Gyermek- és ifjúságvédelmi képzést tartottak a szabadkai egyházmegye szervezésében

A szabadkai egyházmegyéhez tartozó bánsági Tótfalun kívül Szabadkán, az Augustinianum Pasztorális Központ könyvtártermében rendezték meg a gyermekvédelmi képzést.

A horvát, illetve magyar nyelven tartott szemináriumra Fazekas Ferenc megyéspüspök is ellátogatott. A főpásztor megköszönte a jelenlévőknek a részvételt, és Isten kegyelmét és áldását kérte munkájukra.

A képzés elején elhangzott, hogy az elmúlt évtizedek botrányos eseményei miatt a világegyház nagy figyelmet fordít a gyermekek védelmére. Magyarországon az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye már a 2010-es évek végén gyermekvédelmi felelőst nevezett ki, és lehetőséget teremtettek az esetek bejelentésére; illetékes szakemberek segítségével fogadják a panaszokat és keresik a megoldást; segítséget nyújtanak a panaszosoknak, továbbá elektronikus lehetőséget és közösségi oldalt nyitottak a panaszok egyszerűbb benyújtására.

A szabadkai egyházmegye is figyelemmel kíséri ezeket a jelenségeket, és a korábban a papok és most a hitoktatók számára megszervezett, majd a jövőben folyamatossá váló továbbképzéseknek köszönhetően a katekétikai képességek is fejlődnek. Mindenkinek, aki Jézus örömhírét hirdeti, szem előtt kell tartania, így a hitoktatóknak is, hogy a nyilvánosság előtt működnek, az Egyház nevében cselekednek, és ezáltal nagy felelősség hárul rájuk.

Gájer László a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Kar Keresztény Bölcseleti Tanszékének tanszékvezető tanára, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyermekvédelmi felelőse előadásában úgy fogalmazott, hogy a gyermekbántalmazási botrányok a Katolikus Egyház akut problémái, a világegyház gondja és a világon bárhol élő katolikusok problémái is egyben.

Az első botrányok az Egyesült Államokban robbantak ki a kétezres évek elején, és az elmúlt években a napvilágra került ilyen jelenségek száma hatalmasra duzzadt, amelyek között voltak és vannak jelentős számban valós vétségek is – mondta az előadó.

Hiába ártatlan egy katolikus pap, akkor is megbélyegzi a társadalom, és összekapcsolja a személyét a pedofíliával. Az esetek nyilvánosságra kerülését követően idővel sérült a Katolikus Egyház híre, a papok megítélése is – gyakran ugyan alaptalanul –, de érzékelhető volt, hogy vád fogalmazódott meg a papokkal szemben. Ezért 2019-ben Ferenc pápa megbízásából a püspöki konferenciáknak gyermekvédelmi felelősöket kellett kinevezniük és bizottságokat kellett felállítaniuk. Magyarországon ekkor kezdtek el először szisztematikusabban foglalkozni ezzel a témával – ismertette Gájer László.

Vadász Kinga SSS, az Esztergom-Budapesti Érseki Bíróság egyházjogásza, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Gyermek- és Ifjúságvédelmi Szolgálatának főmunkatársa előadásában arról beszélt, hogy egyházmegyei gyermekvédelmi felelősként hogyan foglalkoznak a panaszosokkal, a vonatkozó beadványokkal; milyen egyházjogi intézkedéseket alkalmaznak a klerikusok által kiskorúak sérelmére elkövetett visszaélések kivizsgálása során.

Minden panaszt kivizsgálnak, és lépéseket, intézkedéseket tesznek az ügyben – ismertette az előadó. Összehasonlítva az 1983-ban hatályba lépett Egyházi Törvénykönyvet és a két évtizeddel később született szabályrendszert hangsúlyozta: bizonyosodott, hogy szemléletmódbeli változások történtek, amelyek közül a legjelentősebb az, hogy a fókusz átkerült a kiskorúak és a kiszolgáltatott személyek védelmére. A másik jelentős változás a jogi szabályozásban következett be, mert valóssá lett az egyházi elöljárók felelősségre vonhatósága, a korábban alkalmazott gyakorlattól eltérően, amikor még sokszor eltussolták az eseteket, és nem voltak következményei a cselekményeknek – mondta a szociális testvér. Hozzátette: az esetek elévülési idejét is meghosszabbították 5 évről 20 évre, mégpedig a sértettek nagykorúságától számítva; a fogyatékkal élőket ért sérelmek esetében nincs is elévülési határidő.

Öt évvel ezelőtt a szerzetes-elöljárók konferenciáján a felelősség, az átláthatóság és az elszámoltathatóság irányelveit jelölte meg Ferenc pápa, amit a Vos estis lux mundi (Ti vagytok a világ világossága) jogszabályzatban egységesített. A dokumentum arra kötelezi az egyházi elöljárókat, hogy minden esetet kivizsgáljanak, bejelentési lehetőségek és felületek létrehozására utasítva őket, amelyek lehetővé teszik az esetek leegyszerűsített bejelentését.

A múlt évben a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elfogadott egy eljárásmód- és irányelv-dokumentumot is, amelyben pontosan leírják azokat a cselekményeket, amelyeket az Egyházhoz tartozóknak kerülniük kell, illetve minden olyan viselkedési formát, amely felelősségre vonással jár, illetve hogy hogyan kell eljárni a bejelentéssekkel – tájékoztatta a résztvevőket az egyházjogász.

Vadász Kinga szociális testvér kiemelte: a meghozott rendelkezéseknek megfelelően és a Szentatya által meghirdetett eljárások eredményeként világos mindenki számára, hogy az Egyház komolyan foglalkozik a gyermekvédelem kérdésével.

Számos ismertető, megoldási lehetőségeket kínáló összejövetelt tartanak, szakmai konferenciákat szerveznek a témával kapcsolatban, szemináriumokat és továbbképzéseket rendeznek; sőt a Szentszék külön bizottságot hozott létre, amely kizárólag a gyermekvédelmi esetekkel, az ezzel kapcsolatos kérdések megoldásával foglalkozik. Mindez egyformán fontos az áldozatok védelme és az Egyház tekintélyének megőrzése miatt is – hangsúlyozták a szeminárium előadói.

Forrás: szabadkai egyházmegye

Fotó: szabakai egyházmegye honlapja és Facebook-oldala

Magyar Kurír