Soha nem késő – A Szentszék az ukrajnai háború befejezésére szólított fel az EBESZ ülésén

Az érsek az EBESZ Állandó Tanácsának 1509. megerősített ülésén mondott beszédében felszólított minden érintett felet, hogy vessenek véget a szenvedésnek, és bátorította őket, hogy tegyenek lépéseket a párbeszéd és a humanitárius segítségnyújtás útján. (A „megerősített” kifejezés arra utal, hogy az ülés során különösen fontos, sürgős ügyeket tárgyalnak meg magas rangú tisztviselők, miniszterek vagy más fontos személyek részvételével – a szerk.)

A háború az emberiség megtagadása

A háború hatalmas szenvedést okozott Ukrajnának – szögezte le Gallagher érsek. Sok emberéletet követelt, köztük sok ártatlan civilét, így az egész nemzetet megsebezte a pusztító konfliktus. Megjegyezte, hogy

a közvetlen áldozatokon túl a háború súlyos károkat okozott az alapvető infrastruktúrában és sok helyen elpusztította a természeti környezetet is, ezáltal tovább súlyosbítva a milliókat érintő válságot.

Ennek fényében kiemelte: „A Szentszék mély aggodalmát fejezi ki a konfliktus tragikus humanitárius következményei miatt, és különösen elkötelezett a gyermekek hazaszállításának elősegítése mellett, miközben ösztönzi a foglyok, különösen a súlyosan megsebesült katonák és civilek szabadon bocsátását.”

Gallagher érsek emlékeztette a jelenlévőket:

a háború egy hatalmas tragédia, az emberiség megtagadása”.

Idézte Ferenc pápa gyakran ismételt szavait: „A háború mindig vereség, mindig.”

A béke nem pusztán a háború hiánya

Ezt követően a Szentszék államközi kapcsolatokért felelős titkára megerősítette, hogy a Szentszék támogatja EBESZ-t mint az igazságos és tartós megoldás elérésének kulcsfontosságú intézményét. Továbbá hangsúlyozta, hogy a Szentszék minden felet a nemzetközi jog tiszteletben tartására, valamint a béke, a biztonság és a nemzetek közötti együttműködés helyreállítására buzdít.

Gallagher érsek az EBESZ szerepéről szólva rámutatott a szervezet hiányosságaira a háború megakadályozása és a diplomáciai megoldás elősegítése terén. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy „soha nem késő”, hogy az EBESZ helyreállítsa jelentőségét a nyílt és őszinte párbeszéd multilaterális fórumaként, amely „a béke felé vezető út nélkülözhetetlen alapja”.

Mivel idén ünnepeljük a helsinki záróokmány aláírásának 50. évfordulóját, amely megállapodás hangsúlyozza a diplomácia és az együttműködés jelentőségét a béke fenntartásában, Gallagher érsek sürgette az összes aláíró államot, hogy „állítsák vissza Helsinki szellemét”. „A helsinki záróokmány megtestesíti az összes részt vevő állam közös álláspontját, miszerint

a béke nem pusztán a háború hiánya vagy az erőegyensúly fenntartása, hanem inkább a baráti kapcsolatok ápolásának, a tiszteletteljes és építő párbeszédnek, valamint az együttműködés elősegítésének az eredménye.”

Ezek az alapelvek – tette hozzá – ma éppoly aktuálisak, mint öt évtizeddel ezelőtt.

Felhívás a békéért

Felszólalásának végén Gallagher érsek ismét Ferenc pápát idézte: „Némuljon el a fegyverek zaja a háború sújtotta Ukrajnában!

Legyen bátorság ahhoz, hogy megnyissák az ajtót a tárgyalások, a párbeszéd és a találkozás gesztusai előtt az igazságos és tartós béke elérése érdekében.”

EBESZ

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ, angolul Organization for Security and Co-operation in Europe, OSCE) ma a világ legnagyobb, legkiterjedtebb nemzetközi biztonsági szervezete. Eredetileg az európai béke és biztonság garantálását szolgálta. De tevékenysége kiterjed Észak-Amerikára és egy ideje már Közép-Ázsiára is. Jelenleg 57 tagállama van és további 11 országgal működik együtt (pl. Ausztráliával, Izraellel és Japánnal).

Az 1970-es években a Nyugat és a szovjet blokk között elindult enyhülési folyamat eredményeként szovjet kezdeményezésre 1972-ben indultak el a hivatalos, többoldalú tárgyalások, és 1975. augusztus 1-én jutottak el a helsinki záróokmány aláírásáig.

Az EBESZ tevékenysége ma kiterjed tagállamai emberi jogi és kisebbségi helyzetének javítására, demokratikus intézményeinek védelmére, választások megfigyelésére, fegyverzetellenőrzésre, leszerelésre, biztonság- és bizalomépítésre is, de a szervezet gazdasági és környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkozik. Célja az európai biztonság és stabilitás megőrzése, konfliktusok korai előrejelzése, a konfliktuskezelés, a válságkezelés és a válságok megoldását követő rehabilitáció.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír