Lezárult a Szent Mihály arkangyal év Ukrajna-szerte

Idén szeptember 29. vasárnapra esett. A liturgikus napok prioritási táblázatában a vasárnap előrébb van, mint a főangyalok ünnepe. Ukrajna püspökei azonban arra kérték a Vatikánt, hogy tekintettel a Szent Mihály arkangyal évre, ezen a napon a szentmise szövegét kivételesen a főangyalok ünnepéről vehessék.

Az Istentiszteleti és Szentségi Fegyelmi Dikasztérium egyszeri engedélyt adott. 2024. szeptember 24-én érkezett válaszában a titkár, Vittorio Francesco Viola OFM érsek, a dikasztérium titkára többek között ezt írta: „A Dikasztérium tudatában van annak, hogy a Szent Mihály arkangyalnak szentelt pasztorális év Ukrajnában különös jelentőséggel bír.

Azok a könyörgések, amelyeket a hívek védőszentjük közbenjárására Istenhez intéznek, kérve a háború végét és békét népük számára, fenntartják az ukrán nép reményét egy ilyen fájdalmas időszakban.

Ezért, figyelembe véve az említett okokat és a nagy szenvedést okozó helyzetet, a Dikasztérium, teljesen kivételes módon, eltérve a liturgikus év és naptár szervezésére vonatkozó általános normáktól, engedélyt ad arra, hogy 2024. szeptember 29-én az ukrajnai római katolikus egyház területén az a szentmise részeit és az olvasmányokat a Mihály, Gábriel és Rafael szent főangyalok ünnepére kijelöltekre módosítsa. Az ukrán néphez való közelség érzésével, amelyet a Szentatya többször is kifejezett, csatlakozom a békéért mondott imához.”

A Munkácsi Római Katolikus Egyházmegyében szeptember 28-án Schönbornban, szeptember 29-én pedig Ráton gyűltek össze a kárpátaljai egyházközségekből érkezett zarándokok, akik zsúfolásig megtöltötték a munkácsi római katolikus egyházmegye két Szent Mihálynak szentelt templomát.

A szép számban összegyűlt zarándokok, élükön az egyházmegye főpásztorával, Lucsok Péter Miklós OP megyéspüspökkel és számos pappal, diakónussal együtt hármas ünnepet ültek: a főangyalokra emlékeztek, templombúcsút ünnepeltek és ünnepélyesen lezárták a Szent Mihály arkangyal évet.

Az ünnepi szentmisék a Szent Mihály-litániával kezdődtek az előtt az ajándékba kapott szobor előtt, amely az olaszországi Gargano-hegységben található Szent Mihály-szobor mása és Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár áldotta meg július 21-én Berdicsivben.

Ezt követően a plébánosok – Schönbornban Josef Trunk, Ráton Thurzó Péter – köszöntötték a jelenlévőket, kiemelve az ünnep nagyságát.

„Ez a Szent Mihály arkangyalnak szentelt év lezárása egyben egy új kezdet is lehet a mi életünkben, az egyházmegye életében” – mondta Lucsok Miklós püspök a szentmise elején. „Egyesítsük az életünket még jobban Istennel, a Vele való hűségben, és legyünk tudatában annak, hogy nagy harcban élünk, ahol a gonosz mindent meg akar tenni azért, hogy Isten teremtését és ezzel együtt minket is a sötétségbe taszítson. Nagy kegyelem és erő a közös imádság. Áldás ez ránk nézve és egész egyházmegyénkre. Ezt a szentmisét egyházmegyénkért ajánlom fel, és azért, hogy még mélyebben egyesüljünk Jézus Krisztussal, az Ő feltámadt erejével, és hogy még tisztábbak és hűek legyünk Jézushoz azért, hogy a magunkban hordott világosság által minél több lelket szabadítson meg.”

A megyéspüspök mindkét ünnepi szentmisében hangsúlyozta, hogy a lelki harc, amelyben élünk, mindvégig tartani fog. Szent Mihály, az angyalok fejedelme vezet minket a sötétség erői elleni harcban, amelyek arra összpontosítanak, hogy elpusztítsanak mindent, ami Istené. Rajtunk áll, hogy melyik oldalra állunk. Szent Mihály arkangyal jellemzői a tisztaság és a hűség. Kérnünk kell Őt, hogy újra fel tudjuk fedezni jelenlétét az Egyházban.

Háborúban élünk, de nemcsak a tíz éve tartó háborúban, hanem egy olyan háborúban, amely a démonok mennyből való kiűzetése óta minden pillanatban folytatódik.

De ne felejtsük el, hogy Krisztus győzött! Krisztus a kereszten győzött!

A szentmise végén, a Te Deum és a himnuszok eléneklése után a zarándokok még közelebbről megszemlélték a Gargano-hegyből származó szikladarab-ereklyét, és lerótták előtte tiszteletüket. A hagyomány szerint ezen a hegyen jelent meg Szent Mihály főangyal.

Szöveg: Molnár M. Katalin

Fotó: Weiss Viktória és Reshetar Tetjana

Forrás: Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír