Bemutatjuk a Katolikus Egyház huszonegy új bíborosát

Az eseményen mondott beszédében a Szentatya arra kérte az új bíborosokat, hogy Jézus legyen életük középpontjában, az ő útján járjanak, ne egymással versengjenek, hanem

ápolják a találkozás iránti szenvedélyt, legyenek a közösség kézművesei és az egység építői”.

Angelo Acerbi érsek, nyugalmazott apostoli nuncius

1925. szeptember 23-án született az észak-olaszországi Sesta Godano településen. Pappá 1948. március 27-én szentelték, az akkor még különálló pontremoli egyházmegyében. 1956-ban belépett a Szentszék diplomáciai szolgálatába, és a kolumbiai, brazíliai, franciaországi, japán és portugáliai pápai képviseleteken, valamint a vatikáni Államtitkárság Egyházi Közügyek Tanácsában szolgált. VI. Pál pápa 1974. június 22-én új-zélandi pronunciussá, valamint óceániai apostoli delegátussá nevezte ki, érseki címmel ruházta fel és Zella címzetes érsekévé tette; majd június 30-án a pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában püspökké szentelte.

II. János Pál pápa 1979-ben nunciusnak nevezte ki Kolumbiába – ahol 1980 februárjában több diplomatával együtt az „Április 19-e Mozgalom” kommunista gerillái túszul ejtették, és hat hétig fogva tartották. Ezt követően került 1990-ben Magyarországra, ahol egyidejűleg ellátta Moldova szentszéki képviseletét is. Hétéves magyarországi szolgálata után nevezték ki apostoli nunciusnak Hollandiába. Angelo Acerbi érsek 2001 és 2015 között a Szuverén Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályos Rend (röviden Szuverén Máltai Lovagrend) prelátusa volt.

Domenico Battalgia, Nápoly érseke (Olaszország)

A dél-olaszországi Satrianóban (Catanzaro tartomány, Calabria régió) született 1963. január 20-án. Filozófiai és teológiai tanulmányait a catanzarói Szent X. Piusz Pápai Teológiai Tartományi Szemináriumban (Pontificio Seminario Teologico Regionale San Pio X) végezte. 1988. február 6-án szentelték pappá.

Az évek során plébános, rektor, egyházmegyei hivatalok igazgatója és kanonok volt. 2016. június 24-én Ferenc pápa kinevezte a Cerreto Sannita-telese-Sant’Agata de’ Goti-i egyházmegye püspöki székébe. Püspökszentelésére szeptember 3-án került sor, beiktatására a beneventói közösség élére pedig 2016. október 2-án. Domenico Battaglia különös figyelmet és elkötelezettséget tanúsított a gyengék és a társadalom peremére szorultak iránt: 1992-től 2016-ig a kábítószerfüggők segítségére volt, és a Calabriai Szolidaritási Központ (Centro Calabrese di Solidarietà) nevű szervezetet vezette, amely a Mario Picchi atya által alapított Olasz Terápiás Közösségek Szövetségéhez (La Federazione Italiana Comunità Terapeutiche, FICT) kapcsolódott, utóbbinak 2006 és 2015 között országos elnöke volt. 2020. december 12-én Ferenc pápa Nápoly érsekévé nevezte ki, székét 2021. február 2-án foglalta el.

Carlos Gustavo Castillo Mattasoglio, Lima érseke (Peru)

1950. február 28-án született Limában. Belépett a limai főegyházmegyében lévő Szent Toribio de Mogrovejo nagyszemináriumba, ahonnan Rómába küldték egyházi tanulmányai folytatására; a Gregoriana Pápai Egyetemen 1979-ben bakkalaureátust szerzett filozófiából, majd 1983-ban teológiából.

1987-től máig teológiaprofesszor a perui Pápai Katolikus Egyetemen. 1987 és 1998 között a Katolikus Diákok Nemzeti Szövetségének tanácsosa volt. 1987-től 1990-ig káplánként szolgált a perui Assisi Szent Ferenc-plébánián, majd 1990 és 1991 között a Megtestesülés plébánián. Lima egyetemi lelkipásztori szolgálatának főegyházmegyei felelőse és a Szent János apostol plébánia munkatársa 1991-től 1999-ig; Lima ifjúsági lelkipásztori szolgálatának helynöke és a hivatásgondozás felelőse 1996 és 1999 között. 1990-től 2001-ig a perui püspöki konferencia ifjúsági bizottságának országos tanácsosa, valamint 2000-ben az ifjúsági lelkipásztori szolgálat országos tanácsosa. 2002-től 2009-ig plébános a Minden Kegyelem Közvetítője (Virgen Medianera) plébánián; 2003 és 2006 között pedig a perui pápai katolikus egyetem egyházi kapcsolatokért felelős igazgatója és az intézet egyetemi tanácsának tagja. 2010-től 2015-ig plébános a Szent Lázár-plébánián. 2019. január 25-én Ferenc pápa a limai főegyházmegye metropolitájává nevezte ki.

Vicente Bokalic Iglic CM, Santiago del Estero érseke, prímás (Argentína)

1952. június 11-én született Lanúsban (Buenos Aires tartomány). 1970-ben belépett a Missziós Kongregációba (lazaristák). Filozófiai tanulmányait a San Miguel-i jezsuita kollégiumban végezte, a teológiait pedig a Buenos Aires-i szemináriumban. Örökfogadalmát 1976. június 5-én tette le. Pappá 1978. április 1-jén szentelték, majd a hivatásgondozás és ifjúságpasztoráció felelőse lett Buenos Airesben. 1981-től a Nuestra Señora de la Medalla Milagrosa  (Csodás Érem Szűzanyja) plébánia káplánjaként is tevékenykedett. 1983 és 1986 között a jelöltek képzéséért volt felelős, valamint ökonómus volt, majd 1987 és 1990 között a Missziós Kongregáció szemináriumának elöljárója volt. 1991 és 1993 között ismét a Nuestra Señora de la Medalla Milagrosa plébánián működött. 1994 és 1997 között misszionáriusként tevékenykedett a Deán Funes-i prelátusban, majd 1997 és 2000 között kongregációjának San Miguel-i szemináriumának elöljárója volt. 2000 és 2003 között misszionárius és plébános volt a goyai egyházmegyében, majd 2003 decemberétől 2009 decemberéig a Missziós Kongregáció tartományfőnökeként szolgált. Ezután ismét a Nuestra Señora de la Medalla Milagrosa plébániára küldték.

2010. március 15-én Summa címzetes püspökévé és Buenos Aires segédpüspökévé nevezték ki. Ugyanazon év május 29-én szentelték püspökké. 2013. december 23-án Ferenc pápa Santiago del Estero püspökévé nevezte ki. 2024. július 22-én a Szentatya ezt az egyházmegyét Argentína rangban első főegyházmegyéjévé emelte, és Vicente Bokalic Iglicet kinevezte Santiago del Estero első érsekévé.

Luis Gerardo Cabrera Herrera OFM, Guayaquil érseke (Ecuador)

1955. október 11-én született Azoguesben (Cañar tartomány). Azoguesben és Quitóban a ferences kisszemináriumba járt, majd filozófiát és teológiát tanult az ecuadori pápai katolikus egyetemen; a filozófiai doktorátust Rómában, a ferencesek Pápai Szent Antal Egyetemén (Antonianum) szerezte. 1983. szeptember 3-án szentelték pappá. A következő tisztségeket töltötte be: a rend novíciusmesterének segítője, majd a riobambai novíciátus mestere; a rend tartományi tanácsának tagja, felelős a hivatáspasztorációért és a ferences tartomány jelöltjeinek képzéséért; a Bernardino Echeverría bíborosról elnevezett quitói  filozófiai-teológiai intézet igazgatója; az ecuadori püspöki konferencia tanítóhivatali és doktrinális bizottsága ökumenikus szektorának titkára.

2000 augusztusában megválasztották az ecuadori ferences tartomány tartományfőnökévé. 2003-tól 2009-ig a ferences rend definítora (a tartományfőnök és helyettese munkáját segítő tanácsos) és az általános elöljáró küldötte volt a latin-amerikai és karibi ferences provinciákban. 2009. április 20-án kinevezték Cuenca érsekévé, és július 4-én püspökké szentelték. 2011 és 2014 között az ecuadori püspöki konferencia alelnöke volt. 2015. szeptember 24-től Guayaquil érseke.

Fernando Natalio Chomalí Garib, Santiago de Chile érseke (Chile)

1957. március 10-én született Santiago de Chilében. Miután építőmérnöki diplomát szerzett a chilei pápai katolikus egyetemen, filozófiai és teológiai tanulmányokat végzett a santiagói pápai nagyszemináriumban. 1991. április 6-án szentelték pappá. Ezután morálteológiai licenciátust szerzett a római Pápai Szent Alfonz Akadémián (Alfonsiana); teológiai doktorátust pedig a római Pápai Gergely Egyetemen; mesterdiplomát bioetika szakon a római II. János Pál Pápai Teológiai Intézet házasság- és családtudományi tanszékén.

A következő tisztségeket töltötte be: káplán; az egyetemi lelkipásztori feladatokért felelős hivatal püspöki megbízottja; a morálteológia és bioetika professzora a chilei pápai katolikus egyetem teológiai karán és a nagyszemináriumban; a Irgalmasság Szűzanyja (Santa María de la Misericordia) plébánia plébánosa; a Kúria moderátora és a Santiago de Chile-i érsekség gazdasági tanácsának megbízott elnöke; a Pápai Életvédő Akadémia tagja (2001 óta).

2006. április 6-án Noba címzetes püspökévé és Santiago de Chile segédpüspökévé nevezték ki, és ugyanazon év június 3-án szentelték püspökké. 2011. április 20-án kinevezték Concepción érsekévé, 2023. október 25-én pedig Santiago de Chile érsekévé. Jelenleg a Chilei Püspöki Konferencia alelnöke.

Tarcisio Isao Kikuchi SVD, Tokió érseke (Japán)

1958. november 1-jén született Ivate prefektúrájában (Tóhoku tartomány). Japánban végezte tanulmányait. Örökfogadalmát az Isteni Ige Társaságában (verbiták) 1985 márciusában tette le; 1986. márciusban pedig pappá szentelték. Tanulmányait a melbourne-i (Ausztrália) Spiritual Institute of Sacred Heart intézetben fejezte be. 1986 és 1992 között Ghánában, az accrai és a koforiduai egyházmegyékben volt misszionárius. 1993-tól 1994-ig Japánban a verbita rend jelöltjeinek alprefektusa, valamint az társaság hivatásokért felelős igazgatója. 1994 és 1999 között a verbiták tartományi tanácsosa. 1994-től oktató a nanzani egyetemen és a Japán Püspöki Konferencia nemzetközi segélyezési bizottságának tagja. 1996-tól a verbiták „Igazságosság, Béke és a Teremtés Megőrzése” irodájának koordinátora az ázsiai és csendes-óceáni térségben. 1998-tól a Caritas Japan tagja és a japán püspökök képviselője különböző nemzetközi konferenciákon és találkozókon. 1999-től a verbiták tartományfőnöke Japánban (2002-ben másodszorra is megválasztották); a Caritas Japan ügyvezető igazgatója; a nagojai egyházmegyében a klérus állandó képzéséért felelős bizottságának tagja. Mielőtt 2017-ben tokiói érsekké nevezték ki, 2004-től Niigata püspökeként szolgált. 

Pablo Virgilio Siongco David, Kalookan püspöke (Fülöp-szigetek)

1959. március 2-án született Betisben (Guagua, Pampanga tartomány). 1983. március 12-én szentelték pappá ugyanebben a főegyházmegyében, ahol egy évig káplánként szolgált, majd 1986-ig a Jótanács Anyja Szeminárium igazgatója volt. 1986 és 1991 között külföldön tanult, és megszerezte a licenciátust, majd a doktorátust teológiából a Leuveni Katolikus Egyetemen, valamint diplomát szerzett a Jeruzsálemi Francia Bibliai és Régészeti Főiskolán (École Biblique et Archéologique Française de Jérusalem).

