Nzapalainga bíboros a közép-afrikai helyzetről – Az Egyház a nép védelmében szólal meg

A Közép-afrikai Köztársaság különböző területein a keresztények aránya a teljes lakosság 75–85 százaléka között mozog. A katolikusok a keresztény lakosság 40 százalékát teszik ki.

A Közép-afrikai Köztársaságban polgárháború dúlt, amely François Bozizé elnök 2013. márciusi megbuktatását követően tört ki. A két harcoló csoport összecsapásának erős gazdasági vonatkozásai voltak, a földterület és az erőforrások feletti ellenőrzést akarták megszerezni a (többnyire keresztény) anti-Balaka milíciák és a Seleka formációt alkotó (mára különböző csoportokra szétdarabolódott) iszlámbarát csoportok.

„A helyzet határozottan javult az országunkban – számolt be a Szentlélek Kongregációhoz tartozó Dieudonnè Nzapalainga bíboros, Bangui érseke a Fides hírügynökségnek. – A legegyértelműbb jele ennek, hogy a konfliktus legrosszabb időszakában a terület 95 százalékát a lázadók ellenőrizték, most ennek éppen az ellenkezője az arány. Az országon belül tudunk mozogni, el tudok menni olyan területekre, amelyeket nemrég még teljesen elképzelhetetlen volt elérni. Az üzleti tevékenységek újraindultak, ahogyan a földeken és minden más területen végzett munka is. Az iskolák most már mindig nyitva vannak, a tanulók és a tanárok minden különösebb veszély nélkül eljuthatnak oda.”

Ugyanakkor „ma is érződik, hogy az iskolarendszer éveken át nem működött. A diákok és a tanárok képzettségi szintje is meglehetősen alacsony... Sok szülő inkább munkába küldi gyermekét, mint iskolába, egyrészt azért, mert tandíjat kell fizetni, másrészt azért, mert az iskola nem garantálja a jó oktatást. Az infrastruktúra állapota is súlyos, az utak egyes területeken katasztrofálisak”.

A Közép-afrikai Köztársaságban megerősödött orosz jelenlét: katonai tanácsadók, a hadsereg csapatai és mindenekelőtt a Wagner-milíciák tagjai. A bíboros elmondta: „az oroszokat azért hívták ide, hogy garantálják a biztonságot, és meg kell állapítani, hogy amióta itt vannak, a biztonság nőtt. Nyilvánvaló, hogy nem emberbaráti szeretetből vannak itt, hanem azért, hogy az arany- és gyémántbányák ellenőrzését megszerezzék, kizsákmányolják az erőforrásainkat, valamint átvették a lázadóktól a stratégiailag fontos helyek ellenőrzését. Ez azért is volt lehetséges, mert ők voltak az egyetlenek, akik el tudtak jutni a legeldugottabb helyekre, ahol szembeszálltak a kormányellenes milíciákkal, hogy kiűzzék őket. A lázadók rettegtek Wagnertől. Amióta a kormány beengedte az oroszokat, drasztikusan csökkent az erőszak”.

A francia kapcsolatok rohamosan romlottak, mióta Moszkva betette a lábát Közép-Afrikába. Csak a közelmúltban indult meg újra a kapcsolat, amikor április közepén Faustin-Archange Touadéraera elnököt meghívták az Elysée-palotába. A találkozó nem volt véletlen, hiszen a közép-afrikai alkotmány legutóbbi módosítása után került sor rá, amely lehetővé teszi, hogy 2025-ben egy harmadik ciklusra is indulhasson.

A helyi egyház képviselői ellenezték az alkotmánymódosítást. A 2023 júliusában népszavazással bevezetett módosítással Touadéraera egy életre biztosíthatja magának az elnöki tisztséget. „Az Egyház és az állam közötti kapcsolatok megváltoztak, mióta elleneztük az alkotmánymódosítást – mondta Nzapalainga bíboros. – Mi, katolikusok nem vagyunk ellenzéki politikai erő, de érezzük a sürgetést, hogy prófétai hangként próbáljuk kimondani azt, amit mások nem tudnak. Fel kell szólítanunk mindenkit arra, hogy tartsa be az adott szavát, és fel kell hívnunk a figyelmet a javak társadalmi igazságosság szerinti megosztására: itt van egy kicsiny elit, amely megpróbálja a javakat magához ragadni, és itt van egy nép, amely szegénységben sínylődik. Az Egyház a nép védelmében szólal meg.”

Miközben a belső menekültek mintegy 500 ezren vannak, a Közép-afrikai Köztársaság, a menekülteket „exportáló” ország az elmúlt hónapokban a szomszédos Szudánban dúló szörnyű háború elől menekülő sok ember célállomásává vált. Az African Center for Strategic Studies szerint mintegy 30 ezer menekült érkezett Közép-Afrikába.

„A belső és külső menekültjeink visszatérnek, de a probléma az, hogy otthonukat lerombolva találják, vagy mások foglalják el. A vallási vezetők platformja keményen dolgozik ezen a vészhelyzeten, és arra kérte az embereket, hogy hagyják meg a házakat a jogos tulajdonosoknak. Ez egy nagyon komoly probléma, amely fájdalmat és feszültséget okoz.”

„A szudáni háború valódi vészhelyzet, amely az egész térség számára probléma. Sokan érkeznek hozzánk, de nehezen érjük el őket, mert olyan távoli területeken telepedtek le, ahová szinte lehetetlen eljutni. Sajnos csak néhány repülőgépet kapunk, és a szudániakhoz érkező segélyek nagyon szűkösek. A biraói egyházi közösség (az ország északi részén, a szudáni és csádi határon) a Caritason keresztül segíti őket. A helyi egyházon keresztül igyekszünk nap mint nap mindenkit arra buzdítani, hogy segítsen, ahogy tud. Az egyház külföldről is kér támogatást a drámai helyzet miatt, és arra hívja a keresztényeket szerte a világon, hogy osztozzanak velük és küldjenek segélyt.”

Forrás és fotó: Fides missziós hírügynökség

Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír