Vatikáni bíborossal együtt emlékeztek Lengyelországban a zsidómentő Ulma család vértanúságára

Az Ulma család boldoggá avatott tagjaira emlékeztek múlt vasárnap a lengyelországi Markowában. A náci német katonák gyilkolták meg őket nyolcvan éve azokkal a zsidó emberekkel együtt, akiknek menedéket nyújtottak. Marcello Semeraro bíboros, aki szentmisét mutatott be az évforduló alkalmából, nem először járt a lengyel településen: ő vezette 2023. szeptember 10-én a boldoggáavatási szertartást is.

Homíliájában Semeraro bíboros felidézte az evangéliumi üzenet fontosságát a „markowai szamaritánusok” életében. Hangsúlyozta: a boldoggá avatott Ulma család tagjai bebizonyították, hogy a szeretet ereje sokkal nagyobb a halál erejénél.

Megmutatják nekünk, hogy az a szeretet, amely közelít a megfeszített Krisztuséhoz, az emberiség igazi szamaritánusához, minden ideológiánál nagyobb forradalom”

– mondta a bíboros prefektus. „Bízzuk Boldog Józef, Wiktoria és hét gyermekük közbenjárására családjainkat, hogy a hit iskolái legyenek, és olyan helyek, ahol az igaz szeretetet gyakorolják és abban növekednek. Imádkozzunk a békéért és az egyetemes testvériségért az emberek és a nemzetek között.”

Andrzej Duda lengyel államfő, aki részt vett a szentmisén, megköszönte Ferenc pápának az Ulma család tavalyi boldoggá avatásának ajándékát. „Némán tanúbizonyságot tettek az emberiességről – mutatott rá Duda elnök. –

Hányan mernénk kockára tenni saját és családtagjaink életét egy másik ember megmentéséért?”

A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy a pápa döntése az egész világgal megismertette a család történetét. Az Ulma család több mint másfél éven át a Goldman, a Grünfeld és a Didner zsidó családok nyolc tagjának nyújtott menedéket otthonában. A lengyel elnök utalt arra a vitára is, amely az emberek II. világháború idején tanúsított hozzáállásáról folyik. „Mindazok, akik ma megengedik maguknak, hogy ítélkezzenek azokról az időkről, és megengedik maguknak, hogy bármi szót szóljanak is az akkor élt lengyelek, a holokauszt ellen, őszintén vegyék figyelembe azt a szempontot is, hogy azok, akik segítséget nyújtottak, az életüket kockáztatták” – nyomatékosította Andrzej Duda. Majd feltette a kérdést: „Hányan tudnák közülük, hogy miként vállaljanak ilyen kockázatot?” Emlékeztetett továbbá arra, hogy az 1944. március 24-i bűncselekmény ellenére huszonegy zsidó embernek, akiket Markowában más lengyel családok rejtegettek, sikerült túlélniük a háborút.

Az Ulma család kilenc tagja és az általuk rejtegetett zsidók brutális meggyilkolása sokkot okozott Markowa lakóinak és az Ulma család számos rokonának. „Mindig a szemünk előtt van” ez az eset – mondta Roman Kluz, a vasárnapi szentmise egyik résztvevője, Józef és Wiktoria gyermekeinek unokatestvére, valamint legidősebb lányuk kortársa. „Stasia és én együtt jártunk az általános iskola első osztályába. Én mindig átmentem hozzájuk, és ők is átjöttek; a nagynéném és a nagybátyám voltak. Most már mindenki tudja, mi történt itt, és ez emléket állít nekik” – mondta a 88 éves Roman Kluz.

Andrzej Duda elnök a megemlékezéshez kapcsolódóan állami kitüntetésben részesített huszonegy személyt a zsidómentő lengyelek emlékének ápolásában való közreműködésük elismeréseként. A Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjét adományozta Marcello Semeraro bíborosnak, a vatikáni Szenttéavatási Ügyek Dikasztériuma prefektusának.

A Boldog Ulma család iránti tisztelet jeleként március 24-én, vasárnap délelőtt Rzeszów-Jasionka repülőterét róluk nevezték el. A repülőtér több mint két éve az orosz agresszió elleni harcban az Ukrajnának nyújtott nemzetközi humanitárius és katonai segélyek fő csomópontja. Számos diplomáciai találkozó helyszínévé is vált, mert az Ukrajnába utazó világvezetők általában a rzeszówi repülőtérre érkeznek, és onnan folytatják útjukat a háborúban álló országba.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Church in Poland, a Lengyel Püspöki Konferencia Sajtóirodájának X-oldala; Karol Darmoros; Piotr Tumidajski/eKai

Magyar Kurír