Gallagher érsek: Tárgyalásokra van szükség a háborúk megállításához

A témák között szerepelt a március 22-i moszkvai terrortámadás, az általános instabilitás Európában és a világon, valamint annak hangsúlyozása, hogy Ukrajnában „a békéért folytatott munka és a béke előmozdítására irányuló törekvés” tárgyalásokon keresztül és olyan védekezéssel történjék, amely nem csak fegyverekkel, hanem megállapodásokkal valósul meg. Az interjú továbbá érintette a nukleáris eszkaláció veszélyét is.

Az érsek kiemelten beszélt a Szentföldön a „két nép, két állam” megoldásba vetett reményről, és sajnálatát fejezte ki a Gázában kialakult „katasztrofális” helyzet miatt. Szólt még Katalin hercegnéről és megemlítette Ferenc pápa egészségi állapotát, akiről azt mondta, hogy „erősnek” és „nagyon elszántnak” tűnik, de valószínűleg mostanában „próbál egyensúlyt teremteni” a nagyhét ünnepei előtt. De, ahogy megjegyezte, a pápának „mindig sikerül meglepnie minket”. A Montenegróban, előtte pedig Jordániában utat tett brit származású érsek a Szentszék álláspontját kifejezve nyilatkozott az aktuális nemzetközi eseményekről is.

Az interjú a közelmúltbeli moszkvai támadással kezdődött, amelyet az érsek „szörnyűnek” nevezett. A terrortámadás „el kell hogy gondolkodtasson bennünket”, mert „látjuk, hogy vannak olyan elemek a társadalmunkban, akik csak pusztítani és szenvedést okozni akarnak” – mondta Gallagher érsek. Rámutatott arra a valós kockázatra, hogy a moszkvai mészárlás tovább élezheti a globális helyzetet. „Egy ország, amelyet ilyen trauma ér, igen erőteljesen reagálhat, ahogy tette azt Izrael is október 7-e után.” Gallagher érsek szerint mindez az instabilitás „egy olyan rend felbomlásának az eredménye, amelyről azt hittük, hogy létrehoztuk a két világháború és a hidegháború után”. Ekkor az államok úgy oldották meg konfliktusaikat, hogy tárgyaltak, beszéltek, kezelték a feszültséget, és párbeszédet folytattak egymással. Ma viszont úgy tűnik, nem létezik többé a „jogállamiságra való odafigyelés”, hanem inkább az „intézményeinkbe vetett bizalom hiánya” jellemző, kezdve az ENSZ-szel, az EBESZ-szel és magával Európával, „világunk hosszú évtizedek óta tartó pilléreivel”, amelyek azonban „most nem tudnak, vagy úgy tűnik, hogy nem képesek megbirkózni ezekkel a súlyos kihívásokkal”.

Ezután Ukrajnáról és Ferenc pápa legutóbbi tárgyalásra való felhívásáról volt szó. „A pápa mindig mondta, hogy a háborúk a tárgyalóasztalnál érnek véget. Úgy vélem, hogy a pápa az ukrán felet az ország érdekében a párbeszédre akarta bátorítani. Ugyanakkor úgy gondolom, hogy a Szentszék mindig is nagyon egyértelmű volt az orosz féllel szemben, arra kérve őket, hogy ők is küldjenek jelzéseket ebbe az irányba, kezdve azzal, hogy hagyják abba a rakéták bevetését ukrán területen. A konfliktusnak, a fegyverkezésnek és az összes napi összeütközésnek véget kell vetni” – mondta az érsek.

Emlékeztetve a pápa gondolataira, Gallagher érsek az európai védelmi projekt újraindítását firtató kérdésre válaszolva kijelentette, hogy „Európának felelősséget kell vállalnia a saját védelméért”, ugyanakkor „a védelem nem csupán fegyverek kérdése”, hanem inkább „integrált védekezés”, amely „intézményeken keresztül, a népek közötti megállapodások előmozdításával valósul meg”. Ezzel kapcsolatban az államközi kapcsolatokért felelős titkár megismételte, hogy „mindent meg kell tennünk azért, hogy elkerüljük Ukrajna vereségét”, mert „ez radikálisan megváltoztatná a dolgokat”. Ami mellett az Egyház, a Szentszék és a pápa is kitart, az „a békéért folytatott munka és a béke előmozdítására irányuló törekvés. Nem lehet arra gondolni, hogy a megoldáshoz egy győzelemmel vagy egy vereséggel jussunk el”.

