Az összetartozás lelkületével – Megkapta a palliumot Német László, minden szerbiai katolikus érseke

A palliumot átadó Santo Gangemi kiemelte, hogy a nuncius a szimbóluma egy különleges kapcsolatnak a metropolita érsek és Péter utóda között, és kifejezi a római egyházzal való közösség erejét, amelyet az érsek jogánál fogva szerzett a tartományában.

A szentmisén, amelynek Német László belgrádi érsek, nagybecskereki apostoli kormányzó volt a főcelebránsa, részt vett Đuro Džudžar bácskeresztúri görögkatolikus püspök; Fazekas Ferenc, a Szabadkai Egyházmegye kormányzója, valamint a nagybecskereki, szabadkai és a belgrádi egyházmegye papjai. A szentmisén jelen volt a testvéregyházak képviseletében a bácskai pravoszláv egyház püspöke, Irinej kíséretével együtt, valamint a szerbiai szlovák evangélikusok püspöke, Jaroslav Javornik.

Szentbeszédében Német László rámutatott, nemcsak a Biblia idejében voltak válságos idők, hanem ma is. „…arról beszélünk, hogy itt a háború közel a határainkhoz, hogy nagy a drágulás, hogy embercsempészek harcolnak maguk között a minél jobb menekülési útvonalakért és az irdatlan sok pénzért, amely az embercsempészetben rejlik”.

A főpásztor rámutatott, hogy másfajta válsággal is szembesülhetnek a katolikusok Szerbiában, azzal, hogy elfogynak. „Elfogyunk minden nemzeti hovatartozástól függetlenül: magyarok, horvátok, bunyevácok, szlovákok, csehek, a németekről ne is beszéljek, akik pedig nyolcvan évvel ezelőtt majdnem a katolikusok felét tették ki a mai Szerbiában. És még azzal sem vigasztalhatjuk magunkat, hogy a többségi, szerb nemzetiségűek legalább nem fogynak, hiszen körükben még nagyobb a fogyás, mint a kisebbségek esetében.”

Valóban egy kiüresedett, mind jobban sötétségbe boruló vidéken lakunk? – kérdezte a szerbiai katolikusok nevében az érsek. „Részben igen. De azt a teret és azt az időt, ahol és amiben élünk, az emberek, azaz a mi gondolataink töltik be, töltik ki, adnak neki minőségi értéket és nem a lakosság sűrűsége. Fontos, hogy legyünk, tartalmasan éljünk, lelki értelemben minőségi életet éljünk, szépen, lélekkel töltsük meg a teret és az időt, ha nem is vagyunk sokan. Na de, hogyan tegyük ezt? Az összetartozás lelkületével!” – felelt rá önmaga.

Német László beszélt arról, hogy Szerbiában a legtöbb katolikus magyar anyanyelvű, és Ferenc pápa szavait idézve leszögezte, hogy „az evangéliumot anyanyelven közvetítik”, s „az édesanyák és a nagymamák az első igehirdetők”. Viszont rögtön hozzátette, hogy minden anyanyelvről beszélünk, és nem csak egyről. „Nevetséges azt várni el, hogy Szerbiában minden katolikus magyarul vagy horvátul beszéljen. Mi úgy beszélünk, ahogy tudunk, mindannyian úgy, ahogy a legjobban ki tudjuk fejezni magunkat, azon a nyelven, amelyen a legkönnyebb nekünk Istenhez fordulni. Az Egyház feladata pedig az, hogy ezt az Isten és felebarát felé való kifejeződésünket elősegítse, megértse, értékelje, hogy azon a nyelven találkozzanak az emberekkel, ahogy azok beszélni tudnak és akarnak.”

Az érsek visszautasította egy magát nagy horvátnak tartó pap vádját, miszerint ő egy belgrádi szerb érsekség felépítésén dolgozik. Majd arról beszélt, Isten terve az, hogy „Szerbiában is egy élő, működő, szerető, sokszínű valóságában pompázó, az összetartozás lelkületével átfűtött egyházat építsünk fel és nem egy elégedetlenkedő, ellenséges, széthúzó, nacionalista, megosztó egyházat. Olyan Egyházra és közösségre hív bennünket a Galata levélben Krisztus, ahol nincs többé görög vagy zsidó, nő vagy férfi, hanem mindannyian Krisztusban egyek vagyunk.”

Ezután az igazi békéről esett szó a homíliában, ami Isten ajándéka. „Akkor is, ha most Ukrajnában nem látjuk ezt, és úgy tűnik, hogy ott a gonosz túlkapása miatt szenved megannyi ember. A béke az nem egy pillanat eredménye, hanem tartós keresése az igazságosságnak, a béke a gyűlölet legyőzése, a bosszú és vérszomj feladása. Nagyon sok politikus és katona nem látja a szenvedést, amelyet egy háború okoz, nem látja a megsemmisített házakat, a megölt gyermekeket, ő körülbelül úgy van, mint azok a nagyok a múlt században, akik egy térkép előtt álltak és vonalzóval rajzolgatták meg az új határokat. Tartósan szétroncsoltak nemzeteket, családokat, egybe tartozó földrajzi egységeket” – utalt vissza a Balkán történetére is a főpásztor.

Isten nem ilyen íróasztalnál kitalált békét ígér. Isten békéje a szívekből jön, azon dolgozik, hogy az ellentétek megszűnjenek, hogy ami harcban áll egymással, kibéküljön és újra egybetartozzon. Mindenféle „de” és „ha” meg „majd” nélkül. Isten békéje egységhez vezet – hangsúlyozta Német László.

Még egyszer felhívta a figyelmet, hogy az egység a sokféleségből születik meg, ezt mutatja Jézus családfája is. Volt ott céda, politikus, király és romlott bálványimádó, házasságtörő és kihasznált rabszolga. Isten ezt is meg tudta oldani és ezzel a példával hív bennünket is a békére.

„Egy nemzet akkor marad meg, ha képes befogadni és életteret adni azoknak, akikkel a történelem sodrásában találkozik. Ebben kell kitartás a közösségi öntudat ápolása és majd az az identitás, mely teret és szabadságot ad a másságnak is, azért, mert ő önmagával tisztában van és tudja, hogy a békére és a sokszínűségben való összetartozásra van hivatva” – mondta a belgrádi érsek.

Német László szerint a Szerbiában élő katolikusok ezen az úton járnak. „Sok mindent megéltünk mi már itt ezen a vidéken, az itt élő nemzetiségi csoportokból vannak olyanok, amelyek már több mint ezer éve itt élnek, mások később jöttek, és most mind itt vagyunk, katolikusként összetartozunk 2006-tól ebben az országban, akkor vált ki ugyanis Montenegró az államközösségből és született meg a mai Szerbia.”

Német László beszélt arról is, hogy nem szabad a vallási érzéseket és értékeket politikai célokra felhasználni és kihasználni, mint ahogy Porfirije pátriárkával történt 2022 decemberében, amikor nem mehetett be Koszovó és Metóhia területére, hogy meglátogassa a híveit. A belgrádi érsek hangoztatta, hogy milyen megerősítő lenne a szerbiai katolikusoknak egy pápalátogatás, de anélkül is meg lehet élni a hitet. „Akik Istent szeretik, azok egymást is szeretik minden „de”, „ha” meg „majd” nélkül, most és itt” – erősítette meg.

Azért jöttünk Doroszlóra, hogy a Segítő Szűz Mária közbenjárását kérjük életünkre, országunkra, a világra. Legyen ő számunkra csillag az egymáshoz vezető úton – fejezte be szentbeszédét az érsek.

Német László SVD érsek szentbeszéde a cikk végén található linkről letöltve teljes egészében olvasható.

A szentmisét a hagyományos búcsúi szentségi körmenet követte.

Forrás és fotó: Nagybecskereki Egyházmegye

Magyar Kurír