Húsz éve indult újra a katolikus oktatás Marosvásárhelyen

Az iskolát jelenleg még mindig a Bolyai Farkas Elméleti Líceumhoz sorolják, de a Katolikus Egyház tulajdonában levő épületekben működik; 2022-ig II. Rákóczi Ferenc nevét viselte.

2004 őszén iskolázta be az első római katolikus teológiai osztályt a Bolyai Farkas Elméleti Líceum – ez adta az ünneplés ötletét. Az ünneplés napja sem véletlenül lett kiválasztva: egyrészt Szent Imre a katolikus iskola védőszentje, másrészt azok az öregdiákok, akik kezdeményezték a teológiai osztályok elindítását, maguk is a Sanctus Emericus nevet választották egyesületüknek.

A megemlékező ünnepségnek négy fontosabb mozzanata volt.

10 órakor a Keresztelő Szent János-plébániatemplomban hálaadó szentmisét mutatott be Kovács Gergely érsek; koncelebráltak a húsz év alatt a katolikus osztályokban, majd a katolikus iskolában szolgált iskolalelkészek; az induláskor főesperesi teendőket ellátó Csató Béla; a jelenlegi főesperes, Péter Arthur; az Erdélyi Római Katolikus Státus alapítvány egykori és jelenlegi igazgatótanácsának jelen levő tagjai; illetve helyi plébánosok.

A búcsúi szentmisén az iskola diákjai kórusénekléssel és a gregorián schola révén is bekapcsolódtak az ünneplésbe.

A templom zsúfolásig telt: a mintegy 530 diák, az őket oktató mintegy 40 tanár, iskolai személyzet mellett a plébániai hívek is bekapcsolódtak a szentmisébe. A szervezők meghívására a tanfelügyelőség egykori és jelenlegi helyettes főtanfelügyelői mellett részt vettek közszereplők, a Bolyai Farkas Elméleti Líceum egykori és jelenlegi vezetői, az első osztályfőnökök, a református egyház képviselői, illetve Dolhai István főkonzul is. 

Prédikációjában Kovács Gergely érsek hangsúlyozta, hogy a jelen levő diákok néhány év múlva felelősségteljesen kell hogy a közösségért tegyenek, de már most is ennek a közösségnek a hasznos, felelős tagjai.

A szinodalitás jegyében a diákoknak megmagyarázta, hogyan tudnak valóban hasznos, felelős tagokká válni, hogy mi közösen, együtt vagyunk az Egyház, ahol mindenkinek megvan a maga feladata – emelte ki a főpásztor.

Ugyanakkor beszédében örömét is megfogalmazta, hogy az elmúlt húsz évben olyan értékek jöttek létre, amelyre bátran lehet építeni. Köszönetet mondott diákoknak, szülőknek, tanároknak, papoknak azért a kiállásért, amelyre oly sokszor volt szükség az elmúlt húsz évben.

A szentáldozás után az iskola új diákjai tettek fogadalmat, majd Tamási Zsolt mondott köszönő beszédet, hangsúlyozva, 

mennyire értékes nevelést adhatott az 1948-ban felszámolt II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Főgimnázium, ha annak egykori végzősei, az öregdiákok 20 évvel ezelőtt fontosnak tartották és vállalták a kezdeményezését ennek az oktatásnak az újraindítására.

Mert ezen öregdiákok álma nélkül nem lenne most ünnep, nem indult volna el a teológiai osztály. S az öregdiákok nemcsak egy osztályt, hanem az újrainduló iskolát akarták megvalósítani, amely tíz év után létrejött. Igaz, hogy voltak nehézségek, s most sem tud önálló jogi intézményként létezni, de az elmúlt évek igazolták, hogy erre az iskolára szükség van, igény van. A most ide járó diákok száma annyi, mint amennyien az elmúlt két évtized alatt végeztek, jól jelezve a folyamatosan növekvő igényt a szülők, diákok részéről.

A záróáldás előtt Dolhai István főkonzul köszöntötte az ünneplő közösséget, kiemelve, hogy a hitet, a tudást, a magyar nyelvet és kultúrát, a nemzet iránti elkötelezettséget őrző és továbbadó intézmény ünnepe a mai nap. A húsz év tanújele annak, hogy a templom és iskola újra él. S ennek az értéknek a megőrzésén tovább kell dolgozni, s ebben számíthat a közösség Magyarország Kormányának támogatására.

Az ünnepség második mozzanata az emléktábla leleplezése volt a Bolyai Farkas Elméleti Líceumban, azon osztályterem mellett, ahol húsz éve az első katolikus osztály elkezdhette a középiskolai tanulmányait.

A táblán II. Rákóczi Ferenc fejedelem Emlékezései és vallomásaiból származó idézet olvasható: „Zavarba jövök, és elpirulok, Uram, ha fölidézem születésedet és körülményeit, és ha az enyémre gondolok”, illetve a köszönet szavai fogalmazódnak meg: „2004-ben ebben az épületben indult újra a marosvásárhelyi római katolikus oktatás.

E táblát 2024. november 5-én a 20. évforduló alkalmával állította a helyi római katolikus közösség és a II. Rákóczi Ferenc Római Katolikus Teológiai Líceum tanári, diák- és szülői közössége, köszönetként a katolikus oktatás be- és visszafogadásáért, támogatásáért.

A tábla leleplezése előtt házigazdaként Hajdú Zoltán igazgató köszöntötte az érkezőket, s kérte fel az érseket a tábla leleplezésére.  

A harmadik mozzanatra a plébánia udvarán álló Deus Providebit Tanulmányi Házban került sor. Székely Szilárd János, az esemény egyik szervezője, aki 2006 óta a katolikus osztályokban a teológiai szaktantárgyakat oktatja, számolt be arról, hogy ugyan a Bolyaiban, de mégis egy sajátos belső identitással létező teológiai osztályok milyen gazdag iskolán kívüli tevékenységsorozatot végeztek. Saját iskolaújságtól kezdve, a kirándulásokon, zarándoklatokon át egészen a külön néptáncegyüttesig vagy akár saját zenekarig. Ezt illusztrálta a fényképkiállítás, amelynek megnyitását követően volt diákok, az egykori néptánccsoport tagjai lepték meg táncbemutatójukkal a jelenlevőket.

Ezt követően az esemény másik szervezője, Tamási Zsolt József bemutatta az ünnepségre készült kiadványt, amelyben visszaemlékező, bátorító üzeneteket fogalmaztak meg a húsz év alatt az iskolával, az indulással kapcsolatban álló személyek.

Az ünnepség utolsó mozzanata egy kerekasztal-beszélgetés volt. Az élménybeszámolón a kötet szerzői közül néhányan, illetve az első osztályokba járó diákok szülei közül egy meghívott számolt be az indulás élményeiről, az első évek tapasztalatairól. 

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Szöveg: Székely Szilárd János

Forrás: Romkat.ro

Fotó: A diáktanács tagjai

Magyar Kurír