A különböző népek és kultúrák sokszínűsége, az etnikai csoportok keveredése jellemzi Szenegált a kezdetektől napjainkig.
A szalézi misszionáriusok úgy látják, az ország ma is példát mutat a különböző vallások együttélésére és az egymás iránti tiszteletre – erről írtak a beszámolóban, melyet szeptember 2-án tettek közzé Alfred Maravilla szenegáli látogatásáról.
A lakosság 97,2 százaléka muszlim, 6 százaléka törzsi vallások híve. A keresztények aránya az össznépességben mindössze 2 százalék. A muszlimok nagy többsége, 95 százaléka valamelyik szúfi rendhez (testvériséghez) tartozik; a szunnita iszlámnak ez az ága fontos értéknek tartja a békét és a toleranciát.
„A keresztény és muszlim vallási vezetők közötti kapcsolatokat is tisztelet és barátság jellemzi” – hangsúlyozta Alfred Maravilla SDB, aki a Fülöp-szigeteken született, és hosszú ideig Pápua Új-Guineában szolgált misszionáriusként.
Az első misszonáriusok érkezésétől kezdve szívesen fogadták a katolikus iskolákban a muszlim diákokat is – ez a tény, valamint az, hogy általában is jellemző a vallási tolerancia, jelenthette a békés iszlám–keresztény kapcsolatok alapját.
Az elmúlt években a szalézi intézmények, legyen szó akár iskolákról, akár szakképzőközpontokról vagy oratóriumokról, olyan helyekké váltak, ahol keresztények és muszlimok barátságban találkozhattak, megtanulhatták tisztelni egymás hitét és érzékenységét. Maravilla atya a Szenegálban szolgáló szaléziakat arra bátorította, legyen több tevékenység és kezdeményezés, amelyek elősegítik a muszlimok és keresztények dinamikus együttélését.
A Szenegáli Köztársaság nyugat-afrikai ország, az Atlanti-óceán partján fekszik, fővárosa Dakar. Az első európai települések a 16. században létesültek területén; később brit, majd francia gyarmat lett. Az egykori Francia Nyugat-Afrika központi területe, amely a függetlenségét 1960-ban nyerte el; súlyosan eladósodott, szegény ország. A gyors népességnövekedés és a magas államadósság az 1980-as évektől elszegényedéshez és növekvő társadalmi feszültségekhez vezetett.
Szenegál egykor a gazdasági bevándorlók célországa volt, de az utóbbi években más nyugat-afrikai migránsok használják tranzitpontként Észak-Afrikába – és onnan gyakran illegálisan Európába tartó vándorlásuk során. Az ország több ezer mauritániai menekültnek is otthont ad.
Az ország mai területén élő népek a középkor elején fokozatosan tértek iszlám hitre arab hatásra. A mai szúfi rendek közül a tidzsáníja tolta egyre délebbre az iszlám határait Szenegál és Nigéria vidékén, és több tagja erős királyságokat hozott létre Nyugat-Afrikában, ahol a kádiríja renddel (a legelterjedtebb szúfi testvériséggel) együtt, máig is fontos társadalmi, politikai tényező.
(Forrás: Wikipédia)
Forrás: Fides.org; Infoans.org
Fotó: Wikimedia Commons; Infoans.org
Magyar Kurír
(vn)
Kapcsolódó fotógaléria