Az egyház Haitiban elítéli az erőszakot, és megbékélésre hív

Október 17-én New Yorkban az ENSZ Biztonsági Tanácsa egyhangúlag megszavazta, hogy világméretű embargót rendel el a Haitinak szánt fegyverekre és katonai felszerelésekre. Az intézkedés célja, hogy megállítsa a fegyverek áramlását a karibi ország nagy részét uraló fegyveres bandákhoz. Haiti hónapok óta ezeknek a bandáknak az uralma alatt áll, amelyek a megszűnt vagy korrupt intézmények helyét vették át, és a szegények kárára virágzanak.

Úgy tűnik, hogy az ország megállíthatatlanul süllyed az erőszakba. Október elején egy bandák által elkövetett mészárlás 115 halálos áldozatot követelt Port Sondéban. Haitit egy kenyai vezetésű, többnemzetiségű biztonsági erő támogatja, tavaly nyáron kezdtek betelepülni az országba, de egyelőre nem nagyon látni ennek eredményét. Október 24-én arról is érkeztek hírek, hogy fegyveres bandák megtámadtak egy ENSZ-helikoptert, amikor leszállni készült a fővárosban. Lövések érték a háromfős személyzetet és 15 utast szállító járművet, amelynek végül sikerült biztonságosan leszállnia.

Az október 13-i Úrangyala imádság után Ferenc pápa felhívást tett, hogy ne feledkezzünk meg a karibi ország népéről: „Figyelemmel kísérem a drámai helyzetet Haitiban, ahol folytatódik az erőszak a lakosság ellen, akik kénytelenek elhagyni otthonaikat, hogy máshol keressenek biztonságot, az országon belül és kívül. Sose feledkezzünk meg haiti testvéreinkről és nővéreinkről! Kérek mindenkit, hogy imádkozzon az erőszak minden formájának végéért, és a nemzetközi közösség elkötelezettségével folytassák a munkát a béke és a megbékélés építésén az országban, mindig védve mindenki méltóságát és jogait.”

Ezek a szavak megérintették Pierre-André Dumas püspököt, aki maga is súlyosan megsebesült egy tavaly februári robbanásban. A vatikáni média felkereste az Egyesült Államokban, ahol a sérülés után lábadozik. „Mint tudják – mondta, – Haitin már egy ideje nincs parlament, nincsenek választások, nincsenek megválasztott képviselők, és az ország erőszakba süllyedt. Sokan kétségbe vannak esve; sok embert kitelepítettek, belső elvándorlás zajlik.” A püspök úgy gondolja, hogy Haiti fő problémája a biztonság hiánya. Semmit nem lehet tenni az országban, amíg ez a probléma meg nem oldódik.

A Kenya által vezetett nemzetközi misszió keretében a következő hetekben további hatszáz rendőr érkezik. Természetesen szükségük van erre a nemzetközi erőre – hangsúlyozta Pierre-André Dumas –, amelynek a haiti nép támogatásával részt kell vennie a társadalmi élet helyreállításában, a társadalmi kapcsolatok újjáépítésében. De a biztonság tekintetében egyelőre semmi sem változott: sok a gyilkosság, az erőszak, emberrablás. Az egészségügyi ellátás nem stabil, a kórházakat bezárják a bandák. Mindennek véget kell vetni, a bandákat meg kell állítani. A püspök véleménye szerint segíteni kell őket abban, hogy letegyék a fegyvert, és ezzel elkezdődjön a nemzeti megbékélés. Haitinek ma globális, nemzeti megbékélésre, az egyazon országban élő testvérek közötti megbékélésre, valamint a haiti diaszpóra és a haitiak közötti kiengesztelődésre van szüksége. Tenni kell a legszegényebbekért, akiket magukra hagytak.

Az Egyház kíséri az embereket, a szenvedésüket, és a megbékélésre szólít fel. De a megbékélést az igazságossággal kell összekapcsolni. A püspök felidézte, hogy néhány országban, mint például Dél-Afrikában és Ruandában, megtalálták a módját annak, hogy a bűnös embereknek segítettek elismerni a vétkeiket, és ezzel elősegítették a kiengesztelődés és a megbocsátás folyamatát.

Az Egyház támogatja a haiti népet, a plébániákon fogadják a belső menekülteket. Azokat az embereket, akiknek nincs hová menniük, a közösségek befogadják. Az egyházi intézmények gondoskodnak a gyerekekről, hiszen százezer gyermek nem tud iskolába járni, mert az iskolája leégett vagy már nem működik. A megbékéléshez az embereknek rá kell jönniük, hogy saját kezükbe kell venniük az országuk történelmét. Nem állhatnak tétlenül, és nem várhatják, hogy valaki más tegye meg, hanem együtt kell dolgozniuk a nemzetközi közösséggel, a szolidaritás szellemében, és segíteniük kell az embereket előrelépni. Helyre kell állítani helyben a szolidaritást, amely a nemzetközi segítségnyújtással együtt segíthet egy új mentalitás kialakításában.

Az Egyház elítéli az erőszakot és a korrupciót, a Caritas és a szociális intézmények révén is tevékenykedik, és segítenek a szolidáris gazdaság megteremtésében.

Pierre-André Dumas püspök hangsúlyozta, hogy Haitinek új politikai osztályra van szüksége, mert az Átmeneti Elnöki Tanács szintjén túl sok a korrupciós botrány. Ha korrupció van, akkor leginkább a legszegényebbek szenvednek, az éhezők, a gyerekek, akik nem tudnak iskolába járni. Több átláthatóságra és igazságosságra van szükség. Meg kell próbálni megteremteni a fejlődésen alapuló békét.

Hogy Haiti még mindig létezik, az elsősorban Isten műve – tette hozzá –, aki mindannak ellenére, amit az ország elpusztításáért tettek, segít, hogy ellenálljanak. De a diaszpórában élők szolidaritása is fontos. Szakértők szerint a diaszpórában élők évente legalább 4-5 milliárd dollárt küldenek Haitibe, hogy támogassák a hátrahagyott családjaikat. A diaszpóra és Haiti közötti szolidaritás az ország jövőjének reménye. A szolidaritás erősödése tudja segíteni Haitit abban, hogy kilábaljon ebből a nyomorúságos, szenvedéssel teli helyzetből, amelyről a világ megfeledkezett.

Forrás és fotó: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír