Bemutatjuk a tizenhárom új bíborost

A bíborosi kollégiumnak jelenleg 215 tagja van. A szeptemberben kinevezettek közül tízen vannak 80 év alatt, így időlegesen – októberben négy bíboros átlépi a korhatárt – 118-ról 128-ra nő azok száma a kollégiumban, akik jogosultak részt venni a konklávén.

Bíborossá kreálásukat október 5-én ünneplik a Vatikánban. A következő napon, október 6-án, vasárnap megnyitják a pánamazóniai térséggel foglalkozó püspöki szinódust.

* * *

Fridolin Ambongo Besungu (59) november óta a kongói Kinshasa érseke, a helyi püspöki konferencia elnökhelyettese.

A kongói pap elkötelezett lelkipásztor, az emberi jogok iránti nagyfokú érzékenység jellemzi. Egyike volt azoknak, akiknek a 2016. szilveszteri, a békés hatalomátadást biztosító megállapodás köszönhető. Ambongo ugyanebben az évben tanúvallomást tett a hágai Nemzetközi Bíróság előtt a kongói gerillavezérek ügyében.

Az érsek szerint a lelkipásztori szolgálat egyik kiemelt feladata országában a fiatalok megszólítása, melyben fontos szerepe van a közösségi médiának.

*

Miguel Ángel Ayuso Guixot (67) 2012-től töltötte be a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának titkári tisztségét. Májusban Ferenc pápa kinevezte a tanács elnökévé.

A Jézus Szent Szívének Comboniánus Misszionáriusai szerzetesközösség tagjának szülővárosa a spanyolországi Sevilla. A misszionárius szerzetes számára ideális terület a vallásközi párbeszéd, mert a papszentelését követően arabisztikát és iszlamisztikát tanult, majd sok éven át tanított Kartúm és Kairó egyetemein. A Vatikán és a szunnita iszlám között 2017-ben újraindult hivatalos párbeszéd egyik előmozdítója, melynek Az emberi testvériségről szóló dokumentumát Ferenc pápa és Ahmad et-Tajjeb, a szunnita iszlám legfőbb vallási központjának vezetője, az egyiptomi al-Azhar egyetem és mecset főimámja az Egyesült Arab Emírségekben írt alá. 

A tény, hogy Ayuso megkapta a bíborosi kinevezést – mint ahogy a cím birtokosa volt a 2018 júliusában elhunyt elődje, Jean-Louis Tauran is –, jelzi, mennyire fontos Ferenc pápa számára a vallásközi párbeszéd.

*

José Tolentino Calaça de Mendonça (53) a szavak embere. Költő, biblikus teológus. A portugál Madeira-szigeteken született. A portugál püspöki konferencia kulturális bizottságának vezetője.

2011 óta tanácsadó a Kultúra Pápai Tanácsában. 2012-ben kinevezték a portugál katolikus egyetem rektorhelyettesének. A főként adminisztratív munkakörből Ferenc pápa emelte ki 2018-ban, amikor kinevezte a Vatikáni Apostoli Könyvtár vezetőjének, testhezálló feladatot adva így a „lassúság teológiájával” foglalkozó szakembernek.

*

Michael Czerny (73) 1946-ban született Csehszlovákiában. A Kanadában élő jezsuita 2017 óta az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdításának Dikasztériuma migrációval foglalkozó szekciójának titkárhelyettese. A migráció szakértőjeként szerzett ismertséget a Vatikánban.

Többször állást foglalt az emberkereskedelem és kizsákmányolás visszaszorítása érdekében.

Májusban Ferenc pápa kinevezte a pánamazóniai térséggel foglalkozó szinódus titkárává.  

*

Juan de la Caridad García Rodríguez (71) Havanna érseke. „Megértheti, hogy megijedtem” – így szólt 2016-ban, hivatalba lépésekor, érzékelve az új feladatkörével járó felelősséget. Egy nagy előd nyomdokaiba kellett lépnie: Jaime Ortega bíboros közel 35 éven keresztül állt a kubai egyház élén, és Kuba reformfolyamatainak egyik fontos politikai szereplője volt, mivel egyaránt megszólíthatónak bizonyult a kormány és az ellenzék számára.

Az érsek célja, hogy folytassa elődje irányvonalát, nagyobb szabadságot szerezzen az Egyháznak a kommunista berendezkedésű országban.

*

Ignatius Suharyo Hardjoatmodjo (69) 2010 óta az indonéz főváros, Dzsakarta (510 ezer katolikus) főpásztora. Hazájában, a 262 milliós lélekszámú Indonéziában 227 millió a muszlimok száma, ezzel a világ legnagyobb muszlim közössége él itt. A lakosság 3 százaléka katolikus, közel 20 millió fő. 

Ferenc pápa az indonéz katolikus hívőket kovásznak nevezte, kiemelve, hogy a társadalomban betöltött szerepük jelentősebb lehet, mint lélekszámuk indokolná. 

Hardjoatmodjo érsek fontos szerepet játszik nemcsak a Vatikánban, de nemzetközi szinten is. 

*

Az 1958-es születésű Jean-Claude Hollerich (61) 2011 óta a hagyományosan katolikus Luxemburg érseke.

Hivatala elfoglalását követően hamarosan válságmenedzserré lépett elő: a 2013-ban megválasztott, liberális Xavier Bettel miniszterelnök kormányát az állam és az Egyház határozott szétválasztására kérte.

2018-ban átvette a COMECE elnökségi posztját. Célja, hogy a menekültkérdésben közvetítsen Európa országainak eltérő álláspontjai között.

*

Cristobal Lopez Romero (67) spanyol szalézi szerzetes, újságíró. Papi szolgálata kezdetén egy szociális projektet vezetett Barcelonában, majd éveken át ifjúsági lelkipásztor volt Paraguay fővárosában. Később tagja lett a rend vezetésének Bolíviában, Spanyolországban és Paraguayban, 2003 és 2011 között pedig Marokkóban is.

2017-ben Ferenc pápa kinevezte a marokkói főváros, Rabat érsekének. A város katolikus lakossága mindössze 20 ezer főt számlál a 29,5 milliós országban. 2019 márciusában Lopez fogadhatta Marokkóban Ferenc pápát, ahol a Szentatya újra elkötelezte magát az iszlámmal folytatott párbeszéd mellett. Lopez bíborosi kinevezéséhez nagy reményeket fűznek a helyi egyházban.

*

Álvaro Leonel Ramazzini Imeri (72) a guatemalai Huehuetenango püspöke. Az emberi jogok elkötelezett harcosa hazájában, a halálos fenyegetések sem tudják megállítani. Fellép a kábítószer elleni harcban, síkra száll a mezőgazdaságban dolgozók jogaiért, a menekültkérdés humánus rendezéséért, továbbá felszólal a bányanyitások okozta környezetrombolás ellen.

2005-ben erőfeszítései elismeréséért Ausztriában Konrad Lorenz-díjat kapott, 2011-ben pedig elnyerte az amerikai Pacem in Terris díjat.

A klímaváltozás elleni küzdelem elkötelezett harcosa. Kinevezése erősíti a reményt: bíborosi szava talán nagyobb jelentőséggel bír majd.

*

Matteo Maria Zuppi (63), Bologna érseke szoros kapcsolatban áll Rómával. 1955-ben született Bolognában.

A Santa Maria in Trastevere-templomban először káplánként, majd 29 éven keresztül plébánosként szolgált. A bazilika a Sant’Egidio közösség székhelye. 2000 és 2012 között a közösség általános egyházi segítője volt. A Sant’Egidio lelkiségét magával vitte érseki székhelyére is. Síkra száll a humánusabb menekültpolitikáért. 

*

Eugenio Dal Corso (80) Angola nyugalmazott püspöke. Olasz származású, egy misszionárius szerzetesközösség tagja. A nyolcvanas évektől számos tisztséget töltött be az angolai egyházban.

*

Michael Louis Fitzgerald (82) egyike a Vatikán legfontosabb kapcsolattartóinak az iszlám világgal. Brit származású, fiatalon belépett a fehér atyák missziós közösségébe.

Teológiai tanulmányainak egy részét Tunéziában folytatta, ott tanult meg arabul. Már 35 évesen bekapcsolódott tanácsadóként a Vatikán vallásközi párbeszédébe. 1987-ban a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsának titkára, 2002-ben pedig elnöke lett. Innen nevezte ki 2006-ban XVI. Benedek pápa Kairó apostoli nunciusává és az Arab Ligához akkreditált követévé. 2005-ben, XVI. Benedek pápa regensburgi beszédét követően Fitzgerald segített rendezni az arab világgal való konfliktust.

*

Sigitas Tamkevičius (80) a litván egyház ikonikus alakja, a litván ellenállás legendás szereplője. Mint jezsuita szerzetes folyamatosan a rendszer céltáblája volt, éveket töltött a Gulágon szovjetellenes összeesküvés vádjával.

A Katolikus Egyház Krónikája Litvániában című lap alapítója és főszerkesztője volt, mely 1972 és 1989 között dokumentálta a szovjet egyházüldözést. 1996-ban lett Kaunas főpásztora. Két cikluson át a litván püspöki konferencia elnöki tisztét is betöltötte. Fontos szerepet játszott a 2018-as litvániai pápalátogatáskor.

Forrás és fotó: Katholisch.de

Magyar Kurír
(té)