Hirdessétek az evangéliumot! – Közzétették a Római Kúriáról szóló új apostoli konstitúciót

A konstitúció annak a hosszadalmas meghallgatási folyamatnak az eredménye, amely a 2013-as konklávét megelőző ülésekkel kezdődött. Az új konstitúció felváltja a Pastor bonus kezdetű apostoli konstitúciót, amelyet Szent II. János Pál pápa 1988. június 28-án hirdetett ki, és amely 1989. március 1-je óta hatályos.

Az új dokumentum kidolgozásában részt vett a bíborosi tanács a 2013 októberétől 2021 februárjáig tartó ülésein Ferenc pápa vezetésével, és hozzájárultak a helyi egyházak is a világ különböző részeiről.

A Praedicate evangelium kezdetű apostoli konstitúciót március 21-én, hétfőn a Szentszék Sajtótermében Marcello Semeraro bíboros, a Szentek Ügyeinek Kongregációja prefektusa; Marco Mellino püspök, a bíborosi tanács titkára; valamint Gianfranco Ghirlanda SJ egyházjogász, a Pápai Gergely Egyetem nyugalmazott professzora ismerteti.

Megjegyzendő, hogy az új konstitúció olyan reformokról szól, amelyek az elmúlt kilenc évben már szinte teljes egészében megvalósultak az összevonások és kiigazítások révén, amelyek új dikasztériumok létrehozásához vezettek. A szöveg hangsúlyozza, hogy „a Római Kúria az Államtitkárságból, dikasztériumokból és hivatalokból áll, amelyek mindegyike jogilag egyenlő”.

A dokumentumban szereplő legjelentősebb fejlemények közé tartozik a Népek Evangelizációjának Kongregációja és az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának egybeolvadása az Evangelizációs Dikasztériumban. Ezeknek a hivataloknak a két vezetője proprefektussá válik, mivel az új dikasztérium prefektusa a pápa lesz. A konstitúció így fogalmaz: „Az Evangelizációs Dikasztériumot közvetlenül a római pápa vezeti.”

Továbbá létrejött a Szeretetszolgálati Dikasztérium, amely így még jelentősebb szerepet kap a Római Kúriában. „A Szeretetszolgálati Dikasztérium, más néven Apostoli Alamizsnahivatal az irgalmasság egyedülálló megnyilvánulása, és kezdve a szegények, a kiszolgáltatottak és a kirekesztettek előtérbe helyezésével, az egész világon segítségnyújtást és támogatást biztosít számukra a római pápa nevében, aki különleges nélkülözés vagy más szükség esetén személyesen gondoskodik a segélynyújtásról.”

Egy másik egységesítés a kiskorúak védelméért létrehozott bizottságot érinti, amely a Hittani Kongregáció részévé válik. Ugyanakkor továbbra is saját előírásai szerint működik és saját elnökkel és titkárral rendelkezik.

Az apostoli konstitúció jelentős része az általános alapelvekre vonatkozó rész. A dokumentum emlékeztet arra, hogy minden keresztény misszionárius tanítvány. Alapvető az általános elvek között az a kitétel, hogy Péter utódjának helytartói hatalma alapján mindenki – így világi hívők is – kinevezhetők a Római Kúria kormányzati szerepeibe. „Minden keresztény a keresztség erejénél fogva misszionárius tanítvány, amennyiben találkozott Isten szeretetével Krisztus Jézusban. Ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni a Kúria korszerűsítésénél, amely reformjának tehát biztosítania kell a világi hívők és a nők bevonását akár kormányzati és felelősségi szerepkörbe is.”

A konstitúció azt is hangsúlyozza, hogy a Kúria Róma püspökének szolgálatában álló eszköz, amely az egyetemes Egyház, így a püspöki konferenciák és a helyi egyházak javára is szolgál. „A Római Kúria nem helyezi magát a pápa és a püspökök közé, hanem mindkettő szolgálatába állítja magát, mindegyik természetének megfelelő módon.”

Egy másik jelentős rész a lelkiségre vonatkozik: a Római Kúria tagjai „misszionárius tanítványok” is. A dokumentum külön kiemeli a szinodalitást mint a Római Kúria működési módszerét, amely már kiépült, és amelyet tovább kell fejleszteni. A dokumentumban szereplő további szempontok között megjelenik az Államtitkárság „pápai titkárságként” való definíciójának hangsúlyozása.

A konstitúcióban szerepel, hogy a Kúria személyzeti osztálya átkerül a Gazdasági Titkársághoz (SPE), valamint hogy az Apostoli Szék Vagyonkezelőségnek (APSA) a Vallási Művek Intézete (IOR) alapvető tevékenységén keresztül kell végeznie a munkáját.

Az apostoli konstitúció azt is rögzíti, hogy a Római Kúriában szolgálatot teljesítő papok és szerzetesek megbízatása öt évre szól, ami egy második ötéves időszakra meghosszabbítható, amelynek letelte után visszatérnek egyházmegyéjükbe és szerzetesi közösségükbe. „Általában öt év elteltével a papi tisztviselők, valamint a megszentelt élet intézményeinek és az apostoli élet társaságainak tagjai, akik Kúriai intézményekben és hivatalokban szolgáltak, visszatérnek a lelkipásztori gondozásba az egyházmegyéjükbe és plébániájukra, vagy azokba az intézményekbe vagy társaságokba, amelyekhez tartoznak. Ha a Római Kúria elöljárói indokoltnak látják, a szolgálat további öt évvel meghosszabbítható.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír