Az ott élők halálra vannak ítélve – Az örmény katolikus pátriárka a hegyi-karabahi konfliktusról

A felhívást Rafajel Minászján örmény katolikus pátriárka tette közzé szeptember 19-én, mivel aggasztó hírek érkeztek a Hegyi-Karabahban kialakult helyzetről. Hegyi-Karabah a Kis-Kaukázus délkeleti részén, az északkeleti lejtőn fekszik. A terület de facto Örményország, de jure Azerbajdzsán része. 

„A bakui védelmi minisztérium közölte, hogy ma reggel a Hegyi-Karabah örmény enklávéjában indított fegyveres művelet részeként az örmény fegyveres erők állásait és a katonai infrastruktúrát bombázták.” „A fővárost is eltalálták” – emelte ki a pátriárka. A bakui jelentés után robbanásokat jelentettek a régió de facto fővárosából, Sztepanakertből, valamint Aszkeran és Martakert városokból.

„De a legveszélyesebb dolog az a kijelentés – teszi hozzá Minászján pátriárka –, miszerint az Oroszország közvetítésével kötött békeszerződés alapján bombáznak. Egy ilyen kijelentés nagyon is elgondolkodtató. Nemzetközi fellépésre lenne szükség. Az együttérző és az elítélő nyilatkozatok már nem elegendőek; konkrét tettekre van szükség.”

A pátriárka mindig is kiállt a Hegyi-Karabahban élő örmény lakosság mellett, és többször is elítélte a Laçıni-folyosó (Hegyi-Karabahot Örményországgal összekötő folyosó – a szerk.) lezárását, aminek következtében humanitárius vészhelyzet állt elő: az ott élő 120 ezer örmény nemzetiségű lakos a blokád áldozata, amely megakadályozza az áruk szállítását és az emberek átkelését. A hónapok óta tartó patthelyzet és teljes lezárás után végre néhány nappal ezelőtt megérkezett az első humanitárius konvoj.

„Az egész hazugság volt, hazugság – mondta a pátriárka. – A folyosó nem nyílt meg. Csak saját oldalukon nyitották meg a bejáratot, de az Örményország felé vezető átjárót nem.” Az örmény lakosság helyzete pedig kétségbeejtő. „Ha segíteni akarnak ezen a szerencsétlen népen, amelyet minden oldalról körülzártak, és amely ki van téve az éhségnek és a betegségeknek, amely emberi jogait lábbal tiporják, akkor azonnali tűzszünetre van szükség. Ez az a konkrét cselekedet, amit ebben a pillanatban kérünk. A különböző nyilatkozatok a szolidaritásról, az együttérzésről, az elítélésről nem érnek semmit, számunkra nincs semmilyen jelentősége. Azon a területen belül gyermekek és csecsemők, újszülöttek, idős emberek és családok vannak. Nincs tej, nincs élelmiszer, hiányoznak a gyógyszerek. Nincs gáz és nincs villany. Semmi sincs. Ez a nép már halálra van ítélve, mentsük meg őket. Hol van a nemzetközi közösség lelkiismerete ilyen bűncselekmény láttán?” – zárul a pátriárka felhívása.

Fordította: Hollósi Judit

Forrás és fotó: AgenSIR

Magyar Kurír