Nagyot tett velem ő, aki hatalmas – Állandódiakónus-szentelést ünnepeltek Munkácson

Béres István Aklihegyen lakik családjával, tanárként dolgozik az Aklihegyi Oktatási-Nevelési Központban, amelynek jelenleg igazgatóhelyettesi feladatait is ellátja. Életútja – mint mindannyiunké – örömökkel és nehézségekkel teli volt, s az Isten felé tartó úton egyszer csak, ahogyan ő maga fogalmazta: Jézus átölelte.

A szentelés szertartásának első részére az evangélium után került sor. A diakónus a következő szavakkal szólította a szentelendőt: „Lépjen elő, aki a szerpappá szentelésben kíván részesülni!”

Ezt követően Bán Jónás OFM nevetlenfalui plébános tanúsította a püspök előtt a jelölt felkészültségét és alkalmasságát. „Főtisztelendő Atya! Az Anyaszentegyház kéri, hogy szenteld fel ezt a testvérünket a felelősségteljes szerpapi szolgálatra.” „Méltónak tartod őt?” „A keresztény nép megkérdezése és az illetékesek véleménye alapján tanúsítom, hogy méltónak találtatott” – hangzottak el a templomban az ünnepélyes szavak.

„Az Úristen és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus segítségével kiválasztjuk ezt a testvérünket a szerpapság rendjére” – zárta a főpásztor a szertartás e részét, amelyre a hívek együtt válaszoltak: „Istennek legyen hála.”

Lucsok Miklós püspök a prédikációban többek között összekötötte az aznapi Mária-ünnepet a szentelés ünnepével. A Szűzanyát példaképként állította elénk: Igent mondani Istennek, igent mondani az élet ajándékára, mint Mária. Mária Jézushoz vezet minket – mutatott rá a püspök, majd az élet – a sajátunk és mások életének – elfogadásáról szólt, az arról való gondoskodásról, az abban való fejlődésről.

Végezetül a szónok hangsúlyozta: mindenkinek van valamilyen hivatása, amit Istentől ajándékba kapott, és hivatásunk alapja: hűségesen megélni az Istennel való egységünket.

A teljes prédikációt ITT lehet visszanézni.

A prédikáció után következett a szentelési szertartás második része, amelyben a jelöltnek nyilatkoznia kellett szándékairól, válaszolva a püspök kérdéseire, miszerint akarja-e a felszentelést, a szolgálat alázatos gyakorlását; akarja-e őrizni és hirdetni a hitet az evangélium és az egyházi hagyomány szerint; akarja-e az imádságos lelkületet őrizni és gyarapítani és a zsolozsmát imádkozni; akarja-e példás életével Krisztust követni.

Végezetül a püspök kezébe zárta a diakónus jelölt kezét, és megkérdezte: „Ígérsz-e tiszteletet és engedelmességet főpásztorodnak?” Majd annak igenlő válasza után így szólt: „Isten tegye teljessé a jót, amit megkezdett benned!”

A jelölt arcra borult az oltár előtt, miközben a jelenlévők együtt elénekelték a Mindenszentek litániáját. Ezután következett az egyházi rend szentsége kiszolgáltatásának lényegi része, a kézrátétel és a felszentelő ima.

Az újonnan felszentelt diakónust testvérei beöltöztették a liturgikus ruhába, amit szolgálata közben fog viselni, majd a püspök a következő szavakkal átadta neki az evangélium szent könyvét: „Vedd Krisztus evangéliumát, amelynek hirdetője lettél. Ügyelj arra, hogy amit olvasol, hidd, amit hiszel, tanítsd, és amit tanítasz, kövesd!” Majd átölelte őt, aztán diakónustársai úgyszintén.

Az újonnan szentelt szerpap elsősorban Isten igéjének hirdetője lesz a hívek között; feladatát képezi az evangélium ünnepélyes felolvasása, homília mondása, valamint a keresztelés, házasságkötés, temetés szertartásának végzése.

Ezt követően a szentmise az áldozati liturgiával folytatódott.

A szentmise végén az újonnan felszentelt diakónus köszönetet mondott elsősorban Istennek, a Szűzanyának, majd Lucsok Miklós püspöknek. Háláját fejezte ki Majnek Antal püspöknek, a ferences atyáknak, a lelkipásztoroknak, akik segítették őt, a családjának, a közösségeinek, a barátainak, akik támogatták, mellette álltak. Külön megköszönte az Aklihegyről, Nevetlenből, Csepéről, Ardából, Újlakról, Nagyszőlősről érkezett hívek, valamint a magyarországi testvérek jelenlétét. „Nagyot tett velem ő, aki hatalmas – idézte Mária szavait Béres István diakónus. – Velem is ez történt. Köszönöm, Jézusom!”

Szöveg. Molnár M. Katalin

Fotó: Weiss Viktória

Forrás: Munkácsi Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír