Hám János püspökké szentelésére 1828. március 16-án került sor Egerben; ezt követően, április 15-én vette át hivatalosan is a Szatmári Római Katolikus Egyházmegye irányítását, ahol 1827–1848 között töltötte be a püspöki hivatalt. Később V. Ferdinánd király esztergomi érsekké és hercegprímássá nevezte ki, de ezt a széket nem foglalta el.
Az évfordulón, május 25-én, Szentháromság vasárnapjának előestéjén Schönberger Jenő püspök a szentmise bevezetőjében úgy fogalmazott: a Szentháromság „titok, amelyet ésszel nem lehet megérteni, de hittel el kell fogadni.
Titok az is, hogy mikor tisztelhetjük boldogként Isten Szolgáját, Hám János püspököt. A mi feladatunk, hogy hittel imádkozzunk, és Isten megadja az alkalmas időben a szent életű püspök érdemeinek elismerését” – fogalmazott a főpásztor.
A szentmise szónoka Román János, a Szatmári Egyházmegyei Caritas igazgatója volt.
Elmélkedésében a szentmise első olvasmánya alapján a tűzről beszélt, amely Hám János püspökben is égett, és apostoli szolgálatra ösztönözte. Ennek igazolására bemutatott két művészi megjelenítést a szent életű püspökről: az egri bazilika főbejáratának kapuján látható ábrázoláson Hám János az evangéliumot tartja a kezében, felmutatva az őt hallgatóknak; a másik ábrázolás a szatmári székesegyház kupolájának falfestménye, amelyet egy későbbi utód, Meszlényi Gyula püspök (1888–1905) megrendelésére 1904-ben egészítettek ki Hám János ábrázolásával: itt ő tekint templomban tanító tizenkét éves Jézusra.
„Hám Jánosban égett a tűz, mert Jézusra tekintett, és az ő üzenetét adta tovább” – szögezte le a szónok.
A szentmise végén Schönberger Jenő megyéspüspök, a papság és a ministránsok Hám János sírjához vonultak, ahol külön is imádkoztak mihamarabbi boldoggá avatásáért.
Forrás és fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria