Szíriában a keresztények védelmét is propagandára használják – Egy templom emblematikus története

Sokáig az Iszlám Állam milicistáinak kezében volt az épület, akik bírósággá alakították át, ott működött a dzsihadista „igazságszolgáltatás”. Aztán a nyugati irányítással végrehajtott bombázások elpusztították a városközpont nagy részével együtt. Az elmúlt években egy különös félkatonai szervezet építette újjá a templomot, a Free Burma Rangers (Szabad Burma Őrei; FBR), amely az 1990-es években az etnikai kisebbségek – különösen is a karen nép – ellenálló csoportjai és a burmai (ma mianmari) hadsereg közötti konfliktusok idején alakult, egy amerikai lelkész kezdeményezésére. De az a néhány helyi keresztény, akik még mindig a városban élnek, nem látogatják a templomot, nem tartanak ott szentmiséket, viszont időről időre az újonnan alakult evangéliumi keresztény közösségek használják.

Az egykor az aleppói örmény katolikus érsekséghez tartozó templom közelmúltbeli története jelképe mindannak a feszültségnek, érdekellentétnek és a rejtett tényezőknek, ami a keresztények szíriai és egész közel-keleti jelenlétét meghatározza. „Van valami furcsa ebben az ügyben; nem világos, mi áll a háttérben” – fogalmazott Butrosz Marajati aleppói örmény katolikus érsek a Fidesnek nyilatkozva.

A Vértanúknak szentelt templom a háború előtt a városban élő több mint 150 keresztény család lelki központja volt. Rakkában két másik imahely is működött az örmény katolikusok, illetve a melkita görögkatolikusok számára. 2014-ben, amikor a várost elfoglalták az Iszlám Állam fegyveresei, lefoglalták a templomot és a hozzá tartozó épületeket, és itt alakították ki az iszlám bíróság székhelyét. 2017-ben a Vértanúk temploma is megsemmisült az Iszlám Állam visszaszorítása érdekében végrehajtott bombázásban. A várost az Amerikai Egyesült Államok által támogatott és felfegyverzett, túlnyomórészt kurd katonákból álló Szíriai Demokratikus Erők szabadította fel.

Azóta Északkelet-Szíria vitatott és instabil területté vált, ahol összeütköznek a kurd autonómiatörekvések és a damaszkuszi hatalmi igények, nem szűnnek a dzsihadista ellenállás támadásai és a kurdellenes török betörések. Rakkában a hatalom a kurd erők által irányított és az USA által katonailag védett civil tanács kezébe került, amely az amerikai logisztikai, katonai és pénzügyi támogatásnak is köszönhetően megkezdte a város újjáépítését. Az egyik első feladat a lerombolt Vértanúk templomának újjáépítése volt, azzal a kimondott céllal, hogy demonstrálja az új hatalom közelségét az Iszlám Állam rezsimje alatt üldözött keresztényekhez.

A munkát a Free Burma Rangers vállalta. A félkatonai szervezet létrejöttét David Eubank amerikai lelkész, az amerikai hadsereg különleges erőinek volt tisztje inspirálta, aki több évet töltött misszionáriusként Burmában. Az FBR csoportjai nyílt háborús övezetekben működnek, humanitárius és egészségügyi segítséget nyújtanak, valamint a médiában is támogatják az elnyomottakat, harcolva a visszaélések és az erőszak megtestesítőiként azonosított erők ellen. Az FBR az iraki hadsereg mellett dolgozott az Iszlám Állam által elfoglalt Moszul felszabadításakor, majd felajánlották segítségüket a kurd milíciáknak Rakkában. A rangerek nem vesznek részt közvetlenül a katonai offenzívákban, de az önvédelem biztosítása érdekében fegyvert hordanak a háborús területeken, mert – ahogy az alapító egy interjúban fogalmazott – „nem vagyunk pacifisták”.

Szíriában 2017 után a keresztény jelenlét szimbólumai felé fordult az FBR figyelme, melyeket a háborús évek alatt elcsúfítottak vagy leromboltak. Rakkában a helyi civil tanáccsal együttműködve elindították a Vértanúk temploma újjáépítésének projektjét. A munkálatok megkezdése előtt az aleppói érsekségtől elkérték a tervrajzokat, hogy azok alapján rekonstruálják az épületet. De a kérés valójában süket fülekre talált, és a templomot anélkül építették újjá, hogy az örmény katolikus egyház beleegyezett volna, vagy bármilyen módon támogatta volna a kezdeményezést.

A munkálatok a járvány miatt is lassan haladtak, de 2021 novemberében a templom elkészült. Kívülről az eredetinél is kifinomultabb kivitelezés és részletek láthatók a templomon, de a plébániaépületet és a hozzá tartozó iskolát nem építették újjá, a maradványokat lebontották és elszállították. Belül nincs oltár, csak egy ambó az igehirdetéshez, az evangéliumi keresztény közösségek istentiszteleti helyein elterjedt modellnek megfelelően.

A megnyitás után meghívták a még Rakkában élő néhány tucat keresztényt az újjáépített templomba. Az épület azonban még karácsonykor is üres marad. Nincs szentmise, nincs pap, aki bemutatná a liturgiát és gyóntatna. „Azt mondják, hogy ez a mi templomunk, hogy a rakkai keresztények számára építették újjá – mondta Marajati érsek –, de mi semmit sem tudunk róla. A kezdeményezés célja, hogy üzenjen: építsük újjá a templomokat, védjük meg a keresztényeket. De mi nem akarunk részt venni az ilyen műveletekben.” A templomot csak alkalmanként látogatják a városban nemrég alakult evangéliumi keresztény közösségek, amelyek az iszlámból áttért kurdokat is szívesen fogadják.

Közben sok Rakkából Libanonba, Törökországba vagy Nyugatra menekült keresztény úgy döntött, hogy nem tér haza. A háború örökségeként kialakult politikai káoszban, különösen Szíria északkeleti részén még a keresztények védelme is viták tárgya lett, és propaganda használják. A Bassár el-Aszad szíriai elnök által vezetett kormány a keresztények védelmezőjeként tünteti fel magát. Közben a szeparatista kurdok, akik az USA támogatásával Északkelet-Szíria nagy részét ellenőrzik, a régiót a demokratikus, pluralista, toleráns és soknemzetiségű Szíria modelljeként kívánják feltüntetni. A kurdok ellentéte a damaszkuszi rezsimmel megnehezíti, hogy papokat és szerzeteseket küldjenek területre. Így a helyi egyházak közösségei szétszóródnak, miközben az evangéliumi és pünkösdi kisegyházak számára új területek nyílnak, köszönhetően a régióban működő politikai és katonai erők – így a kurd vezetőség és a Szíria területén állomásozó amerikai katonaság – támogatásának is.

A rakkai templom újjáépítésének néhány aspektusa talán jobban érthető, ha figyelembe vesszük a Free Burma Rangers alapítójának és vezetőségének gondolkodásmódját, ami arra ösztönzi a szervezetet, hogy vallási okokkal igazolja fellépését a háborús területeken. „Abban az időben – mondta David Eubank egy 2020 októberében adott interjúban – egy burmai törzs, a wa nép képviselői eljöttek Thaiföldre, és segítséget kértek. Találkoztak a szüleimmel, akik ott misszionáriusok voltak, és láttak egy képet rólam, amin a zöld katonai sapkámban vagyok. Azt mondták: »Mi harcos nép vagyunk; ha ő harcos, és Jézust követi, kérlek, küldjétek el őt hozzánk...«”

Forrás: Fides

Fotó: Free Burma Rangers

Magyar Kurír
(sza)