi külkapcsolatokért felelős osztályának titkára a Rosszija 24 hírtelevíziónak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy egyháza a történtekre „a leghatározottabb és legkeményebb választ” fogja adni Konstantinápolynak, ami megfelel a kialakult helyzetnek. Közölte, hogy az orosz ortodox egyház szinódusa október 15-én, hétfőn Minszkben fogja értékelni a helyzetet.

Hilarion volokolamszki metropolita, a moszkvai patriarkátus külügyi osztályának vezetője szeptember 16-án leszögezte, hogy az orosz ortodox egyház nem ismeri el a konstantinápolyi pátriárka joghatóságának felsőbbségét. Hangot adott meggyőződésének, hogy I. Bartholomaiosz, Konstantinápoly ökumenikus pátriárkája nem avatkozhat be az egyes ortodox egyházak belügyeibe, ezen egyházak felkérésére csak koordinálhatja egyes közös ügyeiket.

Az orosz ortodox szinódus szeptember 14-én úgy határozott, hogy az orosz ortodox egyház kivonul a konstantinápolyi patriarkátus irányította szervezetekből, és megszünteti a közös főpapi liturgiákat. Arról is döntött a tanács, hogy Kirill pátriárka többé nem említi meg a szertartások során Bartholomaiosz nevét, de „az eucharisztikus közösség” még nem szakad meg a két ortodox egyház között.

Moszkvában tartanak attól, hogy újabb erőszakhoz és a vagyonmegosztás körüli bonyodalmakhoz, templomfoglalásokhoz vezet az önállóság megadása az 1990-es évek elején megalakult „szakadár” ukrán egyháznak. A moszkvai patriarkátus érvelése szerint a joghatósága alá tartozó ukrajnai ortodox egyház mind a hívek, mind a templomok számában messze meghaladja az elszakadni és önállóvá válni kívánó helyi egyházat. Ukrajnában közölt adatok szerint viszont azok a hívek vannak többen, akik el kívánnak szakadni az orosz ortodox egyháztól.

Az ortodoxia tizenöt autokefál („saját fejű”, önálló) részegyházra oszlik, négy ősi patriarkátus, valamint önálló nemzeti egyházak alkotják. Központosított egyházszervezete nincs. A Törökország és Görögország területén már csak néhány ezer hívőt számláló, de a tengerentúlon másfél milliós lélekszámúra becsült közösséget összefogó konstantinápolyi patriarkátus tiszteletbeli elsőséget élvez a többi ortodox egyház között, vezetője az ortodox papság szemében „első az egyenlők között”, ám fennhatóságát a világ legnépesebb, mintegy 150 millió hívőt számláló ortodox egyházát irányító Moszkva nem ismeri el.

Az orosz ortodox egyház azzal vádolta meg az 1991-ben pátriárkává választott Bartholomaioszt, hogy igyekszik „ortodox pápaként” pozicionálni magát. A moszkvai patriarkátus azt is sérelmezi, hogy Konstantinápoly a bolsevik forradalom után nyilvánította magát a tengerentúli egyházterületek vezetőjévé, és hogy az elmúlt évtizedekben a posztszovjet térség több régiójában is „önhatalmúlag” megerősítette a befolyását.

Forrás: MTI

Fotó: Religions.unian.ua; Sib-catholic.ru

Magyar Kurír