Az érsek megemlítette a nukleáris eszkaláció veszélyét is. „Ez megérteti velünk, hogy egy nukleáris fegyverek nélküli világot kell építenünk, és valójában ezeknek a fegyvereknek a birtoklása sebezhetőbbé tesz bennünket, és nem garantálja a biztonságunkat.”

Az interjúban bőséges teret szenteltek a közel-keleti háborúnak, kezdve a „végzetes”, „katasztrofális” és „szörnyű” gázai helyzettel. Ahogy Pietro Parolin bíboros államtitkár számos alkalommal elmondta, úgy Gallagher érsek is megismételte a „két nép, két állam” megoldást Izrael és Palesztina jövőjét illetően. Ez a megoldás „erőfeszítéseket” és „áldozatokat” igényel, amelyeket úgy tűnt, hogy félretettek, de most újra napirendre kerültek a nemzetközi közösség asztalán. Ez „reményt ad nekünk” – jelentette ki Gallagher érsek. – „A Szentszék mindig is ragaszkodott ehhez a megoldáshoz, de sokak ezt már nem tartották lehetségesnek. Most már látjuk a nagy nehézségeket Ciszjordániában, Gáza saját jövőjével kapcsolatos problémáját, de legalább az emberek már látják, hogy politikai megoldást kell keresni.” Ciszjordániát illetően az érsek megjegyezte, hogy az izraeli telepesek „óriási problémája” továbbra is fennáll, talán „a legnagyobb nehézség, amelyet meg kell oldani” a jövőben a konfliktus megállítása érdekében. „Varázslatos megoldások” nincsenek, tekintettel a területen szétszórt „nagy számú emberre” és a „kiélezett” kapcsolatokra. Az érsek szerint még ebben az esetben is az az út, hogy „párbeszédet kell folytatni az izraeli hatóságokkal is”, és megoldásokat kell keresni „mindenki javára”.

Gallagher érsek emlékeztetett, hogy Ferenc pápa újra és újra hangsúlyozza a túszok szabadon bocsátását, a humanitárius segélyekhez való hozzáférést és a tűzszünetet. Ez az utóbbi jelenleg – az érsek szerint – lehetetlennek tűnik, de ettől függetlenül azon kell dolgoznunk, „hogy a fegyverek elhallgassanak, nem néhány hónap múlva, hanem most, ezekben a napokban”. Elismerte, hogy új lap nyílt az ENSZ Biztonsági Tanácsa által az Egyesült Államok távollétében elfogadott tűzszüneti határozattal. Az érsek szerint ez egy „nagyon erős üzenet, és annak a jele, hogy az amerikai kormányzatnak nem szükséges mindig ugyanazokon az álláspontokon maradnia, és vétójogával élve nem kell az ENSZ minden intézkedését megakadályoznia”. A megoldás – jegyezte meg – megmutatja, hogy „az ENSZ országai túlnyomó többségének az az álláspontja, hogy véget kell vetni ennek a háborúnak, békét kell teremteni és meg kell menteni, ami még menthető”. Ami a Hamász kezében lévő izraeli túszok drámáját illeti, arra vonatkozóan az érsek megerősítette, hogy a hozzátartozók különböző módon kapcsolatba léptek velük, „segítséget kértek tőlünk, és megpróbálunk mindent megtenni, amit csak tudunk”. Legvégül az érsek újra megerősítette a Szentszék feltétlen segítségét a gázai keresztények felé, akik már „nagyon kevesen” vannak és a katolikus plébániára menekültek, és az ortodoxokkal és a muszlimokkal együtt „drámai” helyzetben vannak az erőforrások és a mindennapi túlélés szempontjából.

Gallagher érsek beszélt a március 21–24. közötti montenegrói látogatásáról is. Montenegrót „kényes helyzetű” régiónak nevezte, amely megérdemli „a nemzetközi közösség figyelmét”. Általánosságban elmondható, hogy ezek a nehéz múlttal rendelkező országok „valóban megpróbálnak előrelépni, fejleszteni magukat. Sokan döntöttek Európa mellett, és megérdemlik minden bátorításunkat”.

Végül Richard Paul Gallagher érsek kifejezte szeretetét és imáit Katalin walesi hercegnéért, aki a napokban jelentette be, hogy rákos beteg. „Amikor valaki egy embert annak teljes törékenységében lát, akkor az nem tudja nem kiváltani minden szeretetünket és támogatásunkat.”

Fordította: Hollósi Judit

Forrás és fotó: Vatican News angol nyelvű szerkesztősége

Magyar Kurír