A Collegium Germanicum et Hungaricum (Német–Magyar Kollégium) életében az utóbbi években a tanévkezdő egyhetes lelkigyakorlatot követően a pap- és diakónusszentelés előkészületei jelentik az első római napokat. Míg a szentelendők egy hétre félrevonulnak a világtól, és lelkigyakorlaton vesznek részt, addig az egész kollégium azon dolgozik, hogy örömteli, szép és méltó legyen az elközelgő ünnep. Ez azonban nemcsak szervezést, fizikai munkát, asszisztenciapróbát és ehhez hasonlókat jelent, hanem imádságot is.
Az ünnepi szentelést megelőző második estén egész éjszakás szentségimádást kezdünk a szentelendőkért. Másnapra, mire vége a szentségimádásnak, a szentelendők is befejezik a lelkigyakorlatot, visszatérnek a kollégiumba, és gyakorlatilag a szentelést megelőző este már el is kezdődik az ünnep egy vesperással, melyet a szentelő püspök vezet, és a lelkigyakorlatot tartó pap prédikációja gazdagít. Ezen ünnepi vesperás keretén belül történik a misézőkelyhek megáldása, melyekkel majd az újmisés papok fogják az első szentmiséjüket bemutatni, illetve az ünnepélyes eskütételt és hitvallást is elmondják a szentelendők. A vesperást követően ünnepi vacsorán veszünk részt, és végül közös szentségimádáson imádkozunk a szentelendőkért.
A szentelés reggele mindig tele van izgalmakkal és a várakozás nyugtalanságával. A kórus próbál, az asszisztencia gyakorol, a különböző országokból érkező papok és hívek pedig apránként érkeznek a Szent Ignác-templomba, mely hagyományosan a Német–Magyar Kollégium pap- és diakónusszentelésének helyéül szolgál. Idén két társunkat, az erdélyi Kovács Alpárt és a szlovén Luka Jesenkót szentelték diakónussá, illetve egy németországi aacheni egyházmegyés diakónust, Philipp Fialát pappá. Minden évben a szentelendők javasolhatják, hogy ki szentelje őket diakónussá, pappá. Így történt, hogy idén Helmut Dieser aacheni püspökre esett a választás, akit saját kispapja, Philipp Fiala ajánlott.
A mise mindig német nyelven zajlik, azonban a misén elhangzó különböző dalokat a szentelendők anyanyelve alapján választják ki. Így az ünnepi misén nemcsak német, hanem szlovén és magyar egyházi dalokat is énekeltünk, ezáltal mindenki be tudott kapcsolódni a közös éneklésbe. A mise végén a primíciás áldások alkalmával még két újmisés pap is áldást mondott a frissen szentelt pap mellett, akiket püspökük a nyár folyamán otthon, a saját egyházmegyéjükben szentelt fel.
A szentelést követő nap a hálaadó szentmisék napja. Ilyenkor a frissen szenteltek maguk választják ki azt a római templomot, ahol hálaadó szentmiséjüket vagy papok esetében a primíciás miséjüket be szeretnék mutatni. Kovács Alpár a Tizenkét Apostol-bazilikát választotta hálaadó szentmiséjének helyszínéül, Takó István plébános celebrálta a szentmisét, és ő volt egyben az ünnepi szónok is, aki prédikációjában Alpár jelmondatára épített: „Itt vagyok, hívtál” (1Sám 3,8), és személyes hangvételben jótanácsokkal, bátorító szavakkal biztatta a fiatal diakónust az Istenre figyelmes és érzékeny életre.
A teljes beszámoló ITT olvasható.
Forrás: Romkat.ro / Simon Sándor
Fotó: Májai Zsolt / Collegium Germanicum et Hungaricum
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria