Nem sokkal reggel 7 óra után nyolc ballisztikus rakéta csapódott be az ukrán fővárosba, az első jelentések szerint egy ember meghalt és legalább tizenketten megsebesültek. Az egyik rakéta egy üzletkomplexumot talált el a Pecserszkij kerületben, a robbanás pedig megrongálta a közeli templomot – közölte a nuncius.
„A templomban éppen emberek voltak, akik a reggeli misére jöttek” – mondta a The Tabletnek az érsek. „Senki sem sérült meg. A kár az ablakokban és a festett üvegablakokban keletkezett”.
A barbár támadásban három kijevi városnegyedre hullottak rakéták. A Szent Miklós-templom közelében található egyik irodaházban megrongálódott hat diplomáciai képviselet is: az albán, az argentin, az észak-macedóniai, a montenegrói, a palesztin és a portugál nagykövetség – tudósított az InfoStart.
A városvezetés jelentése részletezte a károkat. „A homlokzat és a központi gótikus ólomüveg rózsaablak szenvedett kárt” – írják. „A betonkeret és mind a külső, mind a belső üvegezés súlyosan megsérült. Ezenkívül a robbanás tönkretette a tornyok, az úgynevezett északi és déli keresztvirágablak kereteit is”.
Az 1899 és 1909 között Kijev latin rítusú katolikus közössége számára épült Szent Miklós-templomot a város egyik legszebb neogótikus épületének tartják. Története nagy részében nem használták templomként: a szovjet hatóságok 1938-ban bezárták, majd az 1980-as felújítás után koncertteremmé alakították át. A szentmiséket az 1992 januárjában, az ukrán függetlenséget követő újraszentelés után folytatták, bár az épület továbbra is otthont adott a Nemzeti Orgona- és Kamarazenei Ház koncertjeinek.
A katolikus közösség már több mint egy évtizede jelezte, hogy aggódnak az épület – amely továbbra is a Kulturális Minisztérium tulajdona – állapota miatt. A templom 2021-ben túlélt egy súlyos tűzesetet, amely elpusztította az orgonát. A jelentések szerint a háború veszélyezteti az építményt, és ezzel felkerült a 2022 februári orosz invázió óta megrongált vagy elpusztított 1200 kulturális helyszín listájára.
Kulbokas érsek szerint a légicsapások általában a gyárakat és az energetikai infrastruktúrát célozták, „de az energetikai infrastruktúra a fővároson belül számos célpontot jelent... Bárhol is vagyunk a városban, két-három kilométeres körzetben találunk hasonlót”.
Elmondta, hogy a korábbi támadások „gyermekkórházat, kereskedelmi központokat, szállodákat, egyetemeket” értek, némelyik templom közelében, de egyik sem okozott ilyen mértékű kárt. Elmagyarázta, milyen hatással van egy légicsapás a célpontot körülvevő területre.
„Vannak, akik azt mondják, hogy ha 500 méteres körzetben rakétacsapás ér egy célpontot, nagy a kockázata annak, hogy az emberek és a háziállatok súlyosan traumatizálódnak, és speciális pszichológiai segítségre van szükségük” – mondta.
„Az én személyes tapasztalatom az, hogy egy 700 méterre lévő célpontot [az Ohmatgyit gyermekkórházat 2024 júliusában] eltaláló rakéta hatására [a templom] összes belső ajtaja kinyílt, és az épület megremegett, de nem okozott maradandó károkat.”
A nuncius a hét elején az Aid to the Church in Need (Szükséget Szenvedő Egyház) segélyszervezetnek küldött üzenetében azt mondta, hogy Ukrajna számos részén hiányoznak az alapvető élelmiszerek, míg máshol nagyszámú menekültet segítenek.
„És természetesen azt mondanám, hogy a pszichológiai segítségnyújtás mindenkinek – nemcsak a katonáknak és a családoknak – elengedhetetlen, beleértve a papokat, a híveket, az önkénteseket is, mert a hároméves háború sok lelki sérülést okozott” – hangsúlyozta.
Ferenc pápa csütörtökön Konrad Krajewski bíboros, pápai főalamizsnást küldte, hogy egy mobil mentőautót és hat ultrahangkészüléket szállítson Ukrajnába. Ez a bíboros nyolcadik látogatása az országban az orosz invázió óta. „Ferenc pápa mindennap imádkozik a ennek a háború sújtotta országnak a békéjéért, de konkrétan is jelen akar lenni közöttük ezekben a napokban, amikor Jézus születését ünnepeljük” – áll a Szeretetszolgálati Dikasztérium közleményében.
Forrás és fotó: The Tablet
Kuzmányi István/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria