Boldoggá avatták Varsóban Stefan Wyszyński bíborost

A lengyel főváros legnagyobb templomában, az Isteni Gondviselés-bazilikában, valamint a szentélyhez tartozó kültereken mintegy hétezer hívő gyűlt össze. A boldoggá avatást az eredetileg kitűzött időponthoz képest egy évvel később ünnepelték meg a koronavírus-járvány miatt. A megelőző járványügyi intézkedések értelmében korlátozták a helyszínen lévő hívők maximális számát.

Semeraro bíboros a homíliában hangsúlyozta, hogy Wyszyński bíboros bátran és határozottan irányította a lengyel egyházat, az embert dehumanizáló kommunista ideológiával szembeállította Krisztus evangéliumát.

A boldoggá avatáson részt vett Andrzej Duda lengyel elnök és Mateusz Morawiecki kormányfő. Hazánkat Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter képviselte.

Ferenc pápa 2019 októberében harminc évig tartó boldoggá avatási eljárás után nyitotta meg az utat a lengyel bíboros boldoggá avatása előtt, elismerve egy, az ő közbenjárására történt csodát. Korábban a Vatikán elismerte, hogy Stefan Wyszyński hősies fokon gyakorolta a keresztény erényeket.

Alojzije Stepinac horvát bíboros, vértanú után Stefan Wyszyński a második, a kommunista rendszerrel szembeszegülő közép-európai prímás, akit boldoggá avattak.

*

A Mindszenty József hercegprímással gyakran párhuzamba állított, a lengyel és az európai katolikus egyház jelképes alakjának számító, a nácizmus, majd a kommunizmus elleni küzdelemben is fontos szerepet betöltő Stefan Wyszyński 1901-ben született. 1948-ban lett Varsó és Gniezno érseke, Lengyelország prímása, 1953-ban kreálták bíborossá. 1981-ben Varsóban hunyt el, három héttel a lengyel pápa, II. János Pál elleni sikertelen merényletet követően.

Wyszyński bíboros meghatározó volt a Katolikus Egyház és a kommunista rendszer közötti kapcsolatok, valamint Lengyelország történelmi eseményeinek alakulásában a hidegháború időszakában. Az Egyház és az állam viszonyában taktikai okokból személyesen felvállalt bizonyos engedményeket, viszont nem tűrte el a rezsimmel együttműködő békepapok tevékenységét, kiállt az ellenzék, a sztrájkoló munkások követelései mellett, kereste a feszültségek feloldásának lehetőségeit.

1950-ben, annak reményében, hogy sikerül megállítani az Egyház ellen irányuló sztálinista megtorlást, a bíboros, príámás aláírt egy, a kommunista állam és az Egyház viszonyáról szóló megállapodást.

1953–1956-ban internálták a főpásztort. Abban az időszakban dolgozta ki a nemzet szellemi megújulásának programját, amelyet az ’50-es évek végétől a lengyel katolikusok el is kezdtek megvalósítani. 1956-ban, az akkori átmeneti politikai olvadás időszakában Stefan Wyszyński egy újabb, az Egyház iránti engedményeket tartalmazó megállapodást írt alá az akkori lengyel kormányfővel, Władisław Gomułkával.

Emlékezetesnek számít az 1978-as pápaválasztás utáni jelenet, amikor az akkor 77 éves Wyszyński bíboros a Szent Péter téren térdre borult az ő hozzájárulásával megválasztott II. János Pál előtt, aki a pápai trónusról eléje sietett, felemelte és megölelte szellemi atyját.

*

Az ugyancsak szeptember 12-én Varsóban boldoggá avatott Róza Maria Czacka ferences nővér (1876–1961) 1911-ben megalapította a varsói Vakokat és Gyengénlátókat Gondozó Társaságot, majd 1922-ben a Varsó melletti Laskiban létrehozta a híres, annak idején úttörőnek számító vakgondozó intézetet. Wyszyński bíboros többször ellátogatott a vakok és gondozóik alkotta keresztény közösséghez, és itt tevékenykedett a második világháború alatt a földalatti Honi Hadsereg lelkipásztoraként.

Forrás: MTI

Fotó: episkopat.pl

Magyar Kurír