A vatikáni Államtitkárság államközi kapcsolatainak szekciója március 2-án megnyitotta történelmi levéltára XII. Piusz pápaságának időszakára (1939–1958) vonatkozó dokumentumait a kutatás céljára.
Ebben az archívumban őrzik a Rendkívüli Egyházi Ügyek Szent Kongregációjához és az Egyház Közügyi Tanácsához tartozó irattári anyagot. A levéltárban őrzött, a háborús időszak hivatalos levelezését tartalmazó dokumentumokat Szent VI. Pál pápa akaratából már kiadták A II. világháború aktái és dokumentumai című kötetekben, amelyeket jezsuiták állítottak össze.
Az Államtitkárság elöljárói tíz évvel ezelőtt indították el a XII. Piusz pápaságának levéltári irataira vonatkozó projektet. Az eddig digitalizált 1,3 millió dokumentumot további 700 ezer követi majd, amely összességében közel 323 folyóméter hosszúságú anyaggyűjteményt jelent. Lehetővé válik, hogy egy időben akár húsz tudós is hozzáférhessen és kutathassa ezeket a dokumentumokat az erre a célra szánt számítógépeken a Borgia-torony XII. Piusz termében.
Mostantól a II. világháborús akták mellett a hidegháború időszakának dokumentumai is elérhetők, amelyek témái a Szentszék lépései mellett a diplomáciai kapcsolatokra, a megállapodások kérdéseire, a humanitárius tevékenységre és segítségnyújtásra, a politikai és vallási helyzetről szóló jelentésekre, az oktatásra, a Vatikán államra, XII. Piusz legközelebbi munkatársainak (például Luigi Maglione bíboros, Domenico Tardini és Giovanni Battista Montini) diplomáciai tevékenységére is kiterjednek.
Az országok szerint besorolt dokumentumok mellett megtalálható a „Zsidók” címszó is. Ez a levéltári sorozat 170 dossziéból áll és közel négyezer név történetét tartalmazza. Nagyrészt zsidó származású katolikusoktól érkezett segítségkérő levelekről van szó, de nem hiányoznak a zsidó nevek sem. Olyan kiemelkedő személyiségekre vonatkozóan is találhatók anyagok, mint például Paul Oscar Kristeller világhírű filozófus, vagy Tullio Liebman, aki a háború után vált nemzetközi hírű jogászprofesszorrá. Ő XII. Piusz közvetlen munkatársainak köszönhetően tudott Latin-Amerikába menekülni az üldöztetés elől.
Időre van szükség annak a helyzetnek a rekonstruálásához, amelynek keretében a Szentszék akkori lépéseire sor került – írja Johan Ickx. Az országnevek alapján megtalálható dokumentumok között lényegében az üldözöttek kérelmei találhatók, amelyekben gyakorlati segítséget kérnek a rasszista üldöztetéstől való meneküléshez.
Ezekből a dokumentumokból fény derül az életveszélyben levő személyek megmentésére irányuló tevékenységre és a nácizmus iránti gyűlöletre a katolikus egyházi vezetés, köztük a pápa részéről. Ugyanakkor világossá válik az is, hogy számos ország ellenezte határainak megnyitását a rászorulók előtt.
A gazdag levéltári anyagban megtalálhatók a Külföldi Rádiókat Hallgató Szolgálat (SARE) dokumentumai is: 1943 és 1954 között szerzetesnők egy csoportja figyelte és írta le a világ legfontosabb rádióinak műsoraiban elhangzottakat, ezáltal ellátva az Államtitkárság elöljáróit a legfrissebb hírekkel. Az apácák az Apostoli Palotában végezték tevékenységüket.
Jelentős a kelet-közép-európai országokra vonatkozó levéltári anyag is: az ott lévő egyházmegyék és a papság tönkretételéről szólnak a náci megszállás, majd a kommunizmus idejéből. Továbbá a szovjet érában az egyházi hierarchia elleni nagy kirakatperekről is találhatók dokumentumok Alojzije Stepinac, Josef Beran és Mindszenty József bíborossal kapcsolatban is. Napvilágra kerülnek olyan dokumentumok, amelyek XII. Piusz pápa törekvéseiről szólnak a modus vivendi megtalálására a kommunista rezsimekkel.
Dokumentumok találhatók a nemzetközi kormányzati és nem kormányzati szervezetekkel, nemzetközi konferenciákkal, katolikus társulatokkal, más vallási felekezetekkel kapcsolatban is; többek között az ENSZ létrehozásával kapcsolatos amerikai–szentszéki levelezés is.
Johan Ickx írása végén hangsúlyozza: a XII. Piusz pápaságára vonatkozó dokumentumok kutathatóvá tétele minőségben és mennyiségben meghatározó jelentőségű információkat tesz elérhetővé. Annak a reményének ad hangot, hogy ezek a dokumentumok hozzájárulnak XII. Piusz tevékenységének megőrzéséhez a történelmi emlékezetben a következő nemzedékek számára.
A pápa diplomáciai lépései a Krisztusba vetett igaz hitben gyökereztek, amelyeket az emberiség és a civilizáció védelmében tett – írja a vatikáni levéltári vezető.
Forrás és fotó: Vatikáni Rádió
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria