Nyilvánvaló előrelépés történt a harminchárom napig pontifikáló I. János Pál boldoggáavatási folyamatában. „Őszintén reméljük, hogy I. János Pált az oltárra emelik” – fejezte ki várakozását Pietro Parolin bíboros államtitkár olasz sajtóértesülések szerint. A vatikáni elöljáró kifejtette: mindenekelőtt még annak igazolására van szükség, hogy az egykori pápa hősies fokon gyakorolta az erényeket – e lépéssel a Katolikus Egyház hivatalosan megállapítja, hogy Isten szolgája példaszerűen gyakorolta a hit, a remény és a szeretet erényét.
A meghatározó előrelépést egy csoda elismerése jelentené, amely az elhunyt közbenjárásának tulajdonítható. „Azt hiszem, már történt egy ilyen csoda” – mondta az államtitkár, és hozzátette, ha elismerik ezt, az felgyorsítja a boldoggáavatási eljárást.
Az említett csodát a dél-amerikai bíborosok terjesztették elő: a gyógyulást 2015-ben jelentették be, ám a vatikáni szakértők nem ismerték el. Egy, az észak-olasz Altamura városában élő banktisztviselő megmagyarázhatatlan gyógyulásáról van szó, aki gyomorrákban szenvedett, imádságban I. János Pál pápa közbenjárásáért folyamodott, majd meggyógyult.
I. János Pál pápa boldoggáavatási eljárását 2003-ban kezdték meg szülőföldjén, az észak-olasz belluno-feltrei egyházmegyében. II. János Pál pápa I. János Pál kanonizációjának ügyét Pasquale Liberatore szalézi szerzetesre bízta. 2006 novemberében befejeződött a per egyházmegyei szakasza; miután szentmisében felolvasták az összes tanúvallomást, amely az Albino Luciani néven született egyházfő életszentségét méltatta. Boldoggáavatási eljárása a Szentek Ügyeinek Kongregációja elé került.
A benyújtott perdokumentumok között szerepel Joseph Ratzinger bíboros egy korábbi nyilatkozata, aki – a rögzítettek szerint – 2004-ben, egy Bellunóban szervezett konferencián a következőképpen fogalmazott: úgy imádkozik I. János Pálhoz, mintha szent lenne.
Albino Luciani bíborost, velencei pátriárkát 1978. augusztus 26-án választották pápává. Az I. János Pál pápa nevet vette fel. Szeptember 28-án, életének 65. évében halt meg, pontifikátusa mindössze harminchárom napig tartott. „Mosolygós pápa” néven vonult be az egyháztörténetbe. Hirtelen halálát szívelégtelenségnek tulajdonították, amelyet – a feltételezések alapján – a pápai hivatal betöltése okozta megterhelések válthattak ki. Azon elméleteket, melyek szerint I. János Pál pápát megmérgezték vagy vatikáni összeesküvés áldozatává vált, nem tudták bizonyítani.
Forrás: Katholisch.de
Magyar Kurír
(gj)
Kapcsolódó fotógaléria