Szentmisét ünnepeltek Bécsben Szent István tiszteletére

A Szent István király védőszentjének nevét viselő templomban, a bécsi Stephansdomban ünnepel a magyar közösség. Megtöltik a dómot a bécsi magyarok, a Magyarországról és a Kárpát-medencéből érkezett zarándokok sokasága. Jelen vannak a politikai, társadalmi és diplomáciai élet képviselői, köztük Szilágyiné Bátorfi Edit, Magyarország bécsi nagykövete; Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára és Jakab István, az Országgyűlés alelnöke.

A szentmisén koncelebrál az ünnep egyik házigazdája, Varga János, a bécsi Pázmáneum (Collegium Pazmanianum) rektora.

Jelen vannak a bécsi magyar nagykövetség munkatársai, az ausztriai magyar szervezetek képviselői, a Szuverén Máltai Lovagrend, a bécsi magyar cserkészek és a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség tagjai.

Hagyomány, hogy a bécsi magyar katolikus egyházközség az augusztus 20-a utáni szombaton ünnepli államalapító szent királyunkat, István királyt.

Különleges az idei alkalom, mert a Stephansdomban őrzött Szent István-ereklye mellett ott van Boldog IV. Károly ereklyéje is, amelyet a budapesti Szent István-bazilikából hoztak el Bécsbe.

Károly király boldoggá avatásának 20. évfordulóján szeptember közepéig Bécsben, utána Rómában imádkozhatunk az utolsó apostoli király közbenjárásáért, mielőtt a hermába rejtett ereklye visszatér a jubileumi szentmisére Budapestre.

A Szent István-misének hosszú évekre visszanyúló tradíciója van Bécsben, mely sok magyar hívőt szólít meg Ausztriában és szerte a Kárpát-medencében. Ezúttal nagy összefogással szervezték meg az ünnepet – részt vett benne a Kaláka Klub, a Collegium Pazmanianum, a MAGOSZ és a Nemzeti Agrárgazdálkodási Kamara.

Kiss-Rigó László püspök beszédében az ünneplésünk lényegére mutatott rá: Európában is ismert és elismert, hogy a magyarság Szent Istvánnak köszönheti azt a biztos alapra épített országot, amely a történelem során is időtállónak bizonyult. István a keresztény értékekre épített államot, ez alapján biztosította jövőjét. A szent király a józan észre és a keresztény hitre alapozta döntéseit. Egy olyan országot teremtett meg, melyben – 1848 és 1956 példája mutatja – éltek emberek, akik képesek voltak akár életüket áldozni a hazáért, a szabadságért, hogy a „magyarság állni tudja a vihart”.

A főpásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy

békeidőben is szükség van hősökre, olyan emberekre, akik munkájukat hivatásként felfogva az egész közösségért dolgoznak, adni akarnak, gazdagítanak. E mindennapi hősök ma is itt vannak közöttünk.

A józan ész és a keresztény hit jól mutatja az ünnep lényegét: ha Szent István örökségét gazdagítani akarjuk, mindkettőre szükségünk van. A kereszténynek mondott Európát önpusztító vírusokként ideológiák támadják, befolyásolni próbálják, hogy feladja az örök emberi értékeket, hogy ne a józan észt követve, ne gondolkodva éljen, hanem elfogadjon mindent, amit kap, feladva identitását.

Ahogyan Szent Istvánnak szüksége volt keresztény hitére döntéseiben, szüksége volt arra, hogy ismerje és kövesse Jézus Krisztust, úgy mi is akkor leszünk igazi keresztények, ha ismerjük Jézust és a tanítása szerint élünk.

Egyetlen út van ugyanis, mely célba juttatja egyéni életünket, nemzetünket és történelmünket: a jézusi. Ő az igazság. Ő az élet.

A szentmisében Kiss-Rigó László püspök e szavakkal áldotta meg az ünnepi kenyeret: „A kenyér – ahogyan egykor a manna – Isten gondviselésének kifejeződése. Szent István ünnepéhez kapcsolódan jelképezi az összefogást, a nemzeti összetartozást, a tevékeny szolidaritást, a teremtő ajándékát és az ember munkájának gyümölcsét.”

A szentmisét követően Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet szólt az ünneplő közösséghez. Azt fogalmazta meg, hogy Szent István ünnepe hálaadás azért, hogy az uralkodó hazát, otthont adott nekünk Európában. „Mindenhez, amit az apostoli király tett, az erőt és a kitartást hitéből vette. Új világot teremtett, mely működőképesnek bizonyult azon az alapon, melyre azt helyezte. Soha nem veszíthetjük szem elől a magyar államiság ezen horgonyát, akkor sem, ha a főáram, az új divatok mást diktálnak.

A hit annyiszor vezette a magyarságot a történelem viharai közepette, és olyan sok viharon kellett átvezetnie, hogy joggal fohászkodunk Isten áldásáért himnuszunkban.”

Jakab István rámutatott, milyen nagy szüksége van az embernek ünnepekre, melyek más perspektívából engednek ránézni életünkre: segítenek, hogy megértsük a múltat, valósághűen lássuk jelenünket, és így bölcs döntésekkel alakítsuk jövőnket. Szent István bölcsességéből, keresztény hitéből, előrelátásából és bátorságából kell most erőt merítenünk. Őriznünk kell örökségét, és méltó módon tovább kell építenünk azt. Rajtunk is múlik, meg tudjuk-e őrizni szuverenitásunkat, hitünket – mondta az Országgyűlés alelnöke. Örömét fejezte ki, hogy mennyire szoros és baráti a magyar és az osztrák nép kapcsolata, és hogy a magyarok Ausztria egyik legcsodálatosabb gótikus templomában ünnepelhetnek.

Jakab István a „Magyarok kenyere – 15 millió búzaszem” program egyik képviselője is. E minőségében a programról elmondta: a gazdák minden évben odaadják terményük egy részét, melyből az elmúlt években százezer család asztalára kerülhetett kenyér. Idén már háromszáz gyűjtőponton fogadják a felajánlásokat.

Az akcióban a magyarok mellett az egész Kárpát-medencéből vesznek rész gazdák, Kárpátaljáról is, ahol idén száz tonna gabona gyűlt össze. A program továbbá ösztöndíjjal is segíti a rászoruló fiatalokat, kiemelten Kárpátalján, ahol sok helyen családfő hiányában most még sokkal nehezebb a gyerekek taníttatása.

Az ünnepet a pápai, a magyar és a székely himnusz zárta.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Filep István/MTI

Magyar Kurír