Hazatérve a Fülöp-szigetekre, különböző vezetői és oktatói szerepeket töltött be az érsekségi szemináriumban. 2002-ben a szeminárium teológiai tanszékének igazgatójává nevezték ki. Ugyanebben az évben a Fülöp-szigeteki katolikus biblikusok egyesületének alelnökévé és az érsekség médiatevékenységeivel foglalkozó hálózat alelnökévé választották. Számos Szentírással kapcsolatos, mind akadémiai, mind ismeretterjesztő publikáció szerzője.

2006. május 27-én XVI. Benedek pápa kinevezte Guardialfiera címzetes püspökévé és San Fernando segédpüspökévé, és ugyanazon év július 10-én püspökké szentelték. 2015. október 14-én kinevezték Kalookan (Fülöp-szigetek) püspökévé. 

Német László SVD, Belgrád-Szendrő érseke (Szerbia)

1956. szeptember 7-én született Hódságon (szerbül: Odžaci, Vajdaság, Nyugat-bácskai körzet), a mai Szerbiában. 1977-ben belépett az Isteni Ige Társaságába (verbiták). Felsőfokú szerzetesi, filozófiai, teológiai tanulmányait Pieniężnóban (Lengyelország) végezte. 1982. szeptember 8-án tett szerzetesi örökfogadalmat Pieniężnóban, majd 1983. május 1-jén szentelték pappá Hódságon. 1994-ben dogmatikai doktorátust szerzett a római Pápai Gergely Egyetemen.

A következő tisztségeket töltötte be: 1983–1985-ban Jugoszláviában működött szerzetesként; 1987–1990 között egyetemi lelkész a Fülöp-szigeteken; 1993-tól a lengyelországi rendi főiskolán tanított; 1994–2000-ben dogmatikatanár Ausztriában, a mödlingi rendi filozófiai-teológiai főiskolán; 2000–2004 között a Szentszék nemzetközi szervezetek mellett működő bécsi állandó képviseletén teljesített szolgálatot; 2004–2007-ben a verbita rend magyarországi tartományfőnöke. 2006. augusztus 1-jétől 2008. július 1-jéig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) titkára. Emellett 1996-tól tanított Zágrábban, a Jézus Társasága Filozófiai Karán, valamint 2002-től a budapesti Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Fundamentális Tanszékén tartott missziológiai kurzusokat.

2008. április 23-án XVI. Benedek pápa nagybecskereki megyéspüspökké nevezte ki. 2008. július 5-én szentelték püspökké a nagybecskereki székesegyházban. 2016-tól a Szent Cirill és Metód Nemzetközi Püspöki Konferencia elnöke. Második elnöki ciklusát 2021-ben kezdte meg. Ferenc pápa 2022. november 5-én a nagybecskereki püspöki székből áthelyezve, belgrádi metropolita érsekké nevezte ki. Ezenkívül az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsának (CCEE) alelnöke.

Jaime Spengler OFM, Porto Alegre érseke (Brazília)

1960. szeptember 6-án született Blumenauban (Santa Catarina állam). 1981-ben Guaratinguetában volt jelölt a ferenceseknél, majd 1982-ben Rodeióban végezte a novíciátust. 1985-ben tette le az örökfogadalmat, és 1990. november 17-én pappá szentelték. Filozófiai tanulmányait a Campo Largo-i Szent Bonaventura Filozófiai Intézetben végezte, teológiai tanulmányait pedig először a petrópolisi Ferences Teológiai Intézetben (1986–1987), majd a jeruzsálemi Teológiai Intézetben (1987–1990), ahol Szentírásból szerzett licenciátust. Ezt követően Rómában, a Pápai Antonianum Egyetemen filozófiából szerzett diplomát (1995–1998).

A következő tisztségeket töltötte be: 1990-ben a rodeiói ferences noviciátus professzora és a jelöltek mestere; 1991 és 1994 között Guaratinguetában a jelöltek tanára és káplán; 2000 és 2003 között a Campo Largo-i Szent Bonaventura Filozófiai Intézet professzora és rektorhelyettese; 2001 és 2002 között a Federação Brasileira das Irmãs Concepcionistas (Szeplőtelen Fogantatás Nővéreinek Brazíliai Szövetsége) szervezet lelkivezetője; 2004 és 2006 között helyi elöljáró és a curitibai főegyházmegyében található Úr Jézus-plébánia káplánja; 2000-től 2003-ig a curitibai Szent Bonaventura Filozófiai Intézet professzora; a Campo Largo-i Ensino Senhor Bom Jesus (Úr Jézus Iskola) ferences egyesület alelnöke és a helyi kolostor gondnoka.

2010. november 10-én Patara címzetes püspökévé nevezték ki, valamint Porto Alegre segédpüspökévé. 2011. február 5-én szentelték püspökké. 2013. szeptember 18-án kinevezték Porto Alegre érsekévé.

Ignace Bessi Dogbo, Abidjan érseke (Elefántcsontpart)

1961. augusztus 17-én született Niangon-Adjaméban. 1987. augusztus 2-án szentelték pappá. A következő tisztségeket töltötte be: 1987 és 1989 között plébániai szolgálatot teljesített; a római Pápai Biblikus Intézetben egzegézisből szerzett licenciátust; 1993-tól 1995-ig a Pápai Missziós Művek egyházmegyei igazgatója; 1995-tól 2004-ig Yopougon általános helynöke; 1997 és 2004 között a yopougoni székesegyház plébánosa; majd a bibliai nyelvek professzora a Saint Paul d'Abadjin Kouté nagyszemináriumban; a Jeunesse Étudiante Chrétienne (Fiatal Keresztény Diákok) mozgalom egyházmegyei lelkivezetője.

2004. március 19-én a katiolai egyházmegye püspökévé nevezték ki, és ugyanazon év július 4-én szentelték püspökké. 2017 és 2023 között az Elefántcsontparti Püspöki Konferencia elnöke volt. 2017 óta a korhogói metropolitai érsekség apostoli adminisztrátora ad nutum Sanctae Sedis (Szentszék rendelkezésére álló; egyházjogi szakkifejezés, melynek értelmében a kinevezés az elöljáró belátása szerint visszavonható – a szerk.); 2021-től 2024-ig korhogói metropolita érsek. 2024. május 20-án kinevezték Abidjan érsekévé.

Jean-Paul Vesco OP, Algír érseke (Algéria)

A franciaországi Lyonban született 1962. március 10-én. Jogi diplomát szerzett, és egy lyoni ügyvédi irodában praktizált, majd úgy döntött, hogy belép a domonkos rendbe. 1995-ben kezdte meg a noviciátusi évet, 1996. szeptember 14-én tette le első fogadalmát. 2001. június 24-én Lyonban szentelték pappá. Az algériai oráni egyházmegyébe 2002. október 6-án érkezett, a tlemceni kolostorba. 2004-ben az algériai egyházmegyék közgyűlése (AIDA) előkészítésének egyházmegyei küldöttjévé választották. 2005 óta az oráni egyházmegye általános vikáriusa, 2007 óta pedig az egyházmegyei ökonómus tisztségét is betölti. 2007. október 16-án megválasztották a tlemceni domonkos közösség elöljárójává, és ezt a tisztséget 2011 januárjáig töltötte be, amikor a franciaországi tartomány elöljárójává választották.

2012. december 1-jén az oráni egyházmegye püspöke lett, 2022. december 27-én pedig a Szentatya algíri metropolitává nevezte ki.

Dominique Joseph Mathieu OFM, Teherán-Iszfahán érseke (Irán)

1963. június 13-án született Arlonban, Belgiumban. 1983-ban lépett be a minorita rendbe. 1987-ben tette le az örökfogadalmat, és 1989-ben pappá szentelték. 2013-ban a Szentföldi Ferences Kusztódiába inkardinálták. Rendjén belül számos tisztséget töltött be: volt hivatásgondozási felelős, titkár, vikárius és a minoriták belga tartományának tartományfőnöke, majd a francia tartománnyal való egyesítés után általános delegátus lett. A brüsszeli Szent Antal nemzeti kegyhely igazgatójaként szolgált, majd provinciálissá választották. Két különböző, a belgiumi ferences rendtartományhoz kötődő nonprofit szervezet elnöke volt, felelősségteljes szerepeket vállalva a landeni katolikus iskolában. Tagja volt a rend Nemzetközi Gazdasági Bizottságának. 2013-ban Libanonba küldték. A Szentföldi Ferences Kusztódia titkáraként, novíciusmestereként és a posztulánsok és jelöltek rektoraként tevékenykedett. Ferenc pápa 2021. január 8-án nevezte ki Teherán-Iszfahán érsekévé.

Roberto Repole, Torinói érseke (Olaszország)

Torinóban született 1967. január 29-én. Tizenegy éves korában lépett be a szemináriumba, középiskolai tanulmányait a kisszemináriumban végezte, és 1986-ban érettségizett a torinói Valsalice Szalézi Gimnáziumban. A torinói érseki szemináriumban filozófiát és teológiát tanult, 1992. június 13-án szentelték pappá. 1992-től 1996-ig káplán volt a Megváltó Jézus-plébánián és munkatárs a torinói Mária Szent Neve plébánián. A római Pápai Gergely Egyetemen szisztematikus teológiai tanulmányokat folytatott, 1998-ban licenciátust, 2001-ben pedig doktori címet szerzett Henri de Lubac Gabriel Marcellel folytatott párbeszédeiben megjelenő gondolatairól írt disszertációjával.

2001 óta tanít szisztematikus teológiát az észak-olaszországi teológiai fakultás torinói székhelyén és az ugyanebben a városban működő Vallástudományi Főiskolán. 2010 óta a torinói Szent Lőrinc-templom kanonokja, 2011 és 2019 között az Olasz Teológiai Társaság elnöke volt; az Észak-olaszországi Teológiai Kar torinói szekciójának dékánja és a druentói Santa Maria della Stella plébánia munkatársa.

Ferenc pápa 2022. február 19-én kinevezte Torinó 95. érsekévé és Susa püspökévé, így egyesítve a két püspökséget „in persona episcopi”. 2022. május 7-én püspökké szentelték. 2022 szeptemberében az Olasz Püspöki Konferencia Állandó Püspöki Tanácsa kinevezte a Katolikus Oktatás, Iskolák és Egyetemek Püspöki Bizottságának tagjává. 2022 októberében a Piemonti és Aosta-völgyi Püspöki Konferencia (CEP) alelnökévé választották.

Baldassare Reina, Róma segédpüspöke, a pápa római helynökének helyettese, a római egyházmegye általános helynöke

1970. november 26-án született San Giovanni Geminiben (Agrigento régióban), 1981-ben lépett be az Agrigentói Főegyházmegyei Szemináriumba. 1995-ben teológiából szerzett diplomát, majd 1998-ban bibliai teológiából licenciátust a római Pápai Gergely Egyetemen.

1995. szeptember 8-án szentelték pappá. 1998 és 2001 között a Katolikus Akció egyházmegyei segítője és az Agrigentói Főegyházmegyei Szeminárium rektorhelyettese volt; 2001-től 2003-ig a Boldogságos Szűz Mária-templom plébánosa Itria di Favarában; 2003-tól 2009-ig az agrigentói Szent Gergely Teológiai Iskola tanulmányi prefektusa, majd 2009-től 2013-ig az agrigentói San Leone plébánosa; 2013-tól 2022-ig az Agrigentói Nagyszeminárium rektora volt.

Az egyházmegyében a következő tisztségeket is betöltötte: a szentírástan tanára a hittudományi intézetben; állandó előadó az agrigentói Szent Gergely Teológiai Iskolában; a kulturális hivatal igazgatója; a székesegyházi káptalan kanonokja; a presbiteri tanács és a tanácsadói testület tagja.

2022. május 27-én kinevezték Acque di Mauritania címzetes püspökévé és római segédpüspökké. A Szentatya 2023. január 6-án a római egyházmegye helynökévé nevezte ki. 2024. október 6-tól a római egyházmegye általános helynöke lett.

Francis Leo, Torontó érseke (Kanada)

1971. június 30-án született a kanadai Montréalban. 1990-ben lépett be a szemináriumba, majd a Daytoni Egyetem (Ohio) Nemzetközi Mariológiai Intézetében (IMRI) szerzett filozófiai diplomát (1992), licenciátust, majd teológiai doktori címet (2005) mariológia szakirányon. 1996. december 14-én szentelték pappá a Montréali Főegyházmegye számára.

Pappá szentelése után a Notre-Dame-de-la-Consolata plébánia helyettes plébánosa (1996–2001); a Rivière-des-Prairies Szent József-plébánia adminisztrátora (2003–2005); a Roscelli Iskola káplánja és a Collège Reine-Marie középiskola vallástanára (2003–2005); a Pennaforti Szent Rajmundról elnevezett plébánia plébánosa (2005–2006). 2006 és 2008 között a római Pápai Egyházi Akadémián volt küldött. A Szentszék diplomáciai szolgálatába lépve az ausztráliai apostoli nunciatúrán (2008–2011), majd a Szentszék hongkongi tanulmányi missziójában dolgozott (2011–2012).

2012-ben visszatért Montréalba, kinevezték a nagyszeminárium igazgatójává és dogmatika docensévé, az Institut de Formation Théologique de Montréal (Montréali Teológiai Képzési Intézet, IFTM) kánonjogi tanszékének igazgatójává, valamint az egyházmegyei hivatásgondozó hivatal alelnökévé. 2013 és 2015 között a presbiteri tanács tagja volt. 2015 és 2021 között a Kanadai Püspöki Konferencia főtitkári tisztségét töltötte be, 2021-ben kinevezték a Montréali Érseki Kúria általános helynökévé és moderátorává.

2022. július 16-án Tameda címzetes püspökévé és Montreál segédpüspökévé nevezték ki, szeptember 12-én szentelték püspökké. 2023. február 11-én kinevezték a Torontói Főegyházmegye megyéspüspökévé.

Rolandas Makrickas, a Santa Maria Maggiore pápai bazilika koadjutor főpapja

A litvániai Biržaiban született 1972. január 31-én. 1996. július 20-án szentelték pappá a panevėžysi egyházmegye számára. 1996-tól 2001-ig a Litván Püspöki Konferencia helyettes titkára és a 2000-es szentév nemzeti bizottságának vezetője volt. Egyháztörténetből doktorált 2004-ben a római Pápai Gergely Egyetemen. A Szentszék diplomáciai szolgálatába 2006. július 1-jén lépett be, szolgált a Grúziában, Svédországban, az Amerikai Egyesült Államokban és Gabonban működő pápai képviseleteken, valamint az Államtitkárság Általános Ügyek Osztályán. 2021. december 15-től 2024. március 19-ig a Santa Maria Maggiore pápai bazilika rendkívüli megbízottja volt. 2023. február 11-én Tolentino címzetes érsekévé nevezték ki, majd április 15-én a római Santa Maria Maggiore-bazilikában Pietro Parolin bíboros államtitkár püspökké szentelte. 2024. március 19-én a Szentatya a Santa Maria Maggiore pápai bazilika koadjutor főpapjává nevezte ki.

Mykola Bychok CSR, az Ukrán Görögkatolikus Egyház (UGCC) melbourne-i Szent Péter és Pál egyházmegyéjének püspöke

1980. február 13-án született az ukrajnai Ternopilban. A redemptoristák rendjébe 1997 júliusában lépett be, tanulmányait Ukrajnában és Lengyelországban végezte, pasztorálteológiai licenciátust szerzett. 2003. augusztus 17-én tett örökfogadalmat, és 2005. május 3-án Lvivben (Lemberg) szentelték pappá. Volt misszionárius az oroszországi Prokopjevszkben található Mindenkor Segítő Szűz Mária-templomban, a Szent József-kolostor elöljárója és a Mindenkor Segítő Szűz Mária-templom plébánosa az ukrajnai Ivano-Frankivszkban, a Lvivi Redemptorista Tartomány ökonómusa, 2015 óta pedig az Ukrán Görögkatolikus Egyház New Jersey állambeli Newarkban található Keresztelő Szent János-templomának plébánosa és a philadelphiai ukrán görogkatolikus főegyházmegye (archeparchia) vikáriusa.

2020. január 15-én kinevezték az Ukrán Görögkatolikus Egyház melbourne-i Szent Péter és Pál egyházmegyéjének (eparchia) püspökévé. 2020. június 7-én szentelte püspökké Szvjatoszlav Sevcsuk érsek a lvivi Szent György-székesegyházban. 2021. július 12-én (a Julián-naptár szerinti Szent Péter és Pál ünnepén) Peter Comensoli melbourne-i érsek a melbourne-i Szent Péter és Pál-székesegyházban a melbourne-i eparchia harmadik püspökeként iktatta be.

Timothy Peter Joseph Radcliffe OP, teológus

Londonban született 1945-ben, 1965-ben lépett be a domonkos rendbe. Oxfordi és párizsi tanulmányai befejezése után az Oxfordi Egyetemen szentírástant oktatott. 1971-ben szentelték pappá, aktívan részt vett a békemozgalomban, és AIDS-betegek között is végzett lelkipásztori szolgálatot.

1982-től 1988-ig az oxfordi rendház elöljárója, majd 1988-tól 1992-ig angliai provinciális, 1992-től 2001-ig a Szent Domonkos által alapított rend generálisa volt. Nemzetközi hírű előadó, prédikátor és író, tagja a CAFOD-nak (az angliai és walesi katolikus egyház ügynökségének, amely karitatív szolgálattal és a fejlődés előmozdításával foglalkozik a tengerentúli országokban) és a Caritas Internationalis teológiai bizottságának.

Az Oxfordi Egyetem és más, franciaországi, olaszországi és egyesült államokbeli tudományos intézmények díszdoktori címet adományoztak neki. 2007-ben Michael Ramsey-díjjal tüntették ki teológiai írásaiért.

Fabio Baggio CS, az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma Migránsok és Menekültek Szekciójának titkárhelyettese

1965-ben született Bassano del Grappában, 1976-ban lépett be a Szent Károly Misszionáriusok Scalabrini-Tirondola Szemináriumába, ahol 1991-ben örökfogadalmat tett. A következő évben szentelték pappá. 1998-ban a római Pápai Gergely Egyetemen egyháztörténetből doktorált. 1995 és 1997 között a chilei Santiagóban a lelkipásztori szolgálat mellett a Chilei Migrációért Felelős Püspöki Bizottság (INCAMI) tanácsadójaként is szolgált.

Később, 2002-ig a Buenos Aires-i érsekség migrációs osztályának igazgatója volt, 1999-ben pedig az Argentin Pápai Missziós Művek Hitterjesztés Művének országos titkári tisztségét is betöltötte. 2016. december 14-én kinevezték az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma helyettes titkárává. 2022. április 23-án a Szentatya megerősítette őt az Átfogó Emberi Fejlődés Szolgálatának Dikasztériuma helyettes titkári pozíciójában, a Migránsok és Menekültek, valamint a Különleges Projektek szekcióinak lett a vezetője.

George Jacob Koovakad, a vatikáni Államtitkárság tisztviselője, a pápai utak felelőse

Az indiai Chethipuzhában született 1973. augusztus 11-én. 2004. július 24-én szentelték pappá, a changanacherryi főegyházmegyébe inkardinálták. Kánonjogból szerzett diplomát. 2006. július 1-jén lépett a Szentszék diplomáciai szolgálatába, és az algériai apostoli nunciatúrára került attaséként. 2009. március 2-án áthelyezték a koreai apostoli nunciatúrára, egészen 2012 februárjáig, amikor áthelyezték az iráni apostoli nunciatúrára. 2015. február 16-án áthelyezték a Costa Rica-i apostoli nunciatúrára. 2020. július 10-től az vatikáni Államtitkárság Általános Ügyek Osztályán dolgozik. 2021-től Ferenc pápa megbízta a pápai utazások megszervezésével.

Fordította: Thullner Zsuzsanna; Hollósi Judit

Forrás: Vatican News olasz nyelvű szerkesztősége; Vatican News; catholic-hierarchy.org

Fotó: Vatican Media; Kalookan Egyházmegye Facebook-oldala

Magyar Kurír