A béranyaság „a nők és a gyermekek méltóságának és jogainak súlyos megsértését jelenti”, és a nemzetközi közösség „gondolkodjon el e gyakorlat teljes betiltásának sürgősségén”. Így fogalmazott Ferenc pápa idén januári beszédében, amelyet a Szentszékhez akkreditált diplomáciai testület tagjaihoz intézett. Világszinten terjedőben van az ezzel a gyakorlattal kapcsolatos „erős negatív megítélés iránti konszenzus”, még a különböző politikai, etikai és vallási nézeteket vallók között is. Ezeket a következtetéseket állapította meg Gabriella Gambino, a Világiak, Család és Élet Dikasztériuma helyettes titkára, aki a Milyen áron? A béranyaság eltörlése felé: a nők és a gyermekek kizsákmányolásának és árucikké tételének megakadályozása címmel tartott találkozót moderálta. A konferenciát a Szentszék állandó ENSZ-képviselete és a Caritas in Veritate Alapítvány szervezte.
A találkozó célja – fejtette ki bevezetőjében a moderátor – „hogy elgondolkodjunk a béranyaság jelenségére adott nemzetközi válasz sürgősségéről”. Az államok béranyaságra vonatkozó eltérő szabályozásából eredő „reprodukciós turizmus” még mindig a nők és a gyermekek határokon átnyúló kizsákmányolásának oka, ezért a vatikáni képviselő szerint szükség van „egy közös elkötelezettség előmozdítására, hogy biztosítsuk az érintettek méltóságának és alapvető emberi jogainak egyetemes védelmét”.
Gabriella Gambino idézte a Hittani Dikasztérium legutóbbi, idén áprilisban megjelent Dignitas infinita (Végtelen méltóság) című nyilatkozatát, ami kiemelte, hogy minden gyermeknek joga van „teljesen emberi származáshoz, és [...] hogy olyan életet kapjon ajándékba, amely az adományozó és a befogadó méltóságát egyaránt kifejezi”. Gabriella Gambino megismételte, hogy „nem minden reprodukciós mód törvényes, nincs olyan szigorúan jogi értelemben vett »gyermekhez való jog«, amely akármilyen reprodukciós gyakorlatot igazolna”. Majd felidézte a béranyasággal kapcsolatos problémákat, a születés elszemélytelenítésétől és eljárássá tételétől kezdve a nők kereskedelmi árucikké tételéig és kizsákmányolásáig, illetve a gyermek tárgyiasításáig. A béranyaság egyúttal „az alapvető emberi kapcsolatok szerződéssé tételének egyik formája is, amelynek célja, hogy örökre befolyásolja az érintettek identitását és életét”.
Gabriella Gambino bevezetője után Eugenia Roccella, Olaszország családügyi, születési és esélyegyenlőségi minisztere vette át a szót, hogy az olasz jogalkotás szemszögéből mutassa be a béranyaság témáját. Majd beszédet mondott Olivia Maurel, a casablancai nyilatkozat szóvivője, a béranyaság egyetemes eltörlését célzó kampány vezetője, aki a témát a gyermek jogainak szempontjából elemezte. A harmadik előadó Eva Maria Bachinger újságíró és író volt, aki 2015-ben társalapítója volt Bécsben a „Stop Surrogacy” (Állítsuk le a béranyaságot) elnevezésű kezdeményezésnek, és három könyv szerzője, amelyek a béranyaság kérdését a nők jogainak szempontjából értékelik. Végül Bettina Roska, az Alliance Defending Freedom (ADF), a genfi ENSZ-képviseleten tevékenykedő nemzetközi keresztény jogvédő szervezet jogi felelőse elemezte a téma jogi dimenzióit, bemutatva a nemzetközi jogi körképet, és rávilágítva a hiányosságokra és kihívásokra.